2024.03.14. 06:55
A gázai orvosok érzéstelenítők és fájdalomcsillapítók nélkül dolgoznak
Az izraeli–palesztin háború 160. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Humanitárius segélyosztáson megsebesült palesztin civilekről a gázavárosi Sifa kórházban 2024. február 29-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: -
Mohammad Musztafát nevezte ki kormányfőnek Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke
Gazdasági tanácsadóját, Mohhammad Musztafát nevezte ki miniszterelnöknek Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke – jelentette csütörtökön a Elődje, Mohamed Stajje február 26-án mondott le a kormányával együtt. Musztafa korábban a Palesztin Beruházási Alap elnöke volt, most pedig a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista szervezet és Izrael között folyó fegyveres konfliktus közepette kerül a kormány élére. A palesztin vezetést a konfliktus kezdete, tavaly október óta növekvő nyomás érte a kormányzás megreformálására és javítására Ciszjordániában. Korábban közölt tervek szerint az új kormányfő feladata lesz a két palesztin terület kormányzatának egyesítése és a Palesztin Hatóság intézményeinek a reformja is.
A Fehér Ház gyors vizsgálatot követel a gázai ENSZ-elosztóközpont elleni támadás ügyében, ugyanakkor a folytatja a katonai támogatást Izrael számára
Nagyon aggasztónak minősítette a Fehér Ház az ENSZ gázai elosztóközpontja elleni izraeli támadást csütörtökön, gyors vizsgálatot követel, ugyanakkor a katonai támogatást továbbra is folyósítják az izraeli haderő számára. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője egy sajtóbeszélgetésen közölte, hogy folyamatos egyeztetés zajlik az izraeli partnerekkel az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) létesítményét ért katonai csapás ügyben, de hozzátette, nincs részletes információja arról, hogy ki az a személy, aki célpontja volt a légicsapásnak, amelyben civilek és a hírek szerint ENSZ-alkalmazottak is életüket vesztették.
A fehér házi illetékes megismételte, hogy Washington támogatja Izraelt abban a céljában, hogy felszámolja a terrorszervezetnek minősített Hamászt, ugyanakkor többet kell tennie a polgári lakosság érdekében. Megfogalmazása szerint Izraelnek kötelezettsége a civilek és különösen azok védelme, akik segélyszállítmányok elosztásában vesznek részt.
Arra a kérdésre, hogy valósak-e a sajtóhírek, miszerint az Egyesült Államok Izraelbe irányuló katonai szállításai lelassultak, John Kirby azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok továbbra is ellátja Izraelt a kiemelten szükséges felszereléssel. A nemzetbiztonsági szóvivő „óriási munkának” nevezte az ideiglenes tengeri móló kialakítását a Gázai övezet partvidékének közelében, és elmondta, hogy a létesítmény építőanyagának helyszínre juttatása is komoly feladat, az építkezés azt követően kezdődhet meg. Közölte azt is, hogy egyelőre tárgyalások zajlanak a szövetségesekkel arról, hogy az ideiglenes tengeri mólót miként lehet biztonságosan használni a segélyek eljuttatására a Gázai övezetbe, illetve oda miként jutnak majd el szállítmányok. Hozzátette, hogy jelenleg nem elegendő a palesztin területre eljutó segélyek mennyisége és az azokat szállító kamionok száma, továbbá az újonnan megnyitott izraeli átkelőn, a 96-os kapun keresztül az éjszaka nem jutott át szállítmány. John Kirby a sajtóbeszélgetésen kérdésre elismerte:
a Fehér Ház előzetesen tudott arról, hogy a kongresszus felsőházának demokrata többségi vezetője, Chuck Schumer a szenátus ülésén új izraeli választások szükségességéről beszél, és élesen bírálja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az elnöki hivatal szóvivője hozzátette, hogy tiszteletben tartják a szenátor jogát véleményének kifejtésére, a választások kérdése pedig az izraeli emberek és kormány ügye.
Chuck Schumer csütörtökön, a szenátus ülésén elmondott mintegy 40 perces felszólalásában a többi között kifejtette, hogy Benjámin Netanjahu „irányt tévesztett”. A demokrata szenátor emellett úgy vélte, hogy a hivatalban lévő izraeli kormányfő akadályt jelent a béke megteremtése előtt a régióban és a kétállami megoldás útjában.
Az EP felszólította Izraelt, hogy nyissa meg a gázai átkelőhelyeket a humanitárius segélyek számára
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben a képviselők felszólítják Izraelt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé és könnyítse meg a teljes körű segélyszállítást a palesztin lakosság részére a Gázai övezeti átkelőhelyeken keresztül. Az állásfoglalást megszavazó képviselők továbbá azonnali és tartós tűzszünetre szólítottak fel a gázai tömeges éhínség kockázatának elhárítása érdekében, valamint a Hamász szélsőséges palesztin szervezet által Izraelben ejtett túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására.
Hangsúlyozták, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának azonnali hozzáférést kell biztosítani a Gázában fogva tartott izraeli túszokhoz, hogy orvosi ellátásban részesüljenek.
Az állásfoglalás üdvözölte a tengeri segélyfolyosók megnyitását, de hangsúlyozta, hogy a szárazföldi segélyelosztásnak kell prioritást élveznie. A képviselők a betegségek terjedésére és a gyermekek alultápláltság és kiszáradás miatti halálára utalva arra kérik az izraeli hatóságokat, hogy nyissák meg az összes gázai átkelőhelyet. Elismerték továbbá az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) nélkülözhetetlen szerepét a régióban.
A képviselők határozottan elítélik a humanitárius segélyek akadályozását és a segélyeket szállító konvojok, valamint a segélyt kereső civilek, humanitárius és egészségügyi létesítmények és dolgozók elleni ismételt támadásokat.
Az EP felhívta a figyelmet, hogy amíg a Hamász és más terrorista csoportok bármilyen szerepet játszanak Gázában, addig nincs kilátás a békére, biztonságra, stabilitásra és jólétre, illetve a palesztin-izraeli konfliktus befejezésére. Az állásfoglalásban elítélték a szélsőséges izraeli telepesek és az izraeli fegyveres erők palesztinok ellen Ciszjordániában elkövetett támadásainak fokozódását, amelyek a szöveg szerint már több száz halálos áldozatot követeltek és több ezer palesztin civilt sebesítettek meg. Bírálták emellett a palesztin földek illegális betelepítésének felgyorsítását, és mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalálódásának veszélye miatt, különösen Libanonban.
IDF: Izrael "elárasztja" humanitárius segélyekkel Gázát
Izrael humanitárius segélyekkel "árasztja el" a Gázai övezetet - állította Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője szerda este külföldi újságíróknak.
Az IDF azt tervezi, hogy "elárasztja" humanitárius segélyekkel a Gázai övezetet, közölte a katonai szóvivő, miután egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik Jeruzsálemre a gázai civilek humanitárius válsága miatt.
Hagari bejelentette, hogy az izraeli hadsereg szárazföldi, tengeri és légi utánpótlási útvonalak megnyitásán dolgozik a nemzetközi segélyek bejuttatása érdekében.
A következő napokban várhatóan megérkezik Izraelbe az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) szakértői csoportja, hogy a segélyezés feltételeink megteremtéséről tárgyaljon.
A tengeri úton szállított rakományokat kiszolgáló dokk építése várhatóan még körülbelül két hónapig tart. Ehhez az IDF katonái biztosítják a mólót, valamint a Gázai övezet északi részére vezető utánpótlási folyosót.
Leállította a forgalmat Tel-Aviv központi, Ajalon útján csütörtök reggel mintegy negyven tüntető, akik rokonaik képét magasra tartva az elraboltak visszatérését biztosító egyezséget követeltek.
"Élve akarjuk őket, nem koporsóban" - skandálták a tiltakozók. Tábláikon a túszok képei voltak, s olyan feliratok, hogy "aki cserbenhagyta, annak vissza is kell hoznia őket! Alkut most!".
Az IDF bejelentette, hogy Libanon területén megtámadta a Hezbollah libanoni síita milícia több célpontját, a harci repülőgépek katonai épületeket lőttek. Azt is közölték, hogy az IDF korábban tüzérséggel is célba vett dél-libanoni célpontokat.
A húszik újabb rakétákat lőttek ki a Ádeni-öböl felé
Az iráni támogatású húszi síita milícia újabb ballisztikus rakétát lőtt ki Jemenből az Ádeni-öböl felé, ugyanakkor nem okozott kárt egyetlen hajóban sem - jelentette az Egyesült Államok közel-keleti műveleteiért felelős Központi Parancsnoksága (CENTCOM) csütörtöki közleményében.
"A rakéta nem talált el egyetlen hajót sem, és nem érkezett jelentés személyi sérülésről vagy káresetről" - tette hozzá a CENTCOM.
"A CENTCOM ezután sikeresen megtámadott és megsemmisített négy pilóta nélküli légi járművet és egy rakétát a húszik által uralt jemeni területeken" - közölte a parancsnokság, hozzátéve; "megállapítottuk, hogy ezek a fegyverek közvetlen veszélyt jelentettek a régióban áthaladó kereskedelmi hajókra és amerikai hadihajókra".
A húszi milícia tavaly november közepe óta számtalan alkalommal vetett be drónokat és rakétákat nemzetközi kereskedelmi hajók ellen az Ádeni-öbölben Izrael gázai háborújára hivatkozva. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több alkalommal mért válaszcsapást a húszik állásaira.
A húszi támadások miatt a legnagyobb kereskedelmi vállalatok csökkentették hajóforgalmukat az Ázsiát és Európát összekötő tengeri útvonalon, és inkább Afrikát megkerülve juttatják célba a szállítmányokat.
A gázai orvosok érzéstelenítők és fájdalomcsillapítók nélkül dolgoznak
A gázai kórházak ellátás- és emberhiánya hetek óta téma a nemzetközi sajtóban. A jelentések szerint a gázai orvosok most az emberek nagy részét a kórházak folyosóin látják el. Az egészségügyi dolgozók ráadásul a szükséges létszámhoz képest sokkal kevesebben vannak, ugyanis aki tehette, elmenekült, sokan azért, hogy ne legyenek elszakítva családjuktól. A WHO legutóbbi mérése azt mutatta, hogy a kórházak háromszáz százalékos kihasználtsággal működnek, de a folyamatos támadások miatt egyre többet kell bezárni. Az épületek a légicsapások miatt összeomlófélben vannak, nincs fájdalomcsillapító, antibiotikum és altatószer sem, ezért a műtéteket anesztézia nélkül végzik. A krónikus betegek ellátására a sebesültek mellett nincs hely – írja a Magyar Nemzet.
A korábban heti négyszeri dialízisre járó vesebetegek például csak hetente egyszer jöhetnek, és akkor sem tölthetik ki a teljes kezelési időtartamot. Számos nő sátrakban, segítség nélkül szül, ám a legnagyobb probléma, hogy az újszülötteknek nem jut elég tej, van, ahol a kórházak csak egy doboznyit tudnak biztosítani. Az izraeli hadsereg közleménye szerint ugyanakkor az átvizsgált létesítményeknek a katonák juttatnak élelmiszeradagokat. Nemzetközi segélycsomagokat szintén gyakran dobnak le a területre, azonban az ott élők úgy nyilatkoznak, hogy a szállítmányok többsége a tengerben landol, így hozzájuk nem jut el. Szakértők a problémák megoldását egy újabb, mihamarabbi tűzszünetben látnák, ez azonban jelenleg nincs napirenden.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
