Sok szállal kapcsolódik a balliberális oldalhoz az Átrium

A közelmúltban a Mandiner részletesen is beszámolt az Átrium ügyéről, miután a színház június végén közölte, anyagi okok miatt kénytelen bezárni.

Mint kiderült a színház működéséhez a saját bevételeiken túl éves szinten kétszázmillió forint pluszforrásra lenne szükség. Azaz képtelenek piaci alapon működni.

Pedig a belépőjegyek a színház előadásaira nem olcsók. Az átlag jegyár 6600 forint körüli, a legdrágább jegyek pedig 12 990 forintba kerülnek.

Az Átrium épp ezért az előadásokon kívül rendezvényhelyszínként is üzemel, azaz bérbe adják az épületet és a szolgáltatásokat. 

Az intézmény honlapján úgy fogalmaznak: „A színházteremben a modern hang- és fénytechnikai berendezések segítik a 110 négyzetméteres színpadon zajló rendezvényeket. A különleges kupolájáról ismert, egyedi hangulatú, klimatizált nézőtéren 350 klasszikus színházi széken lehet helyet foglalni. Konferenciák, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmbemutatók, üzleti és magánrendezvények, színházi előadások, motivációs tréningek, szakmai, vállalati továbbképzések, könyvbemutatók, gyermekprogramok ideális helyszíne lehet ez az épület.”

A Mandiner egyelőre nem tudja, hogy a rendezvényekért ki és mennyit fizetett. Az ügyben e-mailben keresték Hajnal Miklóst, akinek az alábbi kérdéseket tették fel:

1. Összesen hány alkalommal tartott ön választási kampány alatt az Átrium színházban kampányrendezvényt?

2. Pontosan mekkora összeget fizettek alkalmanként a színháznak a teremhasználatért?

3. Milyen egyéb szolgáltatásokat (pl. világítás, hangosítás) vettek még igénybe? Ezekért mennyit fizettek?

4. Mely személy vagy szervezet fizette a kampányrendezvények költségét az Átriumnak és milyen forrásból?

A politikus eddig nem reagált a lap megkeresésére, de ha válaszol, frissítik a cikket.

Az Átrium-épület társtulajdonosa csalódott a projektben 

Lakatos Péter, a Videoton Holding társvezérigazgatója, az Átrium Margit körúti épületének többségi tulajdonosa a Forbesban szólalt meg a mostani üggyel kapcsolatban: 

Az Átrium épületét mint Bauhaus- és színházbolond emberek azzal vettük meg, hogy lehetőséget és üzleti tanácsokat adjunk, és hogy bebizonyítsuk, hogy magas szintű színházi teljesítmény pénzügyileg sokkal hatékonyabban is megvalósítható, mint azt a közintézményként működő repertoárszínházak teszik. Azt gondoltuk, hogy létezik egy egészséges középút az ideológiai alapon, központilag vezényelt kultúrpolitika és az elitista, egy szűk, sokszor önjelölt és egymást jelölő, kifelé zárt csoportok által meghatározott működés között. Sajnos látnunk kell, hogy úgy jártunk, mint Kohn bácsi, aki egyedül maradt belgaként a sorozáson a vallonok és a flamandok között.

Lakatos szerint az ellenzéki önkormányzatok kiállása a színház mellett „vörös posztó” lehetett a kormány szemében, és ha előre tudja, hogy a színházfinanszírozás színfalak mögötti, átláthatatlan folyamattá válik, sosem fektetett volna az Átriumba.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Hajnal Miklós kampányrendezvényén szelfizik az Átrium színpadán Donáth Anna, Visi Piroska, Őrsi Gergely, Karácsony Gergely és Komáromi Zoltán társaságában / Hajnal Miklós / Facebook