2022.10.03. 15:32
Komoly megpróbáltatások előtt állunk, a béke hozhat megoldást
A konferencián résztvevő szakértők egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgetnek a válság hatásainak tompítása érdekében.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos, MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciájának nyitónapján, 2022. szeptember 30-án
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
Komoly kihívások és megpróbáltatások előtt áll Európa és Magyarország, gyökeres változtatásokra lesz szükség a háború és a szankciók okozta gazdasági problémák kezelése érdekében – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos konferenciáján. Tíz országból 20 nemzetközi és 15 hazai előadó, szaktekintély osztotta meg álláspontját a 4. MCC Budapest Summiton szeptember 29-től október 1-ig. A konferencián mintegy 800 érdeklődő vett részt – írja a Mandiner.
Az MCC Budapest Summit pénteki napján négy panelbeszélgetésben osztották meg gondolataikat a hazai és külföldi szakemberek. Ezek közül az első a háborúk és a szankciók kapcsolatát vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy
a történelem során a szankciók töredéke működött csak.
Christopher Davis, az Oxford Institute of Population Ageing kutatója, Howard J. Shatz, a RAND Corporation vezető közgazdásza, John Laughland, politikatudományi és -történeti előadó, az MCC vendégoktatója és Sebestyén Géza osztotta meg véleményét az EU szankciós politikájáról.
Laughland szerint a mostani büntető szankciókkal az a probléma, hogy nem terjed ki az energiaszektorra és így a szankciók hatástalanok. Továbbá a brit szakember kiemelte, hogy büntetni csak olyas valakit lehet, aki felett hatalommal rendelkezünk, de Oroszország esetében ez a helyzet nem áll fent.
Davis több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a szankciók hatásainak vizsgálata terén. „A szankcióknál nem csak a célországra gyakorolt hatást kell nézni, hanem a szankciókat kivetőknél jelentkező következményeket és a világ többi részére gyakorolt hatást is” – emelte ki. Továbbá megjegyezte, hogy az EU nem járt el kellő körültekintéssel a szankciók bevezetésével kapcsolatban, valamit arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat orosz gáztól való elfordulása és a cseppfolyósított gáz felé orientációja gázhiányt fog előidézni a harmadik világban.
Shatz megjegyezte, hogy a szankciók abban az estben működőképesek, amikor egy nagy állam szankciónál egy kisebbet. A szakember Hollandia és Indonézia példáját említette, amikor Hollandia a függetlenné vált Indonéziára sikertelenül vetett ki szankciókat. Az olyan – Shatz fogalmazása szerint – zsivány államok ellen néha működnek a szankciók, mint Észak-Korea vagy Irán, tehát összességében a szankciók elég vegyes összképet mutatnak.
Az emelkedő energiaárak kérdésköre is kiemelt figyelmet kapott az MCC Budapesr Summiton. Európa nagyot hibázott – mondta Tuomas Malinen, a GnS Economics ügyvezető igazgatója a rendezvény pénteki napjának első délutáni előadásán. Malinen szerint kérdéses, hogy a háborút követően Oroszországnak érdekében áll-e visszaállítani Európa gázellátását – a szakértő szerint ebben a kérdésben mi sajnos vesztésre állunk. Ács Zoltán közgazdász, a London School of Economics professzora és az MCC vendégoktatója egyetértését fejezte ki a konferencia egyik korábbi, fontos tételmondatával, miszerint Európában az inflációt a drasztikusan emelkedő energiaárak okozzák.
A pénteki nap utolsó beszélgetésén az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború hosszú távon átalakíthatja nem csak Európa gazdaságát, de a mindennapi életünket is. Az energiahatékonyság kiemelten fontos lehet, de az emberek fogyasztási szokásai is átalakulnak.
Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgetnek a szakértők
Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgettek az MCC Budapest Summit szombati napjának indító panelén a résztvevők, amely álláspontjuk szerint a kulcsa annak, hogy Európa eredményesen tudjon megküzdeni az elkövetkező válsággal. Fritz Söllner, az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője szerint a mostani helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe volt annak a politikai iránynak, amely függővé tette a német gazdaságot az orosz energiahordozóktól. A háború és a szankciók árát így a német vállalatok és német emberek is fizetik.
Az elmúlt 30 évben ez a hetedik válság, amit átélek és mindegyikből kilábaltunk. Ehhez együttműködés, kreatív ötletek és egységes kiállás kell Európában. Európa csak akkor tud erős maradni, ha egységesen állunk ki
– jegyezte meg Thomas Narbeshuber a BASF Közép- és Délkelet-Európa alelnöke.
A háború az elmúlt napok történései alapján is inkább az eszkaláció felé halad, hatásait még hosszú évekig érezni fogjuk – így lehet összefoglalni annak a panelnek a mondanivalóját, amelyen arra a kérdésre keresték a választ a szakemberek, hogy vajon meddig tarthat még a háború Ukrajnában.
A teljes cikket ITT olvashatja.
