Visszatekintés

2024.05.02. 23:10

Hazánk EU-tagságának húsz évét értékelték szakértők az MCC rendezvényén

Történelmi napnak nevezték a szakértők 2004. május 1-jét, Magyarország európai uniós (EU) csatlakozásának napját a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által rendezett, EU 20 - Hazánk uniós tagságának tapasztalatai című kerekasztalbeszélgetésen csütörtökön, Budapesten.

Illusztráció

Forrás: dpa Picture-Alliance / AFP

Fotó: Marijan Murat

Kiss Rajmund, az MCC Diplomácia Műhelyének vezetője szerint sokkal gazdagabb lett az EU Magyarország csatlakozásával. Ugyanakkor - mint mondta - jelenleg nincs meg az az egység az EU-ban, mint húsz évvel ezelőtt. Véleménye szerint egy konzervatív fordulattal sokkal sikeresebb és versenyképesebb lehet az Európai Unió a jelenleginél.

Ferkelt Balázs közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) egyetemi docense olyan házassághoz hasonlította az EU-tagságot, ahol mindkét fél és a környezet is sokat változott. Magyarország komoly gazdasági teljesítményt tud felmutatni, az EU is sokat lépett előre, ugyanakkor a versenyképesség tekintetében jelentős hátrányba került - foglalta össze.

Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a világgazdasági környezet radikális átalakulása, a technológiai változások miatt a gazdasági integráció relatíve veszített a jelentőségéből.

Kiss Rajmund erre reagálva kifejtette, hogy a brüsszeli bürokrácia kulturálisan és ideológiailag is megváltozott, egyre gyakrabban felmerül, hogy több jogkör szabályozását átveszi az unió a tagállamoktól. Jelenleg nem partnerségi kapcsolat jellemzi a brüsszeli bürokráciát - jelentette ki. Úgy fogalmazott: "szeretik eldönteni, hogy mit csináljunk, hogyan éljünk, hogyan gondolkozzunk". Ha nem ez történik, akkor "szeretnek rákoppintani a tagállamok fejére", amelyek nem azt a gondolatot viszik tovább, amit Brüsszel vagy a nyugati tagállamok szeretnének - hangsúlyozta. Megjegyezte, erre az elmúlt időszakban többször is volt példa.

Ferkelt Balázs az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fókuszált. Ennek eredményeként Közép-Kelet-Európában első az autópályák és gyorsforgalmi utak tekintetében - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában csak most indul ez a fejlesztési folyamat. A támogatások kapcsán kiemelte az agráriumot, az oktatást és a vállalkozásfejlesztést is.

Kiss Rajmund szerint az autópálya-rendszer miatt egyre több gyár települ vidékre. Kitért a gazdasági függőség kérdésére is, meglátása szerint olyan külgazdasági modellt kell kialakítani, amely a Nyugat vagy Kelet helyett a Nyugat és Kelet filozófiájára épül.

Moldicz Csaba is fontosnak nevezte az infrastrukturális beruházásokat, mind mondta, azok nélkül nincs kereskedelem. Véleménye szerint az észak-déli konnektivitást is fejlesztenie kell az EU-nak. A keleti nyitás kapcsán elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt a világ befektetéseinek 80 százalékét "a Nyugat" finanszírozta, és húsz százalékát "a Kelet". Ez mára megfordult és erre reagálni kell, alkalmazkodni kell hozzá - hangsúlyozta a szakember. Ironikusnak nevezte, hogy korábban azért bírálták a keleti nyitást, mert az nem működik, most pedig azért, mert érkeznek a keleti beruházások.

Ferkelt Balázs megjegyezte, hogy a keleti nyitáshoz kellett a magyar EU-tagság is, hiszen ezáltal Magyarország duplán vonzó célpont a keleti befektetőnek. Hozzátette, hogy a Magyarországra települő keleti cégek jellemzően az európai piacokra termelnek.

A kerekasztal-beszélgetésen felmerült, hogy milyen hatással lesz Európára, ha Donald Trumpot választják meg az Egyesült Államok elnökévé. Kiss Rajmund úgy látja, hogy ha Trump nyer, az hatással lesz az EU-ra is. Példaként említette az illegális migráció elleni közös fellépést és a konzervatív-keresztény értékek sokkal hatékonyabb védelmét. Rövid távon a legfontosabb az orosz-ukrán háború lezárása és a kibillent világrend helyreállítása - emelte ki.

A szakértők egyetértettek abban, hogy Magyarország EU-elnökségének egyik legfontosabb témája a Nyugat-Balkán integrációja. Ferkelt Csaba szerint ennek jelentősége a szomszédos országokkal való kapcsolatok további erősítése és a biztonságpolitikai dimenzió.

Kiss Rajmund bírálta, hogy az EU jelenlegi vezetése Ukrajna csatlakozását preferálja, miközben az nem áll készen a folyamatra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában