2023.02.13. 06:06
Szentkirályi Alexandra: hazaérkeztek az utolsó mentőcsapatok is a földrengés sújtotta Törökországból
Köszönet és tisztelet mindazoknak, akik saját testi épségüket kockáztatták, hogy életeket mentsenek - írta a kormányszóvivő.
Forrás: Facebook
Hazaérkeztek az utolsó mentőcsapatok is a földrengés sújtotta Törökországból - írta közösségi oldalán Szentkirályi Alexandra.
Hozzátette: a Katolikus Karitász, Hajdú Speciális Kutató-Mentő Egyesület, Életjel Mentőcsoport, Budapesti Önkéntes Mentőegylet, Lehoczki László és a Főnix Speciális Mentők csapatai is hazaértek Budapestre, őket fogadtuk Azbej Tristan államtitkár úrral, a Liszt Ferenc repülőtéren.
Velük az utolsó magyar kutató-mentő csapat is hazaérkezett, de a humanitárius segítségnyújtást folytatjuk a katasztrófa sújtotta térségben - írta.
Köszönet és tisztelet mindazoknak, akik saját testi épségüket kockáztatták, hogy életeket mentsenek - zárta bejegyzését a kormányszóvivő.
Volt, akit hiába találtak meg a romok alatt, mert nem volt eszközük kiszabadítani
Hazaérkezett dr. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány elnöke és Trafi nevű kutyája Törökországból, ahol február 6-án hatalmas pusztítást végzett a földrengés. A Baptista szeretetszolgálat, HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoporttal indult menteni még aznap este, amikor bekövetkezett a katasztrófa – derül ki a Boon.hu cikkéből.
– A kutyáimmal folyamatosan készenlétben állunk, hogy bármikor képesek legyünk útnak indulni. Erre tréningezünk 20-25 éve. 1938-ban volt hasonló méretű földrengés Törökországban. Majd 1999-ben egy hatalmas pusztítás. Akkor is ott voltam menteni, de a statisztikák azt mutatják, hogy a mostani volt a legszörnyűbb katasztrófa. Az áldozatok száma jóval magasabb, mint az előző földrengés idején, és ez a szám még nőni fog. Antakyában voltam menteni, ami Budapest méretű, 1,5 milliós város volt, és egyik napról a másikra 500 ezer ember vált hajléktalanná – fogalmazott dr. Mezősi Tamás.
Egy hét alatt 11, romok alatt rekedt túlélőt tudtak azonosítani, és 7 embert emeltek ki. A két szám azért tér el egymástól, mert volt, akit azonosítottak ugyan, de megfelelő gépek és eszközök híján reális idő alatt nem tudták volna kiszabadítani. Akkora volt a baj, hogy eluralkodott a káosz. Nem volt elég ember, hogy megfelelően koordinálja a mentést. Így aztán több helyszínen csak jelzést hagytak, hogy a jobban felszerelt csapatok elkezdhessék a mentést, ők pedig mentek tovább, hiszen pár száz méterre találhattak olyan túlélőket, akiket ők is meg tudtak menteni.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
Az afganisztáni Vörös Félhold pénzügyi támogatással segíti Törökországot
Az iszlamista tálib kormányzat ellenőrzése alatt álló afganisztáni Vörös Félhold hétfőn bejelentette, hogy 4,5 millió afgánit (18 millió forintot) adományozott a földrengés sújtotta Törökországnak.
A támogatást a szervezet ügyvezető elnöke, Matiulhakk Hálisz adta át Cihad Erginay kabuli török nagykövetnek.
A tálibok által kinevezett Hálisz kiemelte:
Ankara barátságosan viselkedett Afganisztánnal, „és mindig segített a nehéz időkben az afgánoknak”.
Afganisztán legnagyobb, magánkézben lévő légitársasága, a Kam Air is hasonló összeget adományozott a törökországi áldozatok családtagjainak és a sérültek megsegítésére.
Afganisztán maga is humanitárius válsággal küzd, amelyet a szélsőséges tálibok 2021-es hatalomátvétele csak súlyosbított. Az ENSZ becslései szerint világviszonylatban a közép-ázsiai országban a legsúlyosabb az éhezés: a lakosság egyharmada szorul humanitárius segítségre.
A tálibok mindazonáltal már a földrengést követő napon jelezték, hogy 15 millió afgánival (nagyjából 62 millió forinttal) segítik a tragédia török, illetve szíriai kárvallottjait.
A Műegyetem mérnökei segítik a törökországi földrengés kárfelmérését
A Műegyetem Építőmérnöki, és Építészmérnöki Karának két-két szakembere az Isztambuli Műszaki Egyetem munkatársaival közösen a sérült lakóépületek állékonyságvizsgálatában vesznek részt, valamint szakvéleményt adnak a megmaradt infrastrukturális műtárgyak állapotáról.
Feladatuk részét képezi, hogy a mélyebb feltárási, mentési munkálatok helyszínét, a rom lokális környezetét biztonságossá tegyék – ismertette a közleményben a misszó céljait Joó Attila László, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének egyetemi docense.
A tájékoztatás szerint a BME oktatói szombat délután érkeztek meg a földrengés sújtotta Hatay tartományba, ahol Antakyában csatlakoztak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság HUNOR mentőcsapatához. A szakemberek már szombat este bekapcsolódtak a mentési munkálatokba, amit egy újabb, 4-es erősségű utórengés nehezített.
A műegyetemi szakértői csoport további tagjai Völgyi István az Építőmérnöki Kar, valamint Ther Tamás és Ther Pál az Építészmérnöki Kar oktatói.
A kiutazás megszervezéséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Török Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyújtott segítséget. A küldetés várhatóan 10 napig tart.
A Műegyetem szakértői 2019 decemberében az albániai földrengés hatására megrongálódott épületek vizsgálatában is részt vettek. Akkor 150 épületet vizsgáltak meg a mérnökök a 10 napos küldetés során.
ENSZ: Északnyugat-Szíriában nőtt az áldozatok száma, a segélyek továbbra is akadoznak
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) hétfőn közzétett adatai szerint a múlt heti földrengésnek már több mint 4300 halottja és legalább 7600 sérültje van Északnyugat-Szíriában, ahova továbbra is lassan érkeznek a segélyek és nincs elég munkagép sem a romok eltakarítására az alattuk rekedt emberek kiszabadítására.
Jóllehet Damaszkuszból is komoly károkról érkezett jelentés, a helyzet a lázadók uralta, mintegy négymillió ember lakta térségben a legrosszabb: a helyi mentőszolgálatok eddig mintegy 2000 halottat jelentettek, de ez a szám vélhetően tovább nő majd.
Fotós: Huszein Malla / Forrás: MTI/AP
Az északnyugati régiót - amelynek lakói már a földrengés előtt is nagyrészt segélyszállítmányokra szorultak - 2020 óta csak Törökország felől, Báb al-Hava átkelőjén lehetett megközelíteni. Damaszkusz pénteken ugyan engedélyezte a nemzetközi segélyszállítmányok eljuttatását a saját ellenőrzésű területekről a szakadár térségbe, ott azonban az egymással is szemben álló milíciák rivalizálása még mindig nehezíti a segélykonvojok útját.
Szombaton Szíriába érkezett Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkárhelyettese, aki ellátogatott Aleppóba is, ahol elismerte: a szíriaiak teljes joggal érzik úgy, hogy cserbenhagyták őket.
A „fehérsisakosok” néven ismert, nemhivatalos szíriai polgári védelem (SCD) vezetője, Ráed asz-Száleh szintén bírálta a nemzetközi közösséget, hangsúlyozva, hogy Griffiths látogatása „túl késő és túl kevés”, és emlékeztetett: a helyi katasztrófavédelem segítségkérése „napokon át süket fülekre talált”.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT): mihamarabb hagyja jóvá az Északnyugat-Szíriába vezető újabb határátkelők megnyitását.
Megpróbált elmenekülni Törökországból annak az épületnek a kivitelezője, amely maga alá temette a sztárfocistát
A hatóságok több mint száz elfogatóparancsot adtak ki, így sikerült letartóztatni Mehmet Yasar Coskunt is, akit az isztambuli reptéren kaptak el a rendőrök, miközben megpróbált elmenekülni Törökországból. A hírek szerint Montenegróba utazott volna – adta hírül a Világgazdaság.
Ő áll a Rönesans Residence nevű cég mögött, amely felhúzta a 12 emeletes, 250 lakásos társasházat Hatay tartományban, azt az épületet, amely maga alá temette az egykori ghánai válogatott labdarúgót, a Newcastle United volt szélsőjét, Christian Atsut.
Bár a focistáról már a rengés másnapján elterjedtek olyan hírek, hogy élve előkerült, már akkor több gyanús jel utalt arra, hogy ez sajnos valószínűleg nem igaz. Többek között furcsa volt, hogy a családjával sem lépett kapcsolatba, akik próbálták megtalálni a török kórházakban.
Szijjártó Péter: a magyar mentőegységek az elsők között érkeztek és az utolsók között távoznak
Az elmúlt napokban 167 magyar kutató-mentő szakember és 29 keresőkutya dolgozott éjt nappallá téve a törökországi tragédia romjai között, ahonnan összesen 35 embert mentettek ki a magyarok – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Hozzátette: 172 órával vagyunk a katasztrófát követően, a nemzetközi mentési művelet a végéhez közeledik, így a magyar mentőegységek is hazatérnek, az őket segítő nagykövetségi munkatársak pedig Ankarában folytatják a munkát.
A magyar mentőegységek az elsők között érkeztek és az utolsók között távoznak. Köszönet és nagyrabecsülés jár mindenkinek, aki életeket mentett!
Több mint 160 órával a földrengés után kimentettek egy férfit a törmelékek alól Törökországban
Több mint 160 órával a földrengés után kimentett egy férfit a törmelékek alól Törökországban egy orosz, fehérorosz és kirgizisztáni mentőcsapat – számolt be az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata hétfőn.
A tájékoztatás szerint a férfi kiemelése a romok alól több mint 4 órán át tartott.
A munkálatokat sötétben végezték, miközben attól tartottak, hogy életveszéllyel fenyeget az épületszerkezet esetleges összeomlása
– tette hozzá a minisztérium.
Fotós: Ercin Erturk / Forrás: AFP
A sérültet, mielőtt kihúzták volna a romok alól, elsősegélyben részesítették. A kiemelési műveletet követően átadták a helyi mentőknek.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma korábban arról számolt be, hogy a kutatási és mentési munkálatok megkezdése óta Törökországban öt embert, köztük egy gyermeket mentettek ki a romok alól, míg Szíriában három embert, köztük egy gyermeket.
Hazaérkezett a Hunor mentőcsapat Törökországból (videó)
A mentőegységet szállító katonai gép nem sokkal vasárnap éjfél után szállt le Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ahol a többi között Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke fogadta az érkezőket.
Fotós: Illyés Tibor / Forrás: MTI
A csapat tagjainak köszöntése után a honvédelmi miniszter újságírók előtt megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek a mentésben.
A magyar ember segít országon belül és országon kívül is, láthattuk ezt a koronavírus idején, az Ukrajnából érkező menekültek esetében és most Törökországban is
- fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette: a mentésben részt vevők a tudásuk legjavát adták, hogy segíthessenek.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: büszke arra, hogy azok a magyarok, akik kint voltak, bármikor tudásukat és bátorságukat adják, ha erre szüksége van az országnak. Kitért a Magyar Honvédség állományára is, akik részben a repülőgépekkel a szállításban, valamint a magyar orvosokon keresztül voltak jelen.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta:
a Hunor és a többi magyar mentőegység veszélyes küldetést teljesített, de mindenki épségben és egészségben hazaért.
Nagy hálával tartozunk nekik, mert a legfontosabbat tették, fizikailag és lelkileg is embert próbáló körülmények között életeket mentettek - hangsúlyozta Rétvári Bence.
Az államtitkár is megköszönte a résztvevők, a katasztrófavédők és a mentősök munkáját. Megmutatták, hogy Magyarország mindenkinek tud segíteni, a világ bármely országában segítséget tud nyújtani - fogalmazott.
Fotós: Illyés Tibor / Forrás: MTI
A Hunor február 6-án indult a földrengés sújtotta országba. Az 55 tagú mentőegység - tűzoltók, katonaorvosok és a mentőszolgálat munkatársai - február 7-én kezdte a munkát és vasárnap délig dolgoztak a kárterületen. A mentést koordináló helyi szervek az egyik legnehezebb helyzetben lévő régiót, Hatay tartományt jelölték ki a HUNOR műveleti területének.
A mentőszervezet hatnapos kint tartózkodása alatt tizenhét túlélőt, köztük három gyermeket mentett ki a romok alól.
A tizenhét túlélő mellett huszonkilenc áldozat holttestét is kiemelték, emellett mentettek kutyát, macskát, papagájt egyaránt. A TEK orvosai a katonaorvosokkal együttműködve a sürgősségi sátorban 16 ember egészségügyi ellátását végezték el, egy másfél éves gyermek állapotát stabilizálták. A TEK műszaki egysége a HUNOR állományával együtt végezte a kutatási feladatokat.
