2024.06.27. 17:57
Megkezdődött az uniós csúcstalálkozó
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel, valamint tárgyalnak a 2024-2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendről, Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a biztonságról és védelemről, illetve a versenyképességről.
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor kormányfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak a kétnapos tanácskozás első napján, 2024. június 27-én. Mellette Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök
Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Cikkünk frissül!
A kétnaposra tervezett találkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői mindenekelőtt le kívánják zárni a június 17-i nem hivatalos munkavacsorán elkezdett, a legfőbb európai uniós intézmények vezetőinek kiválasztásáról szóló megbeszélésüket.
Várhatóan megválasztják az Európai Tanács elnökét, javaslatot tesznek az Európai Bizottság elnökévé jelölt személyre, valamint kinevezik az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.
Korábbi közlések szerint Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását élvezi. Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós vezetők várhatóan elfogadják a 2024-2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet, mely meghatározza, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen. A stratégiai menetrend három pilléren alapszik: a szabad és demokratikus Európa, az erős és biztonságos Európa, valamint a virágzó és versenyképes Európa.
Ursula von der Leyen: a migrációs és menekültügyi paktum a szolidaritáson alapszikAz Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma a szolidaritáson alapszik, és biztosítja, hogy egyetlen tagállam se maradjon egyedül a migrációs nyomással szemben – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben a csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozót megelőzően. Ursula von der Leyen a tagállamok vezetőinek küldött levelében mindenekelőtt leszögezte: a paktum a lehető legnagyobb támogatást fogja nyújtani a tagállamoknak a migráció jelentette kihívások kezelésében. „A migráció és a menekültügy terén végzett közös munkánk folyamatos erőfeszítést és éberséget igényel, de elégedettek lehetünk azzal, hogy megállapodást értünk el és lefektettük a jövőbeni cselekvéshez szükséges alapokat” – fogalmazott. A feladat most az, hogy a megállapodást az EU közösen valóra váltsa. Már csak 24 hónap van felkészülni a paktum 2026. júniusi alkalmazásáig – hívta fel a figyelmet von der Leyen, majd hozzátette: minden tagállamnak szigorú előkészületeket kell tennie a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatára és kiigazítására, a jogi tanácsadási és nyomon követési rendszerek létrehozására, az informatikai rendszerek, az infrastruktúra és befogadólétesítmények fejlesztésére különösen a határeljárás esetében. Emellett az illetékes hatóságok közötti koordinációra van szükség nemzeti és nemzetközi szinten, az uniós ügynökségek munkájának integrálására a nemzeti rendszerekbe – emelte ki. A paktum jelentős áttörés, de önmagában nem szavatolja a sikert - hívta fel a figyelmet az uniós bizottság elnöke, majd kiemelte: a migrációval kapcsolatos munka külső dimenziója kulcsfontosságú. Szavai szerint csak jól működő partnerségekkel valósítható meg a migránsok útnak indulásának megelőzése és az embercsempészet elleni küzdelem, valamint az EU-ban maradásra jogosulatlanok zökkenőmentes visszaküldése és visszafogadása. Von der Leyen kiemelte: az erőfeszítéseket az illegális migráció kiváltó okainak kezelésére, a határigazgatás javítására, a migránscsempészet elleni küzdelemre, valamint a biztonságos és legális migrációs útvonalak megteremtésére kell összpontosítani. A migránscsempészettel kapcsolatban megjegyezte, azt a szervezett bűnözés egyik fő területeként kell elismerni, ugyanis gyakran ugyanazok a csoportok felelősek az emberkereskedelemért, illetve a kábítószer- vagy fegyvercsempészetért. Véleménye szerint a biztonságos és legális utak előmozdítása terén elért előrelépés központi szerepet játszik az illegális migráció megelőzésében. A jogszerű migráció szükséges a munkaerőpiac jövője és a gazdaság növekedése szempontjából is, tekintettel Európa készségbeli hiányosságaira és a demográfiai változásokra – hangsúlyozta. Közölte: sok tagállam „innovatív stratégiákat” keres az illegális migráció megelőzésére azáltal, hogy az EU külső határaitól távolabb kezeli a menedékjog iránti kérelmeket. „Ezek az ötletek és megoldások minden bizonnyal megérdemlik a figyelmünket a következő ötéves intézményi ciklus során, illetve a tapasztalatokra építve feltárhatjuk e modellek további fejlesztésének módjait” – fogalmazott. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos országok a migrációt az unió vagy tagállamainak destabilizálására használhatják az EU külső határain. A tagállamoknak képesnek kell lenniük az ilyen típusú fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépésére, és tudniuk kell szavatolniuk az unió stabilitását és biztonságát – tette hozzá levelében az Európai Bizottság elnöke. |
Kiemelt téma lesz az orosz–ukrán háború
A vezetők megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további támogatásokról, különösen a katonai támogatásról. Megvitatják a lőszerekkel és rakétákkal kapcsolatos tagállami kezdeményezéseket, valamint az Európai Békekeret keretében nyújtható támogatást.
A tervek szerint megbeszélést folytatnak Oroszország befagyasztott vagyoneszközeinek felhasználásáról Ukrajna támogatására, beleértve az újjáépítést is. A csatlakozási tárgyalások keddi megkezdését követően Ukrajna uniós tagság felé vezető útjával is foglalkoznak.
Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak a közel-keleti fejleményekről
Az ülésen elnöklő Charles Michel meghívólevele szerint az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak a közel-keleti fejleményekről. Áttekintik a regionális helyzetet – különös tekintettel a főként palesztinok lakta Ciszjordániára és Libanonra –, valamint a gázai humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit. Zárónyilatkozatukban várhatóan azonnali és fenntartható tűzszünetet sürgetnek majd, valamint a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítanak fel.
Új frakciót alapít az Európai Parlamentben a cseh ANOÚj frakciót alapít az Európai Parlamentben (EP) az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) cseh ellenzéki mozgalom – jelentette be Andrej Babis, az ANO elnöke, volt cseh kormányfő csütörtökön a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva. Andrej Babis nem közölte, hogy milyen pártok lesznek az új frakcióban, csak annyit mondott, hogy a részleteket a jövő héten, várhatóan már hétfőn nyilvánosságra hozzák. A politikus szerint az új frakció programját a szuverenitás, a biztonság, az illegális migráció elleni küzdelem és a Zöld Megállapodás (Green Deal) módosításának elérése fogja alkotni. Andrej Babis a múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy az ANO kilép a Renew Europe (Újítsuk meg Európát!) európai parlamenti (EP-) frakciójából, valamint az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) európai pártcsoportból, mert szerinte ezekben a csoportosulásokban az ANO már nem tudja megfelelően teljesíteni programját. A volt kormányfő a hírtelevízióban megismételte: az ANO azután lépett ki a Renew Europe frakcióból és az ALDE pártcsaládból, miután ott nem sikerült érvényesíteni programját. Ez az oka annak, hogy új frakciót akar alakítani. „Most először történik meg, hogy egy cseh politikai párt új frakciót alakít” – mutatott rá Andrej Babis. „Érdekes lesz, meglátjuk, hány képviselőt sikerül meggyőznünk” – tette hozzá a politikus. A júniusi európai választásokon az ANO hét mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. |
A migráció és az általános védelmi képességek növelése is terítéken lesznek
Folytatják a megbeszéléseket arról, hogy miként lehetne növelni az EU általános védelmi készültségét és képességét, valamint, hogy miként lehetne tovább erősíteni az EU védelmi technológiai és ipari bázisát.
A tagállamok vezetői továbbá megbeszélést fognak tartani a migráció kérdéséről, a georgiai helyzetről, különös tekintettel a külföldi ügynökökről szóló törvényre, valamint meg fogják vitatni a Moldovának abból a célból nyújtott támogatás folytatását, hogy kezelni tudja az ukrajnai háború következtében előtte álló kihívásokat.
Új képviselőcsoport alakulhat Brüsszelben a lengyel PiS kezdeményezéséreA lengyel Jog és Igazságosság új képviselőcsoportot hozna létre, amely jelentősen gyengítené az Európai Konzervatívok és Reformerek-csoportot, amely a közelmúltban a harmadik legnagyobb erővé nőtte ki magát az Európai Parlamentben – írja a Magyar Nemzet a Politico hírportál információi alapján. A lengyel Jog és Igazságosság Párt (PiS) azt fontolgatja, hogy kilép a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérekkel kötött európai parlamenti szövetségből, és tárgyalásokat folytat a konzervatív jobboldali pártokkal egy új képviselőcsoport létrehozásával kapcsolatban. A cikk ITT folytatódik! |
A tanácskozást megelőzően Brüsszelben beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezt követően biztonsági paktumot is aláírt az Európai Unióval. A paktum megerősíti a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Elmélyíti a meglévő uniós kezdeményezéseket, köztük az ukrán katonák kiképzésével kapcsolatban, és hosszú távú kötelezettségeket vállal Ukrajna tüzérségi lövedékekkel és légvédelmi rendszerekkel való ellátására.
Az EU kilép az Energia Charta Szerződésből
Az Európai Unió csütörtökön bejelentette, hogy kilép a nemzetközi Energia Charta Szerződésből, mivel az már nem egyeztethető össze az EU éghajlat-politikai céljaival.
Az Európai Unió Tanácsának Brüsszelben kiadott közleménye szerint a soros belga elnökség írásban értesítette az Energia Charta Szerződés letéteményesét a kilépésről, amely egy évvel azután lép hatályba, hogy a címzett megkapta az értesítést.
A tagállamok között létrejött politikai kompromisszumnak köszönhetően az Európai Unió és az Euratom egy éven belül kilép az Energia Charta Szerződésből
– fogalmaztak.
A tagországok ugyanakkor egyénileg továbbra is támogathatják a készülő, modernizált szerződést, amelyet az egyezménnyel foglalkozó következő konferencián szavazhatnak meg – tették hozzá.
Felidézték: az Európai Bizottság 2023 júliusában nyújtott be javaslatot az uniós tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló Tanácsnak arra, hogy hozzon határozatot az Energia Charta Szerződésből való kilépésről, valamint egy hasonló, az Euratomra vonatkozó javaslatot, mivel egyrészt úgy ítélte meg, hogy az egyezmény nem egyeztethető össze az EU éghajlat-politikai céljaival, másrészt azon aggodalmak miatt, amelyek az európai zöld megállapodásban és a környezetvédelmi célokat meghatározó párizsi megállapodásban rögzítetteknek meg nem felelő problémákkal, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó befektetésekkel kapcsolatosak.
Az Európai Energia Chartát 1991. december 17-én Hágában írták alá, alapelveket fektetett le az energia nemzetközi kereskedelméről, tranzitjáról és energetikai beruházásokról. A chartát világméretűvé szélesítő Energia Charta Szerződést és az Energia Charta Jegyzőkönyvet az Energiahatékonyságról és Környezetvédelmi Kérdésekről 1994 decemberében Lisszabonban írták alá, és 1998 áprilisában lépett életbe. A szerződést máig ötvenegy állam írta alá, valamint az Európai Unió és az Euratom.
2015. május 20-án több mint 65 ország és szervezet – köztük az EU és valamennyi uniós ország – fogadta el és írta alá az új Nemzetközi Energia Chartát, amelynek kinyilvánított célja a lehető legtöbb olyan új ország bevonása, amelyek az energiaügyek területén együtt kívánnak működni, és „felismerik az energiát termelő, szállító és fogyasztó országok számára az energiabiztonság fontosságát”.
