Izraeli–palesztin háború

2023.11.03. 05:51

Róma lehet a Hamász következő célpontja (videó)

Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A Vatikáni Média által közreadott felvételen Ferenc pápa üdvözli a híveket a római Colosseum előtt a hagyományos nagypénteki kálváriajárás, a Via Crucis (keresztút) alatt 2022. április 15-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Vatikáni Média

Antiszemita feliratokat festettek több iskola falára Strasbourgban

 Antiszemita jellegű feliratokat festettek több oktatási intézmény falára Strasbourgban - közölték pénteken rendőrségi források. 

Horogkereszteket és egy Dávid-csillagot találtak egy általános iskola falán, míg egy közeli középiskola falára egy horogkeresztet festettek, egy másik gimnázium falán pedig a "Free Palestine" (Szabad Palesztina) felirat jelent meg

 - erősítette meg a Les Dernieres Nouvelles d'Alsace regionális napilap értesülését a rendőrség. 

Ezeknek a feliratoknak a megjelenését több helyi politikus is elítélte. 

"Antiszemita feliratokat fedeztek fel ma reggel Strasbourgban. A leghatározottabban elítélem ezeket az aljas tetteket és szavakat, amelyek - itt hívom fel a figyelmet - bűncselekménynek minősülnek" - írta Jeanne Barseghian, Strasbourg zöld párti polgármestere az X-en. 

Élisabeth Borne miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben azt közölte, hogy október 7. óta több mint 850 antiszemita incidens történt az országban, és több mint 430 embert előállítottak azokkal kapcsolatban, 230 eljárás indult. 

Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok. 

"A kormány nevében a lehető leghatározottabban elítélem ezeket az aljas tetteket" - mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy "valakit azért támadni, mert zsidó (...), az a köztársaság lényegének megtámadását jelenti".

A német külügyminiszter óva intette a libanoni Hezbollahot egy nagyszabású támadástól

Óva intette a libanoni Hezbollah síita szervezetet egy nagyszabású támadástól Izrael ellen Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken Jerevánban tett látogatása során.

Örmény hivatali partnere, Ararat Mirzoján oldalán tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Libanon népe is mindössze békében szeretne élni és nem kíván további eszkalációt a régióban.

Ezért olyan rendkívül fontos, hogy minden szereplő együttműködjön elejét véve annak, hogy a térség lángba boruljon

– húzta alá a német diplomácia vezetője.

MIRZOJÁN, Ararat; BAERBOCK, Annalena
Annalena Baerbock német (b) és Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Jerevánban 2023. november 3-án
Fotó: Sztyepan Poghoszjan / Forrás: MTI/AP/Photolure

A Gázai övezetben kialakult helyzetre tekintettel Baerbock humanitárius szüneteket sürgetett a harctevékenységek során a polgári lakosság ellátásának biztosítására, ahogy azt az Európai Unió is szorgalmazta.

A humanitárius segítség az emberiesség követelménye. Humanitárius szünetekre és folyosókra van szükség

– szögezte le Baerbock. Mint mondta, az EU 27 tagállama dolgozik ezen „és mi is ezen vagyunk a nap 24 órájában a terepen”.

Hangsúlyozta, hogy 

a palesztin térséget irányító radikális iszlamista Hamász terrorszervezet „ártatlan férfiak, nők és gyerekek szenvedésével játszik a Gázai övezetben, élő pajzsként használva őket”.

Baerbock mindemellett szóvá tette Örményország és Azerbajdzsán viszonyát is. Kijelentette, hogy a két országnak vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, hogy politikai megoldást találhassanak a több mint 30 éve tartó konfliktusra. Mint mondta, Charles Michel, az Európai Tanács elnökének közvetítési erőfeszítései „olyan hidat képeznek, amely a leggyorsabb utat képezheti a béke irányába”.

Mirzoján közölte, hogy ami Hegyi-Karabahot illeti, Azerbajdzsán megszegte ígéreteit, hogy nem fog harci cselekményeket indítani az egykor többségében örmények lakta szakadár terület ellen. Ugyanakkor leszögezte, hogy 0äÖrményország szándéka, hogy a béke útját járja a régióban”.

Az örmény külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a két ország területi szuverenitásának kölcsönös elismeréséről van szó. Baerbock szót ejtett arról is, hogy Németország Hegyi-Karabah lakóinak 2021 óta 22 millió euró humanitárius támogatást nyújtott. Hozzátette, hogy Berlin most további 9,3 millió eurót különít el erre a célra.

ENSZ: előrelépés történt az üzemanyag bejuttatása ügyében a Gázai övezetbe

Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) vezetője, Martin Griffiths a tagállamok számára New Yorkban tartott eligazítás során elmondta: 

reggel értesült az Izrael, Egyiptom és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon történt előrelépésekről az üzemanyag bejuttatása ügyében.

Beszédében újfent „humanitárius szünetekre” szólította fel a Gázai övezetet támadó Izraelt a segélyszállítmányok bejuttatásának érdekében, mivel meglátása szerint ilyen szünetek nélkül nem tudnak lépést tartani a gázai lakosság és a konfliktusterületen ragadt izraeliek szükségleteivel.

Izraeli miniszterelnök: nem lesz tűzszünet túszok elengedése nélkül

Izrael nem hirdet tűzszünetet a fogva tartott izraeli túszok elengedése nélkül, és nem engedi üzemanyag szállítását a Gázai övezetbe – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteki televíziós beszédében.

Netanjahu elmondta, hogy elutasította a pénteken Izraelbe látogató amerikai külügyminiszter, Antony Blinken kérését a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet elleni harc átmeneti szüneteltetéséről, amennyiben a tűzszünet nem tartalmazza az október 7-én az övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon bocsátását. Azt is közölte, hogy nem engedélyezi üzemanyag bejutását, s ellenzi pénz küldését az övezetbe.

NETANJAHU, Benjámin
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „nemzedékeken át visszhangzó” győzelmet ígért
Fotó: Gil Cohen-Magen / Forrás: MTI/AFP/POLL

Beszéde elején „éles és egyértelmű”, és „nemzedékeken át visszhangzó” győzelmet ígért. 

Nem állunk meg a győzelemig

 – mondta.

Megsemmisítjük a Hamászt, és elérjük a túszok hazatérését, valamint állampolgáraink és gyermekeink biztonságának helyreállítását

– tette hozzá.

Netanjahu óva intette Izrael „északi ellenségeit” a háború kiterjesztésétől – röviddel a libanoni síita milíciát vezető Haszan Naszrallah Izraelt figyelmeztető beszéde után.

Megpróbálunk úgy harcolni, hogy minimális veszélyt jelentsen harcosainkra, de mindent megteszünk, hogy legyőzzük ellenségeinket

– utalt az utóbbi napokban a Gázai övezetben elesett izraeli katonákra beszéde végén Netanjahu.

Amerikai külügyminiszter: meg kell kímélni a civileket a Gázai övezetben

Az izraeli hadseregnek a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában meg kell kímélnie a Gázai övezeti civileket – jelentette ki pénteken Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli tárgyalásain.

Blinken Tel-Avivban négyszemközt tanácskozott Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel, majd a kormányfő a háborús kabinet ülésén látta vendégül őt.

A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a kibővített találkozó elején Netanjahu bemutatta Blinkennek és az általa vezetett delegációnak azokat a felvételeket a Hamász október 7-i izraeli támadásáról, annak borzalmairól, amelyeket a hadsereg szóvivője állíttatott össze.

Izraelt Joáv Galant védelmi, Beni Ganz tárca nélküli, Gadi Ejzenkot tárca nélküli, Ron Dermer stratégiai miniszter, Arije Deri kneszetképviselő, Cahi Hanegbi, a nemzetbiztonsági tanács igazgatója, Cahi Braverman, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Herci Halévi vezérkari főnök, Avi Gil, a miniszterelnök katonai államtitkára, és Ofir Falk, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója képviselte.

NETANJAHU, Benjámin; BLINKEN, Antony
Az izraeli kormány sajtóhivatala által közreadott képen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) fogadja Antony Blinken amerikai külügyminisztert Tel-Avivban 2023. november 3-án
Fotó: Amos Ben Gershom / Forrás: MTI/EPA

Az Egyesült Államok részéről a találkozón részt vett Barbara Lief közel-keleti ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes, Derek Chollet külügyminisztériumi tanácsos, David Satterfield, a külügyminisztérium közel-keleti humanitárius ügyekért felelős különmegbízottja és Jack Lew, az Egyesült Államok izraeli nagykövete.

Mindezeket megelőzően az október 7-i terrortámadás óta már harmadszor Izraelbe látogató Blinken a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán találkozott Jichák Hercog izraeli államelnökkel. „Mindig szolidaritást vállaltunk Izraellel” – mondta megbeszélésük elején.

„Izraelnek joga van megvédeni magát, és gondoskodni arról, hogy az október 7-én történtek ne ismétlődhessenek meg” – hangsúlyozta az amerikai diplomácia feje.

Blinken hozzátette:

Nagyon fontos mindent megtenni a gázai harcok kereszttüzébe került civilek védelmére.

Közölte, hogy Washington minden tőle telhetőt megtesz az Izraelből a Gázai övezetbe hurcolt több mint kétszáz túsz – köztük tíz amerikai állampolgár – szabadságának elérése érdekében.

A külügyminiszter Izraelből Jordániába utazik tovább, ahol arab országok csúcstalálkozóján vesz részt.

ENSZ: 1,2 milliárd dollárnyi gyorssegélyre van szükség a Gázai övezetben és Ciszjordániában élők számára

A becslések szerint 1,2 milliárd dollárra van szükség arra, hogy kielégítsük a Gázában és a Ciszjordánia elfoglalt területein élő 2,7 millió ember szükségleteit az év végéig

– mondta Jens Laerke, az ENSZ-iroda szóvivője.

Segélyszállítmány érkezik a Gázai övezetbe az egyiptomi határnál levő rafahi átkelőn át 2023. november 2-án
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA

Az ENSZ októberben még 294 millió dollárra (105 milliárd forint) becsülte az akkor 1,3 millió embernek szánt segély összegét, amely a mostani összeg negyede.

A helyzet azóta sokkal kétségbeejtőbbé vált

– tette hozzá Laerke.

A segély minden olyan sürgős fontosságú igényt érint, mint az élelmezés, a víz- és egészségügyi ellátás, a menedék biztosítása, valamint a higiéniai körülmények helyreállítása.

A fegyveres összecsapások kezdete óta nagyjából 1,5 millió ember hagyta el a lakóhelyét a Gázai övezetben - derül ki az ENSZ-iroda adataiból. Laerke szerint a 40-60 négyzetméteres ENSZ-menedékhelyeken van, hogy akár 240 embert szállásolnak el.

Izrael jelentős erőkkel továbbra is támadja a Hamászt a Gázai övezetben

A hadsereg a Sin Bet belbiztonsági szolgálat támogatásával, egy célzott légicsapással megölte Musztafa Delolt, a Hamász egyik zászlóaljának parancsnokát. Ezenkívül megöltek több iszlamista fegyverest az övezet északi részén, Bét Hanun környékén, és jelentős mennyiségű fegyvert és hírszerzési anyagot lefoglaltak. A haditengerészet a szárazföldi erők irányításával olyan épületeket lőtt, amelyekből páncéltörő rakétákkal támadták az izraeli erőket.

Izraeli katonák 155 milliméteres tüzérségi lövedékkel lövik a Gázai övezetet a déli határszakaszon 2023. november 2-án
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Péntek reggel közzé tették négy olyan izraeli katona nevét, aki csütörtökön harcban esett el az övezet északi részén. Hárman közülük tartalékosok voltak. A gázai szárazföldi hadművelet kezdete óta huszonhárom izraeli katona vesztette életét az övezetben.

A hadsereg nyilvánosságra hozott egy lehallgatott és rögzített hangfelvételt, amelyen egy gázai egészségügyi tisztségviselő elismeri, hogy a Hamász terrorista célokra üzemanyagot tárol a Sifa Kórházban. A beszélgetésből kiderül, hogy a Hamász rendelkezik az övezetben fellelhető minden üzemanyag felett. A hangfelvétel szerint a kórház alatt több mint félmillió liter üzemanyag van.

Bármilyen újabb üzemanyag-szállítmány, amely bejut a Gázai övezetbe, a Hamász birtokába kerül, és azt saját céljaira használja

– jelentette ki ezzel kapcsolatban Daniel Hagari.

Nógrádi György: új folyamatok vannak a Közel- és Közép- Keleten, amelynek a hatásai még átláthatatlanok

A biztonságpolitikai szakértó a HírTv műsorában az orosz-ukrán konfliktus mellett az izraeli-pakisztáni háború legfontosabb eseményeit is elemezte. 
A műsor itt tekinthető meg:

Róma lehet a Hamász következő célpontja

Az olasz Il Giornale beszámolója szerint a Hamász egyik prédikátora, Yunis Al-Astal nemrég arról beszélt, hogy a terrorszervezet következő célpontja a katolikus világ központja, Róma lehet.

Hívők a római Colosseum előtt a hagyományos nagypénteki kálváriajárás, a Via Crucis alatt, 2023. április 7-én
Fotó: Fabio Frustaci / Forrás: MTI/EPA/ANSA

Azt mondta:

Allah akarata szerint Rómát hamarosan elfoglaljuk, ugyanaz fog történni, ami Konstantinápollyal történt, ahogyan azt Mohamed próféta megjövendölte.

Basem Naim, a Hamász egyik vezetője már korábban is tett olyan kijelentéseket, hogy Olaszország a palesztin nép agresszora, azóta pedig egyre több iszlám terrorista fenyegetőzik: „Meg fogjuk hódítani Rómát”.

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!

Izraelbe érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter

Izraelbe érkezett péntek reggel Antony Blinken amerikai külügyminiszter – adta hírül a Washington Post alapján a Mandiner. A lap szerint Blinken valószínűsíthetően „humanitárius szünetre” akarja rábírni Izraelt, hogy a Gázában rekedt, külföldi útlevéllel rendelkezők elhagyhassák a területet, a segélyszállítmányokat pedig eljuttathassák az övezetbe.

BLINKEN, Antony
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Tel-Avivba érkezik 2023. október 16-án
Fotó: Jacquelyn Martin / Forrás: MTI/EPA

A lap emlékeztet:

a Hezbollah vezetője, Hasszan Nasrallah is beszédet fog mondani pénteken, először a konfliktus kirobbanása óta.

Az izraeli hadsereg a legutóbb közölt információk alapján körbezárta Gáza várost.

Elrabolt csecsemőkért és gyermekekért tüntettek Tel-Avivban 

Yael Bar tur – aki főleg bűnüldözésről oszt meg tartalmakat, és korábban a a New York-i rendőrség közösségi média és digitális stratégia igazgatójaként dolgozott – nemrég egy megrázó videót tett közzé – írja a Mandiner

A felvételen az látható, hogy a minap Tel-Avivban üres babakocsikat sorokoztattak fel, melyekbe a Hamász terroristái által elrabolt gyermekek fotói kerültek.

Mint ismert, Izraeli közlések szerint a Hamász és iszlamista szövetségesei legkevesebb kétszáznegyvenhárom túszt vittek Gázába a három héttel ezelőtti nagyszabású terrortámadásban, melyben megöltek több mint ezernégyszáz embert, sokakat otthonukban és egy szabadtéri zenei fesztiválon.

Az ENSZ szerint megrongálódott négy, iskolaépületből kialakított óvóhely a Gázai övezetben

A Gázai övezet elleni legújabb izraeli támadásokban megrongálódott négy olyan civil óvóhely, amelyet iskolaépületből alakítottak ki, és legkevesebb 23 ember életét vesztette – közölte csütörtökön az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete (UNRWA).

Ezek az óvóhelyek mintegy húszezer olyan embernek szolgáltak ideiglenes hajlékul, akik az Izrael és a Hamász közötti háborúban kényszerültek lakhelyük elhagyására az övezeten belül.

Az izraeli hadsereg az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta hevesen támadja a sűrűn lakott területet, deklarált célja a Hamász katonai infrastruktúrájának felszámolása.

Izraeli légicsapás Gázában 2023. november 2-án
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

A Gázai övezet legnagyobb menekülttáborában, a dzsabalíjaiban lévő óvóhelyen legkevesebb húsz ember halt meg, és további öt megsebesült az utóbbi 24 órában – közölte Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa.

A Hamász médiahivatala szerint kedden és szerdán legkevesebb 195 ember halt meg Dzsabalíjában.

Izrael visszaküldi a gázai munkásokat és megszakít minden kapcsolatot a Gázai övezettel

Visszaküldi a Gázai övezetbe a Hamász október 7-i támadása óta ott rekedt gázai munkásokat Izrael, és minden kapcsolatot megszakít az iszlamista szervezet által ellenőrzött területtel – derült ki az izraeli biztonsági kabinet péntekre virradóra kiadott közleményéből.

„Izrael minden kapcsolatot megszakít Gázával, nem lesz több palesztin munkás Gázából” – közölték.

A háború kitörésekor mintegy 18 500 gázai lakosnak volt munkavállalási engedélye Izraelben a Cogat, a palesztin területeken folytatott polgári tevékenységeket felügyelő izraeli védelmi minisztériumi szerv szerint.

Az AFP francia hírügynökség megkeresésére a Cogat azt nem közölte, hogy hány gázai munkavállaló tartózkodott Izraelben a konfliktus kezdetekor. Az izraeli média 4 ezerre becsüli ezt a számot.

Az amerikai Kongresszus alsóháza 14,3 milliárd dollárt szavazott meg Izraelnek

Az amerikai Képviselőház elfogadta az Izrael anyagi támogatásáról szóló republikánus törvényjavaslatot csütörtökön.

Az alsóházban elfogadott jogszabály 14,3 milliárd dollárt biztosítana Izrael támogatására a Hamász elleni háborúhoz. A forrást a költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítanák, és a szövetségi adóhatóság támogatásából vonnák el.

A képviselőházi voksoláson 226 igen szavazattal, 196 nem ellenében fogadták el a javaslatot. 12 demokrata képviselő is támogatta a republikánus indítványt, amelyet 2 republikánus elutasított.

A helyi idő szerint az esti órákban megszavazott jogszabályt a múlt héten megválasztott új házelnök, Mike Johnson számára egyfajta politikai tesztnek tekintették: sikerül-e többséget biztosítani a jogszabályhoz, amely a Fehér Ház és a demokraták szándékával szembemenve kettéválaszt két katonai-biztonsági támogatást, vagyis Ukrajna és Izrael megsegítését.

A felsőházban, a Szenátusban ugyanakkor továbbra is kérdéses a többség, hiszen a többségi demokraták vezetője, Chuck Schumer szenátor előzetesen jelezte, hogy a törvényjavaslat eleve kudarcra van ítélve, és a republikánus szenátorok többsége sem ért egyet az izraeli és ukrajnai segítség kettéválasztásával.

Elhagyják a helyiek az egyik ciszjordániai falut

A Sky News vezető tudósítója, Stuart Ramsay személyesen számolt be arról, hogy elhagyják lakói a ciszjordániai Zanota falut, pedig a terület a nemzetközi jog szerint az övék. Mindent, amit meg tudnak menteni, teherautókba és pótkocsikba raknak, hogy egy új, szintén elhagyatott helyre induljanak a Hebron-hegységben.

„A telepesek korlátozták a mozgásunkat, drónnal ijesztgették a kecskéinket, megfenyegettek minket, éjjel jöttek, kiabáltak velünk, összetörték a szomszéd autóját – a szomszédunk is elment” – mesélte egy 17 éves fiatalember.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában