2023.09.06. 15:44
Magyarországot senki nem oktathatja ki a szabadságról, a történelemről (videó)
Tisztességtelen dolog oroszbarátsággal vádolni Magyarországot, hazánkat senki nem oktathatja ki a történelemről, a szabadságról, a magyarok pontosan tudják, hogy milyen elnyomás alatt élni, szemben azokkal, akik ezt nem tapasztalták meg – mondta az MTI szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a lengyelországi Karpaczban.
Szijjártó Péter: az Audi jelentősen járul hozzá a magyar gazdaság sikereihez
Forrás: Facebook / Szijjártó Péter
Fotó: MARTON_KIRALY
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Karpaczi Gazdasági Fórumon a visegrádi együttműködés jövőjéről szóló beszélgetésen sérelmezte, hogy hazánkat egyesek oroszpártisággal, Putyin-barátsággal vádolják, és leszögezte, hogy a percepció nem mindig egyenlő a valósággal, de ezt szerinte Lengyelországban nem kell magyarázni.
Magyarországnak meg kellett harcolnia a szabadságért, miközben senki nem segített 1956-ban, annak ellenére sem, hogy a Szabad Európa Rádió bemondta, hogy érkezik az amerikai támogatás
– mutatott rá.
Aláhúzta, hogy azok próbálják ma kioktatni Magyarországot a történelemről, a szabadságról, a Szovjetunió, a kommunisták elnyomásáról, akik ezt nem tapasztalták meg.
Úgy vélekedett, hogy tisztességtelen dolog Magyarországot oroszbarátsággal vádolni, ugyanis a fizikai valóság, a meglévő infrastruktúra határozza meg az energiaellátást, s az Európai Unió nem tesz semmit az alternatív szállítási útvonalak fejlesztése érdekében.
Ha kizárjuk az orosz földgáz, akkor mi lesz holnap? Ki fogja elmagyarázni a magyaroknak, hogy nincsen fűtés? (.) Ha elállunk a paksi bővítési szerződéstől, akkor hogyan fogjuk kiváltani azt ugyanilyen áron és menetrenddel?
– tette fel a kérdést.
Szijjártó Péter a közösségi oldalán is beszámolt az utazásról.
A miniszter arról számolt be, hogy a kormány dolgozik az újabb földgáz-források bevonásán, azonban a délkelet-európai energetikai infrastruktúra kapacitása nem elégséges, és az EU nem akarja a fejlesztést finanszírozni.
Hasonlóképpen, a kőolajfogyasztás 85 százalékát is orosz energiahordozók biztosítják, és az egyetlen alternatív útvonalon, az Adria vezetéken a horvát hatóságok az átlag ötszörösére emelték a tranzitdíjat, és senki nem tiltakozik ez ellen Európában
– jelentette ki.
Továbbá azt is érintette, hogy az Egyesült Államok az idei év első felében Oroszországból kétszer annyi uránt vásárolt, mint tavaly.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a V4 továbbra is a magyar külpolitikai stratégia fókuszában van, ugyanis a nehézségek közepette a közép-európai államok eredményesebbek lehetnek, ha egyesítik erőiket, mint külön-külön.
Kiemelte, hogy az elmúlt években a visegrádi együttműködés olyan eredményeket ért el, amelyek nem csak a résztvevő felek, hanem egész Európa érdekét szolgálták.
Példaként említette azt, hogy ha Magyarország Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt nem lépett volna fel a kötelező európai uniós migránskvóták ellen, akkor most a kontinens tele lenne elosztásra váró illegális bevándorlókkal.
Továbbá sikerként értékelte azt is, hogy a cseh, a lengyel és a magyar hadsereg látja el a szlovák légtér védelmét, valamint hogy a három társállam segítséget nyújtott hazánk határvédelmében a legerősebb migrációs nyomás idején.
Sőt – mint mondta – már az is óriási eredmény, hogy a bővítés ügye egyáltalán az EU napirendjén van, miután a visegrádi országok egységesen támogatják a Nyugat-Balkán felvételét, szemben több nyugat-európai vezetővel, aki csak a nyilvánosság előtt képviseli ezt az álláspontot.
A miniszter kiemelte, hogy mivel négy szuverén országról van szó, így soha nem lesz száz százalékos az egyetértés, és természetes, hogy vannak hullámvölgyek a kapcsolatban az egyes ügyekben meglévő nézetkülönbségek miatt, viszont a felek mindig képesek voltak ezeket külön kezelni az együttműködés többi területétől, amelyekben indokolt a közös fellépés.
Kitért arra is, hogy fontos tisztában lenni a V4 erősségével, a négy állam együttes bruttó hazai terméke (GDP) a 14. helyet jelentené a világranglistán, az összeadott lakosságszám Franciaországénak felel meg, a Németországgal folytatott kereskedelem teljes volumene pedig duplája a német-francia relációnak.
Üdvözölte, hogy a jelenlegi cseh elnökség a gyakorlati sikerekre kíván összpontosítani, s rámutatott az energetikai diverzifikációval összefüggésben, hogy Közép-Európa örömmel vásárolna földgáz Katartól, Azerbajdzsántól, Törökországban vagy akárhonnan, de a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása ma erre nem elégséges, így fejlesztésekre lenne szükség.
Leszögezte: ha a visegrádi országok az energetikai és gazdasági együttműködésre koncentrálnak, akkor jelentős sikereket érhetnek el.
Érdekünk a nézetkülönbségek ellenére, hogy ez a szövetség ne csak túléljen, hanem meg is erősödjön
– összegzett.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország jelentős támogatást nyújt Ukrajnának hosszú évek óta, a kormány részt vesz számos iskola, kórház, kulturális és szociális intézmény működtetésének finanszírozásában, és ezt folytatni is kívánja.
Illetve a magyar állam felajánlotta, hogy az újjáépítésben is szerepet vállal, amint ezt a biztonsági helyzet lehetővé teszi.
Ezzel kapcsolatban Viktor Mikita kárpátaljai kormányzót méltatta, akinek – mint mondta – a kormány kész továbbra is megadni minden támogatást a nehézségek enyhítésében.
Emellett arra is emlékeztetett, hogy több mint ötezer ukrán gyermek tanul jelenleg magyar iskolákban és óvodákban, és a menekültek számára a hatóságok egyenlő hozzáférést biztosítottak az egészségügy és a munkavállalás terén is.
Először érkezhet északról is földgáz Magyarországra
Először érkezhet észak felől is földgáz Magyarországra azáltal, hogy a lengyelországi Gdanskban új LNG-terminál épül, erről politikai megállapodás született a felek között – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Karpaczban.
A tárcavezető arról számolt be az Anna Moskwa lengyel energiaügyi miniszterrel folytatott tárgyalását követően, hogy az energetikai együttműködés fejlesztéséhez jó alapot ad, hogy a Mol be tudott lépni a lengyelországi piacra, illetve az Orlen is megjelent Magyarországon.
Aláhúzta, hogy az üzemanyag-kereskedelem mellett a földgázvásárlásra is szeretnék kiterjeszteni ezen együttműködést, és a diverzifikáció szempontjából új lehetőség nyílik északról, hiszen a lengyelországi Gdanskban olyan újabb terminál épül a cseppfolyósított földgáz fogadására, amely immár nem a belső fogyasztást, hanem az exportot fogja kiszolgálni 4-4,5 milliárd köbméteres éves kapacitással.
Ez nekünk lehetőséget jelent arra, hogy újabb szállítási útvonalat vessünk be, hiszen a Lengyelország és Szlovákia közötti földgázvezeték-összeköttetés is létrejött, Szlovákia és Magyarország között pedig már rég összekötöttük a gázvezeték-rendszereinket, tehát éves szinten akár jelentősebb mennyiségű földgázt is tudunk forgalmazni ezen a szállítási útvonalon
– emelte ki.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az MVM részt is vett az első körben, amikor kapacitásokat lehetett lekötni az új LNG-terminálban, és szeptember elején megindult a már kötelező érvényű lekötési fázis.
Ma abban maradtunk Anna Moskwa miniszter asszonnyal, hogy ők a maguk részéről minden politikai támogatást megadnak ahhoz, hogy Magyarország és Lengyelország energetikai együttműködése a jövőben a földgázszállításokra is kiterjedjen
– tudatta.
Természetesen sok kérdést kell még tisztázni a következő hetekben, ami az árra, a szállítási feltételekre, a technikai részletekre vonatkozik, de a lényeg, hogy van egy készség arra, hogy Magyarország földgázellátása során most először egy északi szállítási útvonalat is igénybe tudjunk venni
– szögezte le.
Ez hozzátesz a biztonságunkhoz, hozzátesz az ország energiaellátásának biztonságához, ez a mostani energiaválságos időkben Európában kifejezetten fontos
– tette hozzá.
A miniszter arra is kitért, hogy hazánk már sokat tett annak érdekében, hogy minél több helyről tudjon földgázt beszerezni, ugyanis a kormány számára ezt jelenti a diverzifikáció, és nem egy meglévő forrás lecserélését egy másikkal.
Azerbajdzsánnal, Törökországgal, Katarral már kötöttünk megállapodást, de látszik, hogy a délkelet-európai földgázszállítási infrastruktúra nem képes nagy mennyiségű szállítmányokat kezelni. Reméljük, hogy ez meg fog változni a jövőben
– hangsúlyozta.
Illetve közölte, hogy bár az Európai Unió nem hajlandó ehhez finanszírozást biztosítani, ami probléma, hazánk a délkelet-európai országokkal szorosan együttműködik a kapacitások bővítésén.
Remek találkozóm volt Anna Moskwa klíma- és környezetvédelmi miniszterrel, akivel az Energiacsúcs ülésen is egymás mellett ülünk.
– írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.
