2024.06.10. 09:12
Az országgyűlési mandátumok kétharmadát megszerezte volna a Fidesz június 9-én is
A Fidesz–KDNP nyerte a szavazatok 44,62 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna. Az év eleji várakozásokhoz képest alulteljesítő Gyurcsány-koalíció (8,1 százalék), valamint az Európai Parlamentbe újoncként bejutó Tisza Párt (29,69 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,76 százalék) EP-eredménye sem a kormányváltásra, sem pedig a kétharmados kormánypárti többség megbontására nem lenne elég.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a Bálna Honvédelmi Központban 2024. június 10-én
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Több ellenzéki vezető is az előre hozott országgyűlési választásokat tette a vasárnapi európai parlamenti választások tétjévé. Dobrev Klára a Fidesz veresége esetén, míg Magyar Péter a Fidesz esetleges 40 százalék alatti eredménye kapcsán emlegette az előre hozott választások szükségességét. Bár egyik várakozás sem teljesült, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes pártok európai parlamenti választási eredményei milyen parlamenti arányokat jelentettek volna egy országgyűlési választáson.
Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna.
Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyert volna.
Modellszámítása során a Nézőpont a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálta, s abból indult ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek a listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vette. Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna.
Ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazatik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka).
Ezenfelül az intézet a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján 1 nemzetiségi mandátummal számolt, mellyel ha nem számítaná a becslésében, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére. Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem – írja elemzésében a Nézőpont Intézet.
Forrás: NVI/MTVA Sajtóarchívum/MTI
Európában az egyik legnagyobb arányú győzelmet aratta a Fidesz–KDNP Vegyes képet mutatott az európai parlamenti választás a szavazatok pártok közötti megoszlása szempontjából. Míg néhány országban a választók csaknem fele beállt egy-egy formáció mögé, máshol sokkal inkább megoszlottak a szavazatok. A Fidesz–KDNP európai viszonylatban is az egyik legmagabiztosabb győzelmet aratta – írja a Magyar Nemzet. Míg sok országban késhegyre menő küzdelmet hozott az európai parlamenti választás, máshol meggyőző eredménnyel nyert egy-egy politikai erő. Utóbbira volt példa Magyarország is, ahol a Fidesz–KDNP az egyik legnagyobb győzelmet aratta Európában. „Kettőmillió-tizenötezer: soha ennyi szavazatot nem kaptunk még EP-választáson, ez a valaha volt legnagyobb támogatás!” – írta a Facebook-oldalán az eredményekkel kapcsolatban Szijjártó Péter. A legnagyobb arányú siker Romániában született, ahol a két kormánypárt, a PSD és a PNL közös listája a szavazatok 53 százalékát szerezte meg. A második legnagyobb arányú győzelem a máltai Munkáspárté, amely a voksok 45,26 százalékát gyűjtötte be. Szorosan a nyomában pedig ott van a harmadik helyen a Fidesz–KDNP, amely 44,3 százalékos eredménnyel nyert. Ezzel szemben Belgiumban a Flamand Érdek úgy lett a legsikeresebb az EP-választáson, hogy csupán a szavazók 13,92 százaléka voksolt rájuk. Nem sokkal szerepelt jobban a dán Szocialista Néppárt sem, amely a szavazatok 17,4 százalékával lett a legnagyobb erő. |
Szijjártó Péter: soha ennyi szavazatot nem kaptunk még EP-választáson
Soha ennyi - kettőmillió-tizenötezer - szavazatot nem kaptunk még európai parlamenti (EP-) választáson, ez a valaha volt legnagyobb támogatás - írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter bejegyzése szerint az üzenet világos: a magyar emberek nem kérnek sem a háborúból, sem a migrációból, sem a "gendernyomulásból".
Ennek megfelelően tesszük a dolgunkat továbbra is mind Budapesten, mind Brüsszelben
- fogalmazott a tárcavezető.
