Visszatért Ukrajnába három Magyarországra szállított hadifogoly

Antony Blinken Ukrajna gazdasági átalakítását is sürgette Londonban

Ukrajnát további gazdasági reformokra ösztönözte az amerikai külügyminiszter, amikor Londonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel a kedden megrendezett nemzetközi adományozói konferencián.

Antony Blinken a kétoldalú találkozóról kiadott közlemény szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek kifejezte az Egyesült Államok elkötelezettségét az ukrajnai gazdaság talpra állítása iránt, és hangsúlyozta, hogy ebben számít az együttműködésre a magánszektorral.

A két politikus beszélt annak szükségességéről is, hogy Ukrajna folytassa a reformokat a befektetésbarát környezetet kialakítása és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében.

Az amerikai külügyminiszter a találkozó előtt tett nyilatkozatban szükségesnek mondta, hogy Ukrajna ne csak a harctéren kerüljön ki győztesen az orosz agresszióból, hanem Európába integrált gazdaságot alakítson ki, megerősítve demokráciáját annak érdekében, hogy vonzó hellyé váljon a vállalkozások számára.

Korábban Antony Blinken közölte, hogy az Egyesült Államok szerdán újabb jelentős katonai csomagot jelent be Ukrajna számára.

Visszatért Ukrajnába három Magyarországra szállított hadifogoly

A budapesti ukrán nagykövetség visszaszállította Ukrajnába a hadifoglyok egy részét, akik csaknem két hete az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével kerültek át Magyarországra – közölte Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a közösségi oldalán.

Lavrov: a NATO veszélyes játékot űz, ha globális dominanciára törekszik

A NATO veszélyes és kilátástalan játékot űz azon törekvéseivel, hogy a világ minden térségében, így Eurázsiában is dominanciára törekedjék - jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Minszkben.

Az orosz diplomácia vezetője a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) külügyminiszteri találkozóját követően beszélt újságírókkal.

Mint mondta, a NATO képviselőinek nyilatkozatai mindössze megerősítik az észak-atlanti szövetség "globális törekvését és igényét - lényegében arra - , hogy meghatározzák a játszma szabályait minden régió számára".

"Ez kontinensünk európai részét és Eurázsia keleti részét is érinti" - hangsúlyozta Lavrov, ezzel összefüggésben említve azokat "a provokációkat, amelyeket a NATO Kína viszonylatában tesz, ösztönözve olyan katonai blokkok létrehozását, mint az AUKUS  (Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által létrehozott védelmi partnerség), valamint a NATO infrastruktúrájának, jelenlétének ebbe a régióba való előmozdítását".

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO-val ellentétben az ODKB nem törekszik vezető szerepre Eurázsiában.

Ukrán hírszerzési főnök: az oroszok aláaknázták a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét

Az orosz erők aláaknázták a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét is, így fennáll a veszélye, hogy robbanás vagy baleset következzen be a nukleáris létesítményben - jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy keddi tévéműsorban.

A hírszerzés főnöke elmondta még, hogy lehallgattak egy rádióadást, amelyen a kahovkai vízerőmű felrobbantása előtt fél órával az orosz katonák parancsot kaptak a létesítmény körüli terület elhagyására. "Először is, ez egy mesterséges, ember okozta katasztrófa, terrorcselekmény és ökológiai pusztítás, amelyet az Oroszországi Föderáció szándékosan követett el. Sok tény közvetlenül mutatja, hogyan történt mindez. A legérdekesebb az, hogy fél órával a robbanás előtt rádióhálózaton keresztül elérték a kahovkai vízerőműnél tartózkodó orosz alakulatot, és azt mondták nekik, hogy nagyon gyorsan pakoljanak össze és hagyják el a területet. Ugyanakkor volt ott egy különleges megbízatású orosz fegyveres csoport is. És ezek után az történt, ami történt. Van még egy érdekes tény, az, hogy az orosz megszálló erők közelben tartózkodó összes egysége valójában nem tudta, hogy ezt a műveletet végrehajtják, és a történtek meglepték őket" - fejtette ki Budanov.

Natalija Szad, az Ukroboronprom ukrán állami hadiipari vállalat szóvivője arról számolt be, hogy sikeresen bevetettek egy ukrán gyártású, ezer kilométer hatótávolságú drónt. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy fotót is posztolt a világhálón, amelyhez kisérő szövegként azt írta: "ezer kilométeres drónunk sikeres bevetése után". A fotó készítésének dátumát azonban nem közölte. A hírportál értesülései szerint május 3-án készült a fénykép, amikor az oroszországi krasznodari területen, nem messze a krími hídtól kigyulladt egy olajraktár.

Kijev három kerületében áramkimaradást okozott az orosz légitámadás

Az ukrán főváros, Kijev három kerületében áramkimaradást okozott kedd reggel az éjszakai orosz légicsapás - közölte a DTEK ukrán energiavállat.

A közlemény szerint a vállalat négy nagyfeszültségű alállomásán működésbe lépett a vészleállító rendszer, emiatt Pogyil, Obolony és részben Trojescsina kerületek lakói áram nélkül maradtak. Az áramszünet kevesebb mint egy órán át tartott, mert a szakemberek gyorsan tartalék áramforrásra kapcsolták át az ügyfeleket - tette hozzá a DTEK.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy kedden az orosz erők ismét tüzet nyitottak Herszon megyeszékhely lakóövezetére. Az előzetes információk szerint egy 27 éves férfi meghalt az ágyúzás következtében - közölte a kormányzó. Szavai szerint lakóházakat, óvodát, iskolát és benzinkutat ért a támadás. Tűz alá került egy mentőcsapat is, amely a herszoni lakosok megsegítésére igyekezett. Az egészségügyi dolgozók közül senki sem sérült meg - tette hozzá.

Jurij Malasko, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója egy rádióinterjúban elmondta, hogy a napokban az ukrán erők által a régióban visszavett Pjatihatki településen még legfeljebb húsz helyi lakos maradt, akiket igyekeznek a fegyveres erőkkel együttműködve mielőbb kimenteni, addig is segélycsomagokat vittek nekik. Kiemelte, hogy a faluban még harcok zajlanak. Az ukrán ellentámadás során visszafoglalt több településre sem költözhet vissza a civil lakosság egyelőre, és a hatóságok sem tudják egyelőre megközelíteni azokat, mert közvetlenül rajtuk keresztül húzódik a frontvonal. "Most katonai műveletek és stabilizációs intézkedések egyaránt zajlanak ezeken a településeken. A hadsereggel és a szolgálatokkal együtt humanitárius segítséget nyújtunk az ott maradt embereknek" - fűzte hozzá a kormányzó.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője a Facebookon arról számolt be, hogy az ukrán erők folytatják az előrenyomulást a zaporizzsjai régióban Melitopol és Bergyanszk kulcsfontosságú kikötőváros irányában, újabb területeken vetik meg a lábukat, és egyetlen állást sem veszítenek. Szavai szerint eközben az orosz erők a védekezésre, tartalékaik felhasználásával az ukrán csapatok előrenyomulásának megakadályozására, és elvesztett állásaik visszafoglalására összpontosítják erőiket. Donyeck megyében - Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka településekenél - változatlanul ádáz harcok dúlnak, egy nap alatt 45 összecsapás volt. A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 1010-zel 221 460-ra nőtt, az ukrán csapatok az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, nyolc harckocsit és 23 tüzérségi rendszert.

Tarasz Kreminy az "államnyelv védelméért" felelős ukrán biztos az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában elmondta, hogy hivatala már több száz esetet rögzített az ukrán nyelvhasználat korlátozásáról, amelyet Oroszország az Ukrajna elleni háborújának kezdete óta hajt végre Ukrajna megszállt területein. Szavai szerint az ilyen esetekről az információkat olyanoktól kapják, akik ukrán ellenőrzésű területre menekülnek át a megszállt településekről.

Von der Leyen: az EU 50 milliárd eurót különítene el Ukrajna támogatására

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából - jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden.

Az elnök szerint a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.  

 - fogalmazott von der Leyen.

Az ENSZ a kis- és középvállalatokat támogatná az újjáépítésben

Ukrajna újjáépítésében az egyik legközelebbi cél a kis- és középvállalkozások támogatása – jelentette ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője kedden.

Noha az UNDP vezetője nem nevezte meg pontosan, mekkora összegre volna szükség a harcok sújtotta ország újjáépítéséhez, de – mint fogalmazott – az összeg „nagyságrendje lélegzetelállító, és csak tovább fog nőni”. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolák felújítása az elsődleges feladatok közé kell tartozzon, ezzel ugyanis lehetővé tennék, hogy diákok tízezrei térhessenek vissza az osztálytermekbe.

Az UNDP jelentése egy nappal előzi meg a második Ukrajnai Újjáépítési Konferenciát, amelynek London ad otthont. Az eseményen mintegy ezren vesznek részt, köztük 61 állam vezetői, üzleti vezetők és globális befektetők is.

Ukrajnai becslések szerint jelenleg körülbelül 750 milliárd dollárra volna szüksége az országnak ahhoz, hogy talpra tudjon állni. Az UNDP kiemelte, hogy másfél millió épület és lakóház, valamint több ezer iskola és kórház rongálódott meg a háborúban. Az infrastruktúra újjáépítésének egyik legfőbb akadályát a taposóaknák és a fel nem robbant egyéb eszközök jelentik, amelyekből eddig 550 ezer hatástalanítottak. „Ukrajna a világ egyik legnagyobb aknamezője” – áll a jelentésben.

Steiner egyúttal kihangsúlyozta, hogy a szerdai nem egy hagyományos donorkonferencia lesz. Mint elmondta, az esemény épp annyira „politikai jelzés, mint gyakorlati”.

Az első újjáépítési konferenciát egy éve, a svájci Luganóban rendezték meg. A tavalyi eseményen megfogalmazott célkitűzések között nagy szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem.

Szergej Sojgu: Kijev amerikai és brit rakétákkal szándékozik csapást mérni orosz területre

Az ukrán hadvezetés amerikai és brit rakétákkal szándékozik csapást mérni orosz területekre, „köztük a Krímre”, ami haladéktalan válaszlépésekhez vezet – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a katonai tárca vezetői tanácskozásán.

– mondta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ezeknek a rakétáknak a „különleges hadművelet” övezetén kívüli használata azonnali csapásokat vonna maga után az ukrajnai döntéshozó központok ellen, valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság teljes körű bevonását jelentené a konfliktusba.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója az Oroszországi Történelmi Társaság keddi tanácskozásán úgy fogalmazott, hogy az orosz erők lényegében egy NATO-csoportosulás ellentámadását tartóztatják fel, amelyben ukrán katonák szolgáltatják ez élőerőt.

Újabb hatalmas összeget adna Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Unió kész ötvenmilliárd euró (18,7 ezer milliárd forint) pénzügyi segélycsomagot adni Ukrajnának az ellentámadás segítése érdekében – hívta fel a figyelmet a Bloomberg amerikai gazdasági portál az ügyre rálátó tisztviselőkre hivatkozva.

A javaslatcsomag – amely a 2024–2027 közötti időszakra vonatkozna – az Európia Bizottságtól érkezett, célja pedig segíteni az ukrán kormány jelenlegi kiadásainak a finanszírozását és a legsürgetőbb újjáépítési programok kifizetését – állítják a tervet ismerő személyek. A csomagot és annak részleteit – amelyet nyilvánosságra hozatal előtt még módosíthatnak – ma tervezik bejelenteni Londonban, egy ott tartandó konferencián, amelyen az adományozók az ország újjáépítésének módját vitatják meg.

A Bloomberg szerint a bizottság „el akarja kerülni”, hogy Kijev „megterhelő” újjáépítési kiadásokba sodródjon, ezért a csomagot támogatások, kedvezményes hitelek és garanciák formájában fogja felajánlani.

A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítési költségei 411 milliárd dollárra (150,8 ezer milliárd forintra) rúghatnak. Az EU és tagállamai a háború kitörése óta csaknem 38 milliárd eurós gazdasági támogatást hagytak jóvá Ukrajnának.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Négy település, több mint 800 ház még víz alatt

Ukrajna belügyminisztériuma azt közölte, hogy a Dnyipro jobb partján, Herszonban négy település és 818 ház továbbra is víz alatt van.

Fotó került elő a gátrobbantás előtti pillanatokról

Előkerült egy drónfénykép egy robbanóanyaggal megrakott autóról, amelyik az ukrajnai Kahovka-gát tetején parkolt nem sokkal azelőtt, hogy az felrobbant volna. Szakértők szerint ez további bizonyítékként szolgálhat arra, hogy Oroszország áll a robbantás mögött. Az ukrán különleges erők kommunikációs tisztviselője az Associated Pressnek azt mondta, úgy véli, hogy az autó azért volt, hogy megállítsák az ukrán előrenyomulást a gáton, és felerősítsék a gépteremből származó tervezett robbanást.

Négy orosz harci helikoptert lőttek le az ukránok

Ukrajna állítása szerint egy orosz Ka-52-es helikoptert semmisített meg a légvédelmük. Mykola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka azt mondta, hogy a harci helikoptert tegnap este 11 órakor lőtték le a keleti Donyeck régió felett.

Az altábornagy hozzátette: a Ka-52-es helikopterek közül egyet pénteken semmisítettek meg, további kettőt pedig a hétvégén - ezzel Ukrajna szerint a múlt hét óta összesen négy helikoptert lőttek le.

Az oroszok szerint az ukránok drónokkal támadták Nova Kahovkát

Orosz tisztviselők azt állítják, hogy az ukránok drónokkal támadták a megszállt Nova Kahovka városát. A támadásban három embert megsebesült – írta a Sky News. Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint az állítólagos támadásra reggel került sor, és az ukránok kamikaze drónokat használtak.

Nagy nyugati cégek kezdtek menekültfelvételi akcióba

Az Amazon ígéretet tett arra, hogy 5000 ukrán és más menekültet vesz fel Európában, az üldöztetés elől menekülők megsegítésére irányuló szélesebb körű akció részeként. A Hilton Hotels, az Adecco és a Microsoft is azon cégek közé tartozik, amelyek munka- vagy karriertámogatást ígérnek.

Az ukrajnai orosz inváziót követően az Európában élő ukrán menekültek száma több mint 5,9 millió, ebből 1,3 millió Oroszországban és Fehéroroszországban él.

Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke szerint túl sok menekült nem talál munkát. "Ez annak ellenére van így, hogy gyakran szakképzett, magas iskolai végzettségű emberekről beszélünk, akik akarnak, és az ideiglenes védelemről szóló irányelv értelmében joguk is van dolgozni az EU-ban" – mondta.

Átfogó orosz légitámadás érte Kijevet és más városokat

Átfogó támadást indított az orosz légierő hétfőn éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen, országszerte órákig szóltak a légvédelmi szirénák.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem mintegy 20 ellenséges célpontot azonosított és semmisített meg a főváros környékének légterében.

Jurij Malasko, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy a légitámadás a távközlési infrastruktúrára és mezőgazdasági létesítményekre irányult. Áldozatokról nem szólnak az eddigi jelentések.

Az ukrán katonai parancsnokság szerint az oroszok hét rakétát lőttek ki Zaporizzsjára.

Biztonságpolitikai szakértő: az ukránok részéről még nem indult meg a valódi támadás

Az ukránok részéről még nem indult meg a valódi támadás, vagy ha ez már az ellentámadás, akkor az eredmény nagyon gyenge és nem üti meg azt a magasra srófolt várakozást, amit mostanáig megfogalmaztak − vélekedett a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint állítását az is alátámasztani látszik, hogy a rendelkezésre álló tizenkét ukrán hadosztályból mindössze hármat használnak a nyugati információk szerint.

Az ukrán csapatok a hétvégén több, a front közvetlen közelében található falut is elfoglaltak. A részsikerekkel kapcsolatban még az ukrán elnök is közleményt adott ki, amelyben azt állította a két elfoglalt településre hivatkozva, hogy lépésről lépésre, jól halad az ukrán ellentámadás. Az egyik, Pjatihatki elnevezésű falu elfoglalását az orosz erők is elismerték, és arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy a mintegy ezer kilométeren húzódó ukrajnai frontvonal három régiójában is heves harcok folytak − közölte az MTI. „”

− Az ukránok részéről a tapogatódzáson túl vannak ilyen, az ellenség figyelmét lekötni kívánó elterelő műveletek. Mindezt annak érdekében teszik, hogy az oroszok átcsoportosításokat hajtsanak végre a front más részeiről, és adott esetben ezeken a gyengébben védett részeken tudjanak támadást indítani − mutatott rá az elhárítás és a katonai szolgálat egykori műveleti főigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy a falvak elfoglalásának nagy harcászati jelentősége nincs.

A Magyar Nemzet kérdésére a biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy az ukrán ellentámadásnak egyértelmű célja van.

 − magyarázta. Hozzátette: az oroszok pontosan tisztában vannak a front kettészakadásából adódó kockázattokkal, ezért igyekeznek tartani a harci állásaikat, és megakadályozni az ukránok előretörését.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Védelmi zónaként használja Oroszország az elárasztott területet

A Kreml biztonsági aggályok miatt visszautasította az ENSZ humanitárius segítségét a Kahovka-gát omlása után elárasztott, orosz kézen lévő területeken. Elemzők szerint Moszkva direkt akadályozza a terület elérését.

Edward Stringer nyugalmazott légimarsall a Sky Newsnak azt mondta: „Nem akarnak külső szemeket erre a területre, mert az árvizet aktív védekezésként használják fel. Az ott lévő csapatok egy részét távolabb helyezik kelet felé, ahol az ukrán ellentámadás fő lökésére számítanak."

Ukrajna már a nyolcadik falu visszaszerzéséről beszél

Kijev közölte, hogy a két hete tartó ellentámadásában kiűzte az orosz erőket egy nyolcadik faluból, amely a frontvonal megerősített részén található, közel az ország Azovi-tenger partjaihoz vezető legközvetlenebb útvonalhoz.

Vasárnap egy orosz tisztségviselő azt közölte, hogy Ukrajna átvette az irányítást a dél-zaporizzsja régióban található Pjatykhatkij falu felett. Később azt mondta, hogy Moszkva kiszorította őket, hétfő reggel pedig azt mondta, Ukrajna ismét támad.

Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy az ukrán erők nemcsak visszafoglalták Pjatykhatkit, hanem két hét alatt akár hét kilométerrel is az orosz vonalak felé haladtak, és 113 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.

Zelenszkij: Nincsenek elvesztett pozícióink

Éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: Az ukrán harcosok egyes területeken haladnak előre, bizonyos területeken pedig megvédik pozícióikat és ellenállnak a megszállók rohamainak, felfokozott támadásainak.

 - fogalmazott az ukrán elnök.

Több mint tízezren érkeztek hétfőn Mayarországra

Magyarország területére 2023. június 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6188 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4328 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 19-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.  

A hétfői történéskről itt olvashat: