2024.05.20. 07:00
Pünkösdi királyság – az ünnephez kapcsolódó népszokások
A keresztény hagyomány mellett a pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is, amelyhez számos népszokás és hiedelem is kapcsolódik.
Helyi és kalocsai néptáncosok ladikázni mennek a Sugovicára Szeremlén 2015. május 24-én. A Baja melletti kistelepülésen szokásban lévő pünkösdi ladikázás egyedülálló a Kárpát-medencében. A párválasztó, udvarló néphagyomány az 1920-as években élte virágkorát, majd kiment a divatból, de 2000-ben a helyi néptánccsoport vezetõjének kezdeményezésére újjáéledt. A hagyomány szerint legények zöld ágakkal feldíszített ladikokkal a Sugovica partján sétálgató lányokat hívták csónakázni.
Forrás: MTI
Fotó: Ujvári Sándor
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken
ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket.
A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája.
Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének
kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye.
A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer zarándok érkezik minden évben az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.
(Cikk forrása: az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása)
