2024.01.17. 05:50
Novák Katalin: fontos, hogy megakadályozzuk az ukrajnai háború eszkalációját
693. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Novák Katalin köztársasági elnök
Forrás: MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt
Zelenszkij: hatalmas válságot fog előidézni a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban
Hatalmas válságot fog előidézni Európa egészében a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban – figyelmeztetett szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban újságíróknak nyilatkozva.
Mint mondta, a kijevi vezetés folytatni fogja a harcot, de pénzügyi segítség nélkül Oroszország képes lehet meghódítani Ukrajnát. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy amint Oroszország elfoglalta Ukrajnát, háború lesz a NATO-val.
Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az észak-atlanti szövetség elleni támadást forgat a fejében. Az ukrán vezető szerint a nyugati támogatás elmaradásának közvetlen hatása a harctéren a tüzérségi lőszerek és légvédelmi eszközök hiányában fog megnyilvánulni.
Mindez - figyelmeztetett - nagy számú halálos áldozatot, illetve sebesültet fog eredményezni.
Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy ukrán vereség esetén Európa nemcsak újabb menekültáradatokkal lesz kénytelen szembesülni, de le fog állni a gabona- és elektromosenergia-szállítás is.
A németországi székhelyű Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) összesítése szerint Ukrajna eddig 240 milliárd euró (91 ezer milliárd forint) értékű támogatásban részesült partnereitől.
Tíz roham visszaveréséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Az orosz haderő három frontszakaszon tíz rohamot vert vissza, közülük hatot Donyeck térségében – közölte szerdai hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége az érintett frontszakaszokon mintegy 650 katona volt, akik közül a legtöbben, körülbelül 290-en Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette egyebek mellett külföldi zsoldosok egy ideiglenes telephelyét, egy üzemanyag- és három lőszerraktárt, két harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, valamint Vilha és Vampire sorozatvetők 11 rakétáját és 21 drónt. Az orosz védelmi tárca szerda este újabb közleményt adott, amely szerint az orosz fegyveres erők kedd este precíziós csapást mértek külföldi fegyveresek egy harkivi ideiglenes állomáshelyére. A csoport magját franciák alkották.
A tárca szerint a csapás több mint 60 fegyverest megölt meg, és több mint húszat megsebesített, az épület pedig, amelyben a zsoldosok állomásoztak, teljesen megsemmisült.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye légterében délutánig öt, pilóta nélküli repülőszerkezetet és hét sorozatvető-rakétát lőttek le.
A régióban biztonsági okokból egy húsz kilométer széles határsávban az iskolákban át fognak térni a távoktatásra, Belgorod városban pedig 20 órától elrendelték az üzletközpontok bezárását.
A jekatyerinburgi orosz központi kerületi katonai bíróság szerdán közölte, hogy nyolcévi szabadságvesztésre ítélte az ukrán származású Viktor Rasztorgujevet robbanóanyag illegális gyártása és egy Nyizsnyij Tagil-i katonai üzem elleni terrortámadás előkészítése vádjával. A Mariupolból az oroszországi Szverdlovszk megyébe 2014-ben áttelepült, 59 éves Rasztorgujev nem ismerte el bűnösségét, és fellebbezett.
A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki szerdán Olekszij Mozgovojra,
az ukrán Azov alakulat volt tagjára, amiért 2022 áprilisában Mariupolban saját kezűleg agyonlőtt négy civilt, valamint 25 évi fegyházra ítélte Olekszandr Kuzmenkót, az ukrán nemzeti gárda volt őrmesterét, amiért 2022 márciusában ugyanebben a városban parancsot adott két polgári személy agyonlövésére.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról adott ki tájokoztatást, hogy büntetőeljárást indított egy 32 éves szmolenszki lakos ellen, aki a blogjában támogatásáról biztosította a régiója ellen intézett dróntámadásokat, terrorista tevékenységre buzdított, és hamis információkat terjesztett az orosz hadsereg észak-kaukázusi akcióiról. A szolgálat a „Luhanszki Népköztársaságban” elfogott egy férfit, aki nyereségvágyból adatokat gyűjtött az orosz hadseregről az ukrán hírszerzésnek.
Az ukrán haderő evakuálásra szólította fel az északi megyékben élőket
Az ukrán haderő felszólította az észak-ukrajnai Csernyihiv és Szumi megyék orosz határmenti térségeinek lakosait, hogy saját biztonságuk érdekében, valamint azért, hogy az ukrán hadsereg hatékony támadásokat tudjon végrehajtani az orosz erők ellen, hagyják el településeiket – közölte Szerhij Najev, a haderő parancsnoka szerdán a Facebookon.
A harcok civilek és katonák halálához, elfogásukhoz és egész határ menti falvak és városok pusztulásához vezethetnek. Minden civilnek világosan meg kell értenie, hogy az orosz határ közelében tartózkodni veszélyes. A katonai adminisztráció minden nap ugyanúgy megoldja a lakosok evakuálását ezekről a területekről, mint Ukrajna keleti és déli részének frontvonal menti településeiről. Zajlik a háború, és ahhoz, hogy az ukrán hadsereg tüzelni tudjon és megsemmisítse az ellenséget anélkül, hogy kárt tegyen polgárainkban, minden tudatos ukránnak hallgatnia kell a katonai vezetés tanácsaira
– hangsúlyozta a parancsnok. Hozzátette, hogy az orosz erők naponta támadják Szumi és Csernyihiv megye határ menti vidékeit.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Facebookon közölte: telefonon beszélt amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről, és beszélt neki az ukrán légierő sikereiről, külön kiemelve, hogy a napokban lelőttek egy orosz A-50-es repülőgépet az Azovi-tenger felett.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők csapást mértek a megye székhelyére, Herszon városra. Eltaláltak egy garázst, amelyben az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsérült. Olekszandr Harlov kormányzóhelyettes egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz dróntámadás következtében 58 ház maradt fűtés nélkül.
Az energetikai minisztérium közlése szerint a keleti országrészben lévő Harkiv városában orosz rakétatámadás nyomán 43 háztartásban és nyolc vállalatnál szakadt meg az áramellátás, 170 fogyasztónál pedig a gázszolgáltatás.
Az ukrán védelmi tárca által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ szerdai sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Oroszország legalább 50 ezer munkavállalót hozott az általa megszállt Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosba az ország elmaradott régióiból és közép-ázsiai országokból. Beszámolójuk szerint jelenleg legfeljebb feleannyian élnek az ideiglenesen megszállt városban, mint az invázió előtt, ezért az orosz hatóságok Oroszországból és Közép-Ázsiából telepítenek be új lakókat munkavégzés és a megmaradt ukrán lakosság asszimilálása céljából.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége egy nap alatt mintegy 730-cal 372 820-ra nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, tíz tüzérségi rendszert és hét drónt.
Tíz roham visszaveréséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Az orosz haderő három frontszakaszon tíz rohamot vert vissza, közülük hatot Donyeck térségében – közölte szerdai hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontszakaszon mintegy 650 katona volt, akik közül a legtöbben, körülbelül 290-en Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek mellett külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telephelyét, egy üzemanyag- és három lőszerraktárt, két harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, valamint Vilha és Vampire sorozatvetők 11 rakétáját és 21 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye légterében délutánig öt pilóta nélküli repülőszerkezetet és hét sorozatvető-rakétát lőttek le.
A jekatyerinburgi orosz központi kerületi katonai bíróság szerdán közölte, hogy nyolcévi szabadságvesztésre ítélte az ukrán származású Viktor Rasztorgujevet robbanóanyag illegális gyártása és egy Nyizsnyij Tagil-i katonai üzem elleni terrortámadás előkészítése címén. A Mariupolból az oroszországi Szverdlovszk megyébe 2014-ben áttelepült, 59 éves Rasztorgujev nem ismerte el bűnösségét és fellebbezett.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról adott ki tájokoztatást, hogy büntetőeljárást indított egy 32 éves szmolenszki lakos ellen, aki a blogjában támogatásáról biztosította a régiója ellen intézett dróntámadásokat, terrorista tevékenységre buzdított, és hamis információkat terjesztett az orosz hadsereg észak-kaukázusi akcióiról. A szolgálat a „Luhanszki Népköztársaságban” elfogott egy férfit, aki nyereségvágyból adatokat gyűjtött az orosz hadseregről az ukrán hírszerzésnek.
Orosz külügyi szóvivő: Kijevet nem hagyják tárgyalások útján kilépni a konfliktusból
Az Ukrajna és Nagy-Britannia által megkötött, nem kötelező jogerejű biztonsági megállapodás azt mutatja, hogy Kijevet nem engedik tárgyalások útján kilépni a jelenlegi konfliktusból – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
A Kijevben aláírt megállapodás azt mutatja, hogy Ukrajnának szó szerint nincs esélye arra, hogy tárgyalások útján kilépjen a konfliktusból, alku tárgyává tették az országot az angolszász kalandokban, megtartva őt a jelenlegi euroatlanti és oroszellenes konfrontációs pályáján
– mondta Zaharova.
„Az ukránoknak egyszerűen egy sor fényes csomagolásba kötött ígéretet adtak át, többnyire tanácsadási és tanácsadói segítségről, mindezt szép biztosítékokkal keretezve Ukrajna támogatásáról, amelyeknek nincs jogilag kötelező erejük” – tette hozzá.
Hangot adott álláspontjának, miszerint London a gesztussal igyekezett elejét venni annak, hogy a többi G7- és NATO-ország elveszítse érdeklődését Ukrajna iránt, amelyet a brit fél továbbra is Oroszország ellen felhasználható geopolitikai eszköznek tekint.
A lengyel vezetés azon kijelentéseire reagálva, melyek szerint Varsó kész német katonai egységeket telepíteni az országba, Zaharova arra figyelmeztetett, hogy NATO katonai potenciáljának „provokatív” megerősödése Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Államának határai közelében destabilizációhoz vezet, és nem marad megfelelő ellenlépés nélkül Moszkva részéről. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelországban már mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik, emellett a NATO-nak van ott még egy többnemzetiségű, amerikai, brit, román és horvát katonákból álló taktikai csoportja is.
Gonzalo Lira amerikai állampolgárságú blogger és újságíró ukrán börtönben bekövetkezett halálát kommentálva „elborzasztónak” nevezte azoknak az oroszoknak a számát, akik Ukrajnában raboskodnak. Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövet korábban azt mondta, hogy az ukrán börtönökben száz-, ha nem ezerszámra vannak olyan foglyok, akik Lirához hasonlóan kritikusan ítélik meg Ukrajna politikáját.
Zaharova azzal vádolta meg a balti államokat, hogy a területükön élő orosz ajkúak tömeges deportálásának előkészítésével szándékoznak megoldani az „oroszkérdést” és a XXI. században példátlan tömeges hontalanproblémát.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség idézte Maira Rozét, a lett állampolgársági és migrációügyi hivatal vezetőjét, aki kijelentette, hogy csaknem ezer orosz nemzetiségű lakos kapott ismételten arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy kitoloncolják, ha nem felelnek meg a tartózkodási engedély követelményeinek. Egyébként szombaton deportálták Lettországból a 82 éves, orosz nemzetiségű Borisz Katkovot, amiért nem tette le a lett nyelvvizsgát. Eközben a felesége, a gyerekei és az unokái maradhattak az országban.
Ukrajna az Európai Unióval együttműködve igyekszik megakadályozni a jövőbeni határblokádokat
Kijev és Brüsszel biztosítékokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a jövőben lehetetlenné váljon Ukrajna és az Európai Unió (EU) szárazföldi határainak blokádja – közölte szerdán Szerhij Derkacs ukrán infrastrukturálisminiszter-helyettes.
A lengyel sofőrök által a határátkelőknél hetek óta tartó blokádok jelentős károkat okoztak Ukrajnának, és csak kedden sikerült Varsónak és Kijevnek feloldania a blokádokat.
„Most az Európai Bizottsággal együtt azon dolgozunk, hogy számos biztosítékot alakítsunk ki, megelőzendő a határok és a határátkelőkhöz vezető utak blokkolását” – mondta Derkacs az ukrán állami televízióban.
A lengyel fuvarozók az ukrán fuvarozóknak biztosított kedvezmények miatt tiltakoztak, amelyek tisztességtelen versenyfeltételeket teremtettek.
Követelték, hogy az EU állítsa vissza azt a rendszert, amelyben az ukrán cégeknek és az Ukrajnába belépő uniós kamionosoknak egyaránt engedélyre van szükségük ahhoz, hogy ott működhessenek.
Kijev arra kényszerült, hogy jelentősen növelje a szárazföldi határain keresztül folytatott kereskedelmet, mivel a 2022. februári orosz támadást követően a korábbi fő kereskedelmi útvonalak bezárultak.
A jelenlegi határátlépési rendszer június 30-ig marad érvényben. Derkacs elmondta: a lengyel tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy javaslatokat tesznek Ukrajnának arra vonatkozóan, miképpen működhetne tovább az évente felülvizsgált megállapodás.
Nagyon fontos számunkra, hogy a határ működjön, a megállapodásnak működnie kell, és a határoknak szabadnak kell lenniük, különösen hadiállapot idején
– tette hozzá a politikus.
Hozzátette:
Ukrajna most minden egyes uniós országgal együtt dolgozik a határátkelők fejlesztésének felmérésén, azzal a céllal, hogy növeljék számukat és kapacitásukat.
Novák Katalin: fontos, hogy megakadályozzuk az ukrajnai háború eszkalációját
Nagyon fontos, hogy elkerüljünk egy harmadik világháborút és megakadályozzuk a konfliktus eszkalációját – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök szerdán délelőtt a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén.
Novák Katalin a beszélgetés moderátorának arra a kérdésére, hogy folytatni kell-e Ukrajna uniós támogatását, kiemelte:
Ukrajnát továbbra is támogatni kell Oroszországgal szemben, és Magyarország a jövőben is ezt fogja tenni.
A NATO és az Európai Unió pillanatnyilag nem áll háborúban, és el kell kerülni azt, hogy katonailag bevonódjunk a konfliktusba. Nagyon fontos megőrizni azt, hogy békés és biztonságos országban élhessünk – hangsúlyozta Novák Katalin.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút és szükséges-e az ukrán győzelem Európa biztonságának fenntartásához, Novák Katalin azt mondta: Oroszország nem győzhet.
A magyar államfő hangsúlyozta: mindig is világossá tette, hogy el kell ítélni az orosz agressziót és egyértelművé kell tenni, melyik fél az agresszor és melyik az, amelyiket megtámadták.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország átlépte a Rubikont
– fogalmazott Novák Katalin.
Hozzátette, hogy Magyarországot – földrajzi elhelyezkedése és az Ukrajna területén élő magyar kisebbség miatt – nemcsak közvetve, de közvetlenül is sújtja az orosz agresszió.
A háború és az agresszió soha nem lehet megoldás – hangoztatta, kiemelve, hogy Ukrajna béketervet tett le az asztalra, ehhez Magyarország is csatlakozott, és azon kell dolgozni, hogy létrejöhessen a béke.
Az ukrán légierő megsemmisítette az Oroszország által indított drónokat
Az ukrán légierő közölte, hogy az Oroszország által szerdára virradó éjszaka indított 20 támadó drónból 19-et megsemmisített, köztük egyet a dél-ukrajnai Odessza egy jelentős kikötőjénél, ahol három ember megsebesült.
Az éjszakai orosz támadássorozat északkelet- és dél-ukrajnai célpontok ellen irányult.
Ihor Klimenko belügyminiszter megerősítette az ukrán hatóságok kedd esti bejelentését, mely szerint az északkelet-ukrajnai Harkivban 17 ember megsérült egy kettős SZ-300-as orosz rakétatámadás után, amely mintegy 20 épületet is megrongált. A tárcavezető közlése szerint Odesszában három ember megsebesült egy dróntámadásban.
Az ukrán légierő beszámolója szerint szerda reggelig az orosz erők 20 Sahíd-136/131 típusú támadó drónt indítottak. Közülük 19-et az ukrán légvédelem még repülés közben megsemmisített. A tájékoztatásból nem derült ki, hogy ez pontosan hol történt, és hogy mi lett a huszadik drónnal.
Klimenko szerint az orosz hadsereg az éjszaka folyamán a dél-ukrajnai Herszon, a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk és az észak-ukrajnai Szumi megyét is támadta, ahol azonban nem voltak áldozatok.
Harkiv megyében az ukrán hatóságok 26 falu evakuálását jelentették be, ahol az orosz erők támadása fenyeget.
A harkovi kórházak túlzsúfoltak sebesült ukrán katonákkal
A harkovi kórházak túlzsúfoltak sebesült ukrán katonákkal – írja a TASS az operatív szolgálatok képviselőjére hivatkozva.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) Kupjanszk irányában hatalmas veszteségeket szenvedtek el. A sebesülteket különféle polgári kórházakba szállítják, ahol gyakran a folyosókon fektetik le őket, mert a kórtermekben már nincs férőhely.
Új kézifegyvert tesztel Oroszország
Egy új, 5,45 mm kaliberű kézifegyvert fejlesztett ki Oroszország, a fegyver készen áll a tesztelésre – nyilatkozott Oroszország védelmi-ipari komplexumának egyik forrása a TASZSZ-nek.
Az új géppisztolyt egy nagy hazai fegyvergyártó cég fejlesztette ki, készen áll a tesztelésre
–mondta az ügynökség beszélgetőpartnere.
Hozzátette, hogy a géppisztoly 5,45 mm kaliberű változata mellett tervezik a fegyver exportváltozatainak elkészítését is a 7,62 mm-es és az 5,56 mm-es NATO-kaliberű fegyverekhez is.
Sok a sérült a harkivi lakónegyedet ért orosz rakétatámadás után
Legkevesebb 17 ember megsebesült a kelet-ukrajnai Harkiv egy lakónegyedét ért orosz rakétatámadásban kedden este – közölte Oleh Szinehubov, Harkiv megye katonai kormányzója a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.
Két nő súlyosan megsebesült
– írta Szinehubov hozzátéve, hogy még 12 embert szállítottak kórházba.
A jelentés szerint két átalakított S-300-as légvédelmi rakéta csapódott be a metropolisz központjában. Ihor Terehov, Harkiv polgármestere hangsúlyozta, hogy
a rakéták olyan helyre csapódtak be, ahol katonai létesítmények nem voltak, viszont számos lakóépület állt.
Az ukrán mentőszolgálat a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson arról számolt be, hogy az egyik rakéta egy olyan háromemeletes épületet talált el, amely korábban egy egészségügyi központnak adott otthont. Két házban tűz is keletkezett.
Terehov közlése szerint legkevesebb tíz ház szenvedett károkat. Mint írta: a mentőcsapatok a helyszínen dolgoznak.
Harkiv ellen az orosz erők gyakran indítanak rakétatámadásokat, amelyek számos polgári áldozattal járnak, ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium minden alkalommal hangsúlyozza, hogy csak katonai célpontokra lőnek.
Hajnalban orosz dróntámadás érte Odesszát
A Kyiv Independent cikke szerint az orosz erők január 17-én éjjel megtámadták Odessza városát. A támadást Oleh Kiper, az odesszai terület kormányzója is megerősítette.
Helyi idő szerint hajnali 2:15 körül jelentették a támadást.
Az orosz erők támadó drónokat használtak. A lap beszámolója szerint a támadásban három ember megsérült, egy 62 éves férfi, valamint egy 69 éves és egy 29 nő. Halálos áldozatról egyelőre nem tudni. A támadás lakóházakat is megrongált és több helyen tüzet okozott.
130 embert kellett evakuálni a megrongálódott lakóházból.
Emmanuel Macron februárban fegyverszállítmányt ad át Ukrajnában
Emmanuel Macron francia államfő kedd este bejelentette, hogy februárban Ukrajnába utazik, és negyven új SCALP nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát ad át a kijevi kormánynak.
Jómagam februárban Ukrajnába utazom, és újabb szállítmányokat fogunk átadni: mintegy negyven SCALP rakétát és több száz bombát
– mondta a köztársasági elnök a párizsi hivatalában mintegy négyszáz újságíró előtt, az országos televíziók által élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Macron jelezte, hogy Franciaország „egy biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik” Kijevvel, amely hasonló ahhoz, amelyet pénteken kötött az Egyesült Királyság és Ukrajna tízéves időtartamra. Hozzátette, hogy Franciaországnak és az Európai Uniónak „az elkövetkező hetekben és hónapokban újabb döntéseket kell hoznia azért, hogy ne engedjék Oroszországot győzni”.
Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, és nem is szabad engednünk, mert akkor Európa és Oroszország egész szomszédságának biztonsága megkérdőjeleződne
– hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump esetleges győzelme a novemberi amerikai elnökválasztáson megkérdőjelezheti-e az Ukrajnának nyújtott támogatást, Emmanuel Macron kijelentette, hogy „nem szabad az emberekre koncentrálni”.
Tisztán kell látnunk ahhoz, hogy felismerjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik nagy szövetségesünk, akinek a bátorságát fogjuk ünnepelni a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából
– mondta a francia elnök.
De ez egy olyan demokrácia, amely válságon megy keresztül, amelynek első számú prioritása saját maga, a második prioritása pedig a kínai kérdés
– tette hozzá, jelezve, hogy emiatt „erősebb Európára (van szükség), amely tudja, hogyan védje meg magát, és nem függ másoktól”.
Macron kitért arra is, hogy Franciaország úgy döntött: nem csatlakozik a jemeni húszik elleni amerikai-brit csapásokhoz, „hogy elkerüljön mindenfajta eszkalációt” a térségben.
Emmanuel Macron egyúttal arra kérte Izraelt, hogy ne folytassa a nem kellően célzott műveleteket a Gázai övezetben.
Azért mondom ezt, mert ez Izrael hosszú távú biztonsági érdeke is, és a hadműveletek folytatása a jelenlegi formában kockázatot jelent hosszú távon, tekintettel arra, hogy ez mit okoz az egész régióban magának Izraelnek a biztonságával
– mutatott rá.
Ezért folytatjuk a diplomáciai kezdeményezéseket, állásfoglalásokat és megbeszéléseket a tűzszünet érdekében, én pedig folytatni fogom a kétoldalú kapcsolattartást, hogy megpróbáljuk nagyon konkrétan elérni a tűzszünetet
– tette hozzá.
Az államfő bejelentette azt is, hogy február 7-én a Hamász palesztin iszlamista szervezet által Izraelben elkövetett merénylet áldozatainak tiszteletére megemlékezés lesz Párizsban.
Február 7-én a terrorizmus áldozatainak emlékművénél, meg fogok emlékezni az áldozatokról a hozzátartozóik és mindazok előtt, akik csatlakozni kívánnak hozzánk
– jelezte Emmanuel Macron. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Franciaország „41 gyermekét vesztette el” ezekben a merényletekben, és hogy még mindig „három túsza” van a Gázai övezetben.
Azért küzdünk az izraeli hatóságokkal, Katarral, amelynek döntő szerepe van ebben az ügyben, és számos más kollégával, hogy kiszabadítsuk őket
– mondta az elnök.
Több mint nyolcezren jöttek kedden Ukrajnából
Az ukrán–magyar határszakaszon 4052-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4265-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Szijjártó Péter: Magyarországnál kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját