Német védelmi miniszter: Berlin újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának

Ukrán légierő: Dániában már gyakorolnak F-16-osokon az ukrán pilóták

Dániában már gyakorolnak F-16-os vadászgépeken az ukrán pilóták, igaz, még csak oktatókkal – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján. 

Szavai szerint napról napra nő azoknak a pilótáknak a száma, akik részt vesznek az oktatókkal közös repüléseken. Ezt követően – mint mondta – az ukrán pilóták megtanulnak önállóan repülni, majd elsajátítják a gépek harci bevetés közbeni kezelését is. 

Ihnat október elején hozta nyilvánosságra, hogy Ukrajnában új katonai pilótacsoportok alakulnak, amelyek megtanulják az amerikai F-16-os vadászgép vezetését, és néhány pilóta már ennek a modellnek a szimulátorán tanul - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Uniós biztos: az EU tavaszra leszállítja az Ukrajnának ígért egymillió lőszert

Az Európai Unió képes betartani azon ígéretét, hogy tavaszra leszállítja az Ukrajnának ígért egymillió darab 155 milliméteres lőszert – jelentette ki az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa Strasbourgban kedden. 

Ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy megszülessenek a beszerzésre vonatkozó tagállami szerződések, az uniós országok többsége ugyanis – mint mondta – nem tette meg ezt a lépést. Noha az uniós üzemek növelik a gyártást, politikai akaratra van szükség, hogy a kötelezettségvállalás teljesüljön – emelte ki. Szerződéseket kell aláírni és kereskedelmi kötelezettségvállalásra van szükség minden uniós ország részéről a prioritásokat illetően, ami azt jelenti, hogy a lőszereket Ukrajnába kell küldeni – tette hozzá.

– fogalmazott. A kapacitás megvan, de gyorsabban kell előállítani az ígért lőszermennyiséget. Ez a kötelezettségvállalás a tagállami védelmi képességfejlesztést is támogatja, mondta.

– fogalmazott Breton, majd hozzátette: el kell gondolkodni azon is, hogy milyen szakterületeken működő vállalatokat lehet még bevonni a gyártásba. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy Ukrajna támogatása legyen a beszerzések legfőbb célországa - mondta az uniós biztos.

Azbej Tristan: stratégiailag kell megvizsgálni, hogy az EU és tagállamai milyen módon nyújtanak segítséget Ukrajnának

A magyar álláspont szerint stratégiailag kell megközelíteni, hogy az Európai Unió és tagállamai milyen módon viszonyulnak Oroszország háborújához Ukrajnában - jelentette ki Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára kedden Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában. 

Az államtitkár, aki az EU-tagállamok fejlesztési ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsülésére érkezett a belga fővárosba, emlékeztetett: 

"Úgy gondoljuk, itt az ideje annak, hogy megvizsgáljuk a segélyezés hatékonyságát, és azt, hogy milyen módon vezet ez Magyarország szempontjából a legfontosabb célhoz, a mielőbbi fegyvernyugváshoz és a békéhez" - nyilatkozta. 

Azbej Tristan elmondta, hogy 

Ugyanakkor ezen a területen az európai politikák és intézkedések nem hozták a várt eredményeket. 

Mint mondta, a tanácsülésen a humanitárius segélyezés, a válságfeloldás és a béke fontosságát hangsúlyozta a gázai konfliktussal összefüggésben is. 

"A szenvedő emberek mindegyik oldalon megérdemlik a humanitárius segítségnyújtást. Ennek szellemében Magyarország követeli a Hamász terrorszervezet által Izraelből elrabolt túszok - köztük magyar állampolgárok - azonnali szabadon bocsátását" - emelte ki.  Az államtitkár tájékoztatott, hogy Magyarország a Gázából elmenekült civilek megsegítésére, Egyiptommal együttműködve támogatást nyújt. Ugyanakkor hozzátette, hogy az első szempontnak a béke biztosításának kell lennie. 

A békének pedig az alapfeltétele, amit az igazság jegyében ki kell mondani: Izraelt terrorista támadás érte. A Hamász egy terrorszervezet, tehát Izraelnek joga van az önvédelemhez, és ahhoz, hogy lefolytassa a terrorizmus elleni háborúját" - hívta fel a figyelmet. 

Az államtitkár nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Magyarország kiemelt fontosságot tulajdonít a Száhel-övezetnek. 

"Magyarország felismerte, hogy ami ott történik, az nemcsak az afrikai kontinensnek a jövőjét határozza meg, hanem Európa jövőjére is hatással van. Ennek az afrikai régiónak a klímaváltozás, a lassú gazdasági fejlődés, az élelmiszer- és a vízhiány, a politikai instabilitás kihívásaival kell szembenéznie. A szélsőséges eszmék és szervezetek egyre nagyobb teret nyernek, így erősödik a keresztényüldözés is" - taglalta. 

Rámutatott: a Száhel-övezeti helyzet tartós humanitárius katasztrófához vezethet a kontinensen, amit a magyar kormány a keresztényi szolidaritás jegyében meg akar előzni, az emberi életek megóvása és egy masszív migrációs hullám elkerülése érdekében. 

Azbej Tristan a tanácsülésen arról is beszélt, hogy Magyarország a Hungary Helps Program keretében sikeresen működik együtt a régió közösségeivel, többek között keresztény karitatív szervezeteivel is, így érve el humanitárius és migrációmegelőzési céljait. 

Bejelentette: a közeljövőben Csádban, az övezet egyik utolsó stabil országában a Hungary Helps ügynökség regionális irodát nyit. 

"Ez az iroda komplex humanitárius projekteket fog koordinálni, valamint lebonyolítani, illetve a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek ellátást fogja biztosítani. Ezenkívül magyar szaktudásra épülő agrárfejlesztési tevékenységgel fogja elősegíteni az víz és élelmiszerhiány enyhülését - mutatta be a programot. 

Arról is tájékoztatott, hogy

"Ennek a missziónak a célja egyrészt, hogy a Hungary Helps Ügynökség humanitárius és fejlesztési tevékenységét biztonságosabbá tegye, valamint hogy hozzájáruljon az ország stabilitásához, és az övezetből induló migrációnak a megelőzéséhez - jelentette ki Azbej Tristan.
 

Német védelmi miniszter: Berlin újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának

Németország további 1,3 milliárd eurós katonai segélycsomagot ígért Ukrajnának, amely egyebek mellett négy további IRIS-T légvédelmi rendszert, valamint húszezer darab 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és páncéltörő fegyvert tartalmaz. 

- írta a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. 

"Tavaly tél óta ez az ötödik ilyen csomag. Biztos vagyok abban, hogy segíteni fog az orosz agresszió elleni harcban" - hangsúlyozta a miniszter a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió szerint. 

Az első csomagból eddig három rendszert szállítottak le, a negyedik pedig várhatóan idén télen érkezik meg. A szintén négy rendszerből álló második csomag teljesítését 2024-re, a harmadikat pedig 2025-re tervezik. 

Pistorius korábban megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Németország 2024-ben megduplázza, nyolcmilliárd euróra emeli a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.

Ukrán parancsnok: az orosz erők ritkábban rohamoznak délkelet-Ukrajnában

Az orosz megszálló erők csökkentették a rohamműveletek számát, de továbbra is cinikusan figyelmen kívül hagyják a hadviselés törvényeit és szokásait - jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka kedden a Telegramon. 

Közölte, hogy 

 Szavai szerint komoly károk keletkeztek Szelidove város központi kórházában, valamint a "Kotljarevszka" bányában és más polgári infrastrukturális létesítményekben. "Ezen felül az elmúlt 24 órában az ellenség négy rakétacsapást, valamint 637 tüzérségi támadást hajtott végre, és 29 katonai összecsapás is volt a térségben" - tette hozzá. 

Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett helyzetjelentésében azt írta, hogy 

"Az elmúlt 24 órában 70 összecsapásra került sor, az orosz erők öt rakéta- és tíz légicsapást hajtottak végre, emellett húsz alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel csapataink állásaira és lakott területekre" - fejtette ki a vezérkar. 

A kijevi katonai vezetés közlése szerint keddre virradó éjjel az ukrán légvédelem megsemmisített egy Iszkander-K manőverező robotrepülőgépet, és az Ukrajnát támadó 11 Sahid csapásmérő drónokból tízet. 

A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 610-zel csaknem 320 ezerre nőtt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett négy tüzérségi rendszert és hét drónt.

Szergej Sojgu: kudarcba fulladt a herszoni ukrán partraszálló hadművelet

Kudarcba fulladt Herszon térségében, a Dnyeper bal partján megkísérelt partraszálló hadművelet, az ukrán erők november eleje óta több mint 13 700 embert és mintegy 1800 egységnyi fegyverzetet és hadfelszerelést veszítettek - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított minisztérium keddi vezetőségi ülésén. 

 - hangoztatta Sojgu. 

A miniszter szerint sok ukrán katona adja meg magát, felismerve az orosz védelem áttörésére irányuló kísérletek értelmetlenségét. 

Beszámolója szerint az év eleje óta az orosz hadseregnek szállított rakéta- és tüzérségi fegyverek főbb típusainak mennyisége 4,9-szeresére, a páncélozott eszközöké több mint háromszorosára, a drónoké 16-szorosára, a csapásmérő eszközöké pedig 12-szeresére nőtt. Megötszöröződött a leszállított nagyhatótávolságú precíziós rakéták száma. 

 - hangoztatta. 

"A korszerű (haditengerészeti) rakétafegyverek rendkívül hatékonynak bizonyultak a különleges hadművelet során. Több mint 270 rakétacsapást hajtottunk végre, és (a rakéták) több mint 330 objektumot semmisítettünk meg. Ebben az évben több mint háromszorosára növekedett a rakétaellátás a csapatcsoportosulások érdekében" - mondta. 

 A legnagyobb emberveszteséget, több mint 130 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el. Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három gyalogsági harcjárművet és öt drónt. 

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Oroszbarát propaganda miatt fogtak el egy ukrán papot 

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) őrizetbe vett egy ukrán papot, mert állítólag oroszbarát propagandát terjesztett a prédikációiban és a Telegramon.

Vlagyimir Putyin: elfogultak a nemzetközi emberi jogi intézmények 

Mindvégig elfogultak voltak az emberi jogokra szakosodott nemzetközi intézmények az ukrajnai konfliktus során - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezett nemzetközi konferencia résztvőihez intézett köszöntőjében. 

 - mondta Kreml honlapján közölt köszöntőben. 

Putyin szerint Oroszországnak a "nyilvánvaló elfogultságuk" miatt "fel kellett adnia tagságát" a szakosodott szervezetekben, miközben továbbra is egyértelműen teljesíti emberi jogi kötelezettségeit. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösségben viszont kialakult a konstruktív párbeszéd, és az alapvető változások iránti igény. 

 - fogalmazott az orosz vezető, hozzátéve, hogy a civil társadalom intézményeinek jelentős szerepet kell játszaniuk ennek a célnak az elérésében. 

"Hangsúlyozom, hogy a jelenlegi mély válság annak következménye, hogy a kollektív Nyugat országai folyamatosan arra törekszenek, hogy az emberi jogok doktrínáját az államok szuverenitásának megsemmisítésére és a saját uralmuk biztosítására használják fel" - hangoztatta Putyin. 

Valerij Fagyejev, a civil társadalom és az emberi jogok fejlesztésével foglalkozó orosz elnöki tanács vezetője kezdeményezte, hogy a Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló BRICS csoportosulás a jövő évben Kazanyban megtartandó csúcstalálkozóján kezdjen párbeszédet a nem kormányzati szervezetek olyan rendszerének létrehozásáról, amely alternatívát jelentene a nyugati hálózattal szemben.l
 

A Majdan-tüntetések tizedik évfordulójára emlékeztek Ukrajnában 

Az európai integrációt és hatalomváltást követelő, éppen tíz évvel ezelőtt a kijevi Majdan téren kezdődött tüntetésekre emlékezett kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben. 

- mondta Zelenszkij, aki az akkori demonstrációkat az Oroszország ellen jelenleg is zajló konfliktusban aratott első győzelemként értékelte. 

"Évről évre, lépésről lépésre mindent megteszünk azért, hogy egy napon az uniós zászló csillagai között a mi csillagunk - Ukrajna csillaga - is felragyoghasson. Egy húsz évvel ezelőtti romantikus álomból és egy tíz évvel ezelőtti ambiciózus célkitűzésből mára valós tagjelölti státusz lett" - mondta az ukrán elnök, hangoztatva: nincs kétség afelől, hogy Ukrajna a háború ellenére az Európai Unió teljes értékű tagja lesz. 

A Majdan téren indult tömegtüntetések résztvevői azt követelték, hogy az ország nyisson az európai integráció irányába. A részben erőszakossá vált demonstrációk nyomán három hónap múlva távozni kényszerült a hatalomból az oroszbarát Viktor Janukovics ukrán államfő. Nem sokkal később Oroszország elfoglalta és rövidesen annektálta a Krím félszigetet, majd kelet-ukrajnai szeparatista törekvésekre hivatkozva kiterjesztette ellenőrzését Donyeck és Luhanszk megye egy részére. Moszkva végül 2022 februárjában indított teljes körű háborút Ukrajna ellen. 

A Majdan-tüntetések évfordulóján Kijevbe érkezett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. 

"Örülök, hogy visszatérhetek Kijevbe a barátaim közé" - írta az X-en a belga politikus. Röviddel érkezése előtt 

Az évforduló alkalmából Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en azt írta: "a Majdan-tüntetések hideg téli éjszakái örökre megváltoztatták Európát. Ukrajna tíz éve méltósággal és büszkén törekszik a szabadság felé. Még soha nem volt ilyen egyértelmű, hogy az ország jövője az Európai Unión belül van". 

Hasonló üzenetet fogalmazott meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is. "A Majdan-forradalom örökre megváltoztatta Ukrajna jövőjét. Miközben Ukrajna az értékeinket védelmezi, a mi támogatásunk minden egyes Oroszországból kilőtt rakétával csak tovább erősödik" - írta Metsola, hozzátéve: Ukrajna "nem pusztán a saját területét, hanem az Európai Uniót és az európai értékeket is védi".

Segítséget kért a ciprusi elnök

Nikosz Hrisztodulisz ciprusi elnök egy meg nem nevezett harmadik országból pénzügyi bűnözéssel foglalkozó szakértőket hívott meg, hogy segítsenek felderíteni azokat a cégeket, amelyek segítettek az országban az Oroszország ellen hozott szankciók kijátszásában, illetve az orosz oligarchák vagyonának elrejtésében.

Az elnök azt mondta, hogy ezek az esetek árnyékot vetnek Ciprusra, és visszaveti az országba érkező minőségi külföldi befektetéseket.

Rakétatámadás érte Donyeck megyét

Egy ember meghalt és hat megsebesült a kelet-ukrajnai Donyeck megyét ért éjszakai orosz drón- és rakétatámadásokban - közölte kedden az ukrán belügyminiszter.

A rakéták eltaláltak egy kórházat Szelidove városában, valamint egy szénbányát Kotljarevszkben, továbbá károkat szenvedtek vagy megsemmisültek polgári infrastrukturális objektumok - számolt be Ihor Klimenko a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

"A kórház két épülete megrongálódott, hat civil megsérült. A romok alatt áldozatok lehetnek, a keresési műveletek folytatódnak" - mondta.

Szankció orosz tisztek ellen

Az Egyesült Államok szintén hétfőn jelentette be, hogy szankciós listára helyezi az orosz fegyveres erők két tagját, akiket felelősnek tart ukrán településeken ártatlan civilek megöléséért.

Büntetőintézkedés hatálya alá került

és, akit felelősnek tartanak több fegyvertelen civil megölésében Andrijivka településen. Az ezredes volt a parancsnoka annak a dandárnak, amely ellenőrzés alatt tartotta Andrijivkát.

Az ukrán kisvárosban 2022 tavaszán történt erőszakos cselekmények miatt került amerikai szankció alá Danyil Frolkin, az orosz hadsereg altisztje is.

A washingtoni külügyminisztérium közleménye kitér arra, hogy a két orosz katona felelősségét az emberi jogok súlyos megsértésében független vizsgálat állapította meg, civil szervezetek által dokumentált módon.

Újabb amerikai segítség Ukrajnának

Az Egyesült Államok 100 millió dollár (mintegy 36 milliárd forint) új katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára az ország védelmi szükségleteinek biztosítására hétfőn.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az újabb csomag tartalmaz a többi között légvédelmi rakétákat MANPADS rendszerekbe, valamint M142 HIMARS mobil rakétakilövő eszközt, hozzá való rakétákkal, 105 és 155 milliméteres lövedékeket, továbbá egyéb harckocsi-elhárító fegyvereket, valamint több millió lőszert kisebb kézifegyverekhez.

Az új argentin elnök komoly lépésre készül

Az újonnan megválasztott argentin elnök kijelentette, hogy

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta újságíróknak: "Figyelemmel követtük Javier Milei számos kijelentését a választási kampány során, de elsősorban az alapján ítéljük meg, amit a beiktatása után mond. Sok olyan kérdésben várunk felvilágosítást, amely hatással lesz a kétoldalú kapcsolatainkra."

Argentína korábban szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, importálta Oroszország Szputnyik V-oltóanyagát a COVID ellen, és szorgalmazta, hogy csatlakozzon a Moszkva által támogatott BRICS nemzetcsoporthoz.

Kollaboránsokat toboroznak az oroszok

Az oroszok több megyében munkanélküli lakosokból toboroznak informátorokat – közölte az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ. Herszon és Zaporizzsja megyékben keresnek ilyen embereket, akiktől információkat várnak el az ukránbarát lakosokról – írták.

Váratlanul Kijevbe érkezett a német védelmi miniszter

Boris Pistorius német védelmi miniszter Kijevben tartózkodik, hogy "személyesen meggyőződjön a jelenlegi helyzetről és a német támogatás hatékonyságáról" - jelentette ma a német védelmi minisztérium. Tegnap ugyancsak előre be nem jelentett módon az amerikai védelmi miniszter is Kijevbe utazott.

Orosz körözési listára került az ukrán énekesnő

Az Eurovíziós Dalfesztivált megnyerő ukrán énekesnő felkerült egy orosz körözési listára – jelentették állami hírügynökségek. A Jamala művésznéven fellépő Susana Jamaladinovát törvénysértés miatt keresik – derül ki a belügyminisztériumi adatbázisból.

Egy tavaly elfogadott törvény alapján gyanúsították meg, amely megtiltja az orosz hadseregről és az Ukrajnában zajló harcokról szóló "hamis információk" terjesztését - közölte a Mediazona független hírportál.

Jamala 2016-ban megnyerte a dalversenyt az 1944 című dallal, amely arra az évre utal, amikor a Szovjetunió deportálta a krími tatárokat.

Oroszország tiltakozik a finn lépés miatt

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy hivatalos tiltakozást nyújtott be a moszkvai finn nagykövethez az Oroszország és Finnország közötti négy forgalmas határátkelő lezárása miatt.

Finnország szombaton lezárta az átkelőhelyeket, hogy megállítsa a menedékkérők áramlását, amelyet állítása szerint Moszkva okozott.

Mindössze négy határátkelőhely maradt nyitva az orosz-finn határon. A két ország közötti feszültség azután nőtt meg, hogy Finnországot az év elején felvették a NATO-ba.

Újraindulhatnak az orosz-észak-koreai kereskedelmi járatok

Az Oroszország és Észak-Korea közötti növekvő kapcsolatok részeként Moszkva rendszeres kereskedelmi járatok indítását javasolta. Hogy ez a gyakorlatban mikor történik meg, egyelőre nem tudni.

Az Egyesült Államok azzal vádolta Phenjant, hogy a háború alatt fegyvereket adott el Oroszországnak, amit a Kreml tagad.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. november 20-án az ukrán-magyar határszakaszon 4231 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3282 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Lovakat mentettek ki egy ukrán városból

Két lovat mentettek meg a háború sújtotta Avdijivka városában a Donyeck megyében, miután az orosz ágyúzás közben megszöktek egy farmról.

Megugrott a kereskedelmi forgalom

"Bulgária és Románia a határon átnyúló együttműködés növekvő területe. Ebbe beletartozik a tengeri folyosó, a dunai exportklaszter munkája, valamint az országaink közötti teljes kereskedelmi forgalom" - mondta napi videójában az ukrán elnök, aki fontosnak tartotta kiemelni:  Romániával az idei év végére elérhetik a 4 millió tonnás kereskedelmi forgalmat. Ez nagyon jelentős az ukrajnai munkahelyek és a partnerországok számára is.

"Az egész régió növekszik, ha a szomszédok együttműködnek" - mondta Volodimir Zelenszkij.

Újabb amerikai támogatás érkezik

"Új védelmi csomag érkezik hazánk számára az Egyesült Államokból. Elsősorban tüzérségi eszközök – olyan lövedékek, amelyekre most nagy szükség van" - mondta napzáró videójában az ukrán elnök, aki beszámolt az amerikai védelmi miniszter váratlan kijevi látogatásáról. 

"A világ normális élete nagyban függ attól, hogy Amerika erős-e az élet védelmében. És a világ ezt az erőt Ukrajna megsegítésében látja" - fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Ez történt hétfőn: