2024.05.18. 07:00
Közel tízezer embert menekítettek ki Harkiv körzetéből
815. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentõk Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Kozlov
Kormányzó: kimenekítettek közel 10 ezer embert Harkiv körzetéből
A fokozódó orosz támadások miatt kimenekítettek 9907 lakost az északkelet-ukrajnai Harkiv körzetéből – jelentette be szombaton Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.
Hozzátette, hogy éjjel két újabb orosz áttörési kísérletet vertek vissza. Előzőleg azonban az orosz erők több kilométernyit haladtak előre a frontvonalnál.
Szinyehubov úgy ítélte meg, hogy az ukrán erők egyelőre ellenőrzés alatt tartják a helyzetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AFP francia hírügynökségnek szombaton úgy nyilatkozott, hogy a térségben egy hete indított orosz támadás egy újabb átfogó hadművelet kezdete lehet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont pénteken azt mondta, hogy Oroszország "mai állás szerint" nem tervezi Harkiv elfoglalását, a térségben zajló orosz hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása a közelben fekvő orosz régiók védelmében.
Zelenszkij: alig van már légvédelmünk
A Mandiner arról adott hírt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AFP hírügynökségnek adott interjút, melyet az Unian szemlézett. A beszélgetés során az ukrán elnök elmondta:
Ukrajnának kritikusan kevés a légvédelmi rendszere, az igények egynegyedét sikerült lefedni.
Hangsúlyozta: Oroszország bármilyen fegyverrel megtámadhatja területüket, nem tudják ellátni az „égbolt védelmét”. Szerinte ez a legnagyobb előnye Oroszországnak, hogy az orosz területen telepített rendszereikkel szemben nyugati fegyverekkel az ukránok nem tudnak mit kezdeni.
Egy orosz választottbíróság lefoglalta a Deutsche Bank oroszországi eszközeit
Egy orosz választottbíróság elrendelte a Deutsche Bank eszközeinek, számláinak, ingatlanjainak és részvényeinek lefoglalását egy jogvita keretében – számolt be szombaton a Reuters hírügynökség a vonatkozó bírósági dokumentumokat ismertetve.
A Deutsche Bank hitelgaranciát vállalt a német Lindével egy oroszországi gázfeldolgozó üzem építésére vonatkozó szerződésben, amelyet a nyugati szankciók miatt felmondtak.
A keresetet a projekt fővállalkozója, a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő, szentpétervári székhelyű RusChemAlliance vegyes vállalat nyújtotta be.
A szentpétervári választottbíróság megtiltotta a Deutsche Banknak, hogy éljen az orosz leányvállalata, valamint a Deutsche Bank Technology Center LLC jegyzett tőkéjében tartott tulajdonjogával.
A bíróság emellett elrendelte a Deutsche Bank, valamint az orosz leányvállalat és a Deutsche Bank Technology Center értékpapírjainak, ingatlanjainak és bankszámláinak lefoglalását 238,6 millió euró értékben.
Az orosz bíróság pénteken egy hasonló per keretében elrendelte az UniCredit bank eszközeinek, számláinak és ingatlanjainak, valamint két leányvállalatában tartott tulajdonrészének a lefoglalását.
Zelenszkij szerint 120-130 F–16-os választja el Ukrajnát a győzelemtől
A Magyar Nemzet arról számol be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AFP-nek adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy Oroszország várhatóan fokozza offenzíváját északkeleten, és figyelmeztetett, hogy a szükséges légvédelemnek a negyedével rendelkezik Kijev.
Az elnök megismételte a szövetségesekhez intézett kéréseit, hogy küldjenek több légvédelmi és vadászrepülőgépet Oroszország légi fölénye ellen.
Ma körülbelül 25 százalékával rendelkezünk annak, amire szükségünk van Ukrajna megvédéséhez. A légvédelemről beszélek” – mondta az ukrán elnök. Ukrajnának 120-130 F–16-os vadászgépre vagy más fejlett repülőgépre van szüksége ahhoz, hogy légi paritást érjen el Oroszországgal – tette hozzá Zelenszkij.
Totális háborús lázban égnek a nyugati politikusok
A Bennfentes összegyűjtötte az elmúlt három hét nyugati háborúpárti nyilatkozatait – szúrta ki a Magyar Nemzet.
A lap összegyűjtötte az elmúlt három hét háborús nyilatkozatait annak fényében, hogy mint írják, „a dollármédia szerint a magyar kormány alaptalanul riogat a háborúval és annak fokozódó veszélyeivel”.
Ezzel szemben a valóság az, hogy „Franciaország elnöke két héttel ezelőtt az ECONOMIST címlapján üzente meg a világnak ismételten: kész francia katonákat küldeni Ukrajnába”.
Macron szerint Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson
– idézi a lap a francia elnököt.
De hasonló háborús nyilatkozatok láttak napvilágot Radoslaw Sikorski lengyel és Baiba Braze lett külügyminisztertől is. A lap felidézi, hogy Vjacseszlav Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke bejelentette, hogy Lengyelország húszezerről 150 ezerre növeli a hadsereg tartalékosainak számát. Litvánia miniszterelnöke csatlakozott a francia elnökhöz és bejelentette, hogy hajlandók katonákat küldeni Ukrajnába.
A cikket ITT tudja elolvasni.
A harmadik világháborút robbanthatja ki az ukránok kérése
Ukrajna Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjához fordult azzal a kéréssel, hogy szüntesse meg az Egyesült Államok által biztosított fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat az orosz területen lévő katonai célpontok csapására – írja a Magyar Nemzet.
Korábban a nyugati média arról írt, hogy Ukrajna partnerei nem adtak engedélyt Kijevnek arra, hogy a rendelkezésre bocsátott fegyvereket orosz terület elleni támadásokhoz használja – erről az RBC-Ukrajna számolt be a The Wall Street Journalra hivatkozva. Közben David Cameron brit védelmi miniszter nemrégiben közleményben jegyezte meg, hogy az ukrán félnek joga van csapást mérni Oroszországra London által biztosított fegyverekkel, teszi hozzá a lap.
A lap a The Wall Street Journalra hivatkozva hozzáteszi, hogy amerikai tisztviselők elismerték valóban érkezett egy ilyen kérés az Egyesült Államok kormányához. Kijev azt is kérte Washingtontól, hogy segítsen azonosítani az ukrán fegyverekkel támadandó célpontokat – teszik hozzá.
Ukrán drónt semmisítettek meg
Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek egy ukrán drónt Belgorod térsége felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium .
Május 17-én, moszkvai idő szerint 23 órakor megállították a kijevi rezsim újabb kísérletét, hogy drónnal terrortámadást hajtsanak végre az Orosz Föderáció területén lévő célpontok ellen – áll az Origo által idézett közleményben.
Több támadás is történt Odesszában
Az orosz fegyveres erők megtámadták az odesszai régióban található Juzsnij város kikötőjét péntek este.
A kikötőben önvezető hajókat és nagy hatótávolságú rakétákat fejlesztenek. Egy Telegram-csatornán számoltak be a füstről a támadás után.
Nem sokkal azelőtt az orosz hadsereg csapást mért egy katonai egységre Odessza külvárosában – írja az Origo.
Több mint tizenötezren érkeztek Ukrajnából pénteken
Magyarország területére 2024. május 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7331 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7803 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A pénteki hírfolyamunkat itt olvashatja:
Ukrán válság
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
