Elhibázott politika

2022.12.03. 09:31

Mostantól fognak igazán pusztítani a brüsszeli szankciók

Hétfőtől életbe lép az orosz olajembargó, ami miatt tovább fog drágulni az olaj, és még ezen is az oroszok keresnek majd, Európa pedig veszít – írja az Origo.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

„December 5-én lép hatályba az olajembargó, ami meg fogja nehezíteni Európa működését. Ránk a szankciós tiltás nem vonatkozik, ezért attól nem kell tartanunk, hogy ellátási hiány lépne föl, jogunk van az országunk ellátásához szükséges olajhoz hozzájutni. Az árral azonban probléma van, várjuk, hogy a szankciók hogyan fognak az árakra hatni”

– minderről Orbán Viktor kormányfő beszélt péntek reggeli szokásos rádióinterjújában.

December 5-én életbe lép az olajembargó. Bár Magyarország felmentést kapott a szankció alól, mégis két hét múlva ismét napirendre kerül a gázársapka, a gázszolidaritás és a közös gázbeszerzés Brüsszelben – írja az Origo. Tóth Máté energiajogász korábban a hirado.hu-nak elmondta az orosz importtilalom életbe lépése kapcsán, hogy az embargó komoly mozgásokat generál a piacon és a nemzetközi kapcsolatokban.

Globális hatások

„A szaúdi diplomáciával december 5-én fog találkozni az orosz külügy, ami pontosan mutatja, hogy azonnali válaszlépésekre lehet számítani, amint életbe lép az olajembargó és az ársapka” – mondta, hozzátéve: diplomáciai és geopolitikai reakciókra egyaránt számítani lehet.

„A piaci szereplők attól tartanak, hogy az intézkedések hatására szűkül a kínálat, felmondhatóvá válnak a szerződések, és előfordulhat, hogy a szállítók a továbbiakban nem kínálják a portékáikat Európa számára.”

„Új ellátási láncok szövődnek, és az a felszabaduló olajmennyiség – amire amúgy nagy szüksége lenne Európának – új felvevőpiacokat talál. Ez nagyon veszélyes következmény, hiszen tovább csökkenti az Európa számára rendelkezésre álló mennyiségeket” – állapította meg a szakértő. Tóth Máté kitért arra is, hogy hazánk ugyan mentességet kapott a szankció alól, így hozzánk továbbra is érkezhet olaj,

„ám a globális hatások nem állnak meg a határnál, vagyis a mentességünk ellenére sem tudjuk teljesen kivonni magunkat az intézkedés hatása alól.”

Kérdés, Brüsszel képes lesz-e pótolni a kieső mennyiséget

„Valószínűsíthető, hogy jelentősen átalakítja a globális energiaellátást” – erről már a Századvég energetikai és klímapolitikai üzletágvezetője beszélt a hirado.hu-nak. Hortay Olivér szerint kérdés, Brüsszel képes lesz-e pótolni a kieső mennyiséget, hiszen korábban az unió éves kőolajszükségletének a negyedét Oroszország szállította. Illetve az is kérdés, ha sikerül is pótolni, milyen áron. Ráadásul a Kreml bejelentette, ha Brüsszelben elfogadják az energiaársapkát, akkor leállítja az olajszállítás mellett a gázszállításokat is. A szakértő arról is beszélt, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott ugyan, de ezt később Brüsszelben megváltoztathatják.

„Valóban egy folyamatos veszély Magyarország esetében. Átmeneti mentességet kaptunk, ez igaz, ezt az átmeneti mentességet nem kötötték határidőhöz. Úgyhogy az olajembargó esetében is és vélhetően az olajársapka esetében is az a helyzet áll fenn, amit egyébként más energetikai szankcióban is láthatunk, hogy egy folyamatos küzdelem áll elő, ahol hétről hétre Magyarország meg kell hogy védje a saját pozícióját és a saját álláspontját”

– fogalmazott Hortay Olivér.

Gulyás Gergely: aggasztó hírek

„Aggasztó hírek vannak, részben hatályba lépnek a szankciók december 5-vel, részben pedig azt látjuk, hogy a Mol százhalombattai gyárában is vannak olyan meghibásodások, amelyek a finomítói tevékenységet mérséklik.” Erről már a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely beszélt a Kormányinfón annak kapcsán, hogy tarható-e az üzemanyagárstop. Elmondta: valójában ez a Molon múlik, vagyis, hogy az olajtársaság, képes-e Magyarország üzemanyag-ellátását garantálni. Magyarország annak köszönhetően tudta eddig is az ársapkát bevezetni a dízelre és a benzinre, mert a Mol döntően képes volt előállítani a szükséges mennyiségű üzemanyagot.

„Ha importból kell behozni, akkor az import ára lényegesen drágább. Tehát, az a kérdés, meddig tudjuk biztosítani az ország benzin- és dízelellátását. Ha a Mol erre képes, akkor nem kell változtatni, hogy ha olyan körülmények állnak be, beleértve a december 5-én hatályba lépő szankciókat is, hogy nincs elegendő benzin és gázolaj, akkor kell lépni”

– mondta Gulyás Gergely.

Az elhibázott szankciók miatti magas energiárak hajtják felfelé az inflációt

Az elhibázott szankciós politika egyik legfőbb eredménye, hogy szeptemberben 10,9 százalékra gyorsult az infláció az Európai Unió egészében, októberben pedig újabb rekordinfláció lehet az eurózónában.

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat 10,8 százalékos drágulást vár az euróövezeti országokban az előző év azonos időszakához képest.

A számítás során először a vizsgált tagországok inflációs rátáit összeadják, abból átlagot számolnak, és ezekhez súlyokat rendelve számítják ki az unió vagy az euróövezet átlagos inflációját. A súlyokat az adja, hogy az adott országon belül mekkora a háztartások fogyasztási kiadása a teljes uniós adathoz képest. Az adatokat a nemzeti számlákból nyerik. Súlyozás alapján 22,4 százalékkal Németország inflációja a legmeghatározóbb.

Az októberre vonatkozó részletes becslés szerint az élelmiszerek, az alkohol és a dohány, a nem energiaipari termékek és a szolgáltatások ára mind magasabb lesz, mint augusztusban és szeptemberben, amikor az eurózóna éves inflációját még tíz százalék alattira becsülték.

A rekordméterű áremelkedésen belül egyre nagyobb szerepe van az energiaárak emelkedésének, egyre magasabb, negyven százalék feletti részaránnyal.

Egyre több az oroszok bevétele, Ukrajna csődben

A szankciók „másik eredménye”, hogy 38 százalékkal nőhet Oroszország energiaexport bevétele 2022-ben, legfőbb partnerük pedig az Európai Unió.

Mindezek mellett érdekes fejlemény az is, hogy negyven százalékkal több orosz LNG-t vásároltak olyan országok, mint Belgium, vagy Franciaország, hogy kiváltsák a szankcionált más orosz energiahordozókat, tehát ez is csak tovább növelte az orosz bevételeket. Az EU januártól szeptemberig rekordösszegű, 12,5 milliárd eurót költött orosz cseppfolyósított földgázra – ötször többet, mint egy évvel korábban.

„Az orosz LNG-nek továbbra is áramolnia kell”

– mondta a Bloombergnek Anne-Sophie Corbeau, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának kutatója. „Szükségünk van erre a globális LNG-piacon, mivel az már így is elég szűkös. Úgy gondolom, hogy a legtöbb európai ország valóban szívesen huny szemet e felett” – fogalmazott.

Fontos azt is jelezni, hogy a teljesen elhibázott szankciók nem hozták meg a háború végét, sőt egyre jobban elnyújtják azt, ráadásul mostanra Ukrajna teljesen csődbe jutott, a nyugati országok tartják lélegeztetőgépen.

Összességében tehát a biztonság és mindenhatóság illúziójától megbódult európai politika felelőtlenül áll a háborúhoz – mondta el az Origónak adott interjúban ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője. Hozzátette: amíg a lakosság feléli gazdasági tartalékait és spórolásra kényszerül, addig a legfelső elit nyugodtan élvezi eddig is megszokott életszínvonalát, amely akár arra is alkalmas lehet, hogy további, megüresedő gazdasági lehetőségeket tudjanak kihasználni.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában