2024.07.05. 07:32
Az ukrán külügyminisztérium reagált a magyar kormányfő moszkvai békemissziójára
863. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j5) tárgyal Moszkvában 2024. július 5-én
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A Fehér Ház szerint nem szolgálja a béke ügyét a magyar miniszterelnök moszkvai útja
A Fehér Ház szerint nem szolgálja az ukrajnai béke ügyét a magyar miniszterelnök moszkvai látogatása - mondta az amerikai elnöki hivatal szóvivője újságírók előtt pénteken.
Karine Jean-Pierre az elnöki repülőgép fedélzetén tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy a látogatás aggodalomra ad okot, „nem mozdítja előre a béke ügyét, valamint kontraproduktív az Ukrajna szuverenitása, területi integritása és függetlensége mögötti támogatást illetően.”
Ukrán külügyminisztérium: nem egyeztették Ukrajnával Orbán Viktor moszkvai útját
A magyar fél anélkül döntött Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatásáról, hogy megállapodott vagy egyeztetett volna Ukrajnával – hangsúlyozta az ukrán külügyminisztérium pénteken a honlapján közzétett sajtóközleményében.
A tárca ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna semmisnek tekint minden olyan egyezséget, amely nélküle jön létre.
Továbbra is megingathatatlan az az elv, hogy nincs megállapodás Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és felszólítunk minden államot, hogy szigorúan tartsák be
– áll a közleményben.
A minisztérium szerint az igazságos béke helyreállításának egyetlen reális útja továbbra is a Kijev által készített béketerv.
Miként azt az első svájci globális békecsúcs – amelyen Magyarország is részt vett – megmutatta, több mint száz állam és nemzetközi szervezet osztozik az Ukrajna területi integritásának és az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásán alapuló béke víziójában
– mutatott rá a kijevi külügyminisztérium. Hozzátette:
a békecsúcs formátuma kulcsfontosságú platform az igazságos béke helyreállításához.
Ukrajna továbbra is kész konstruktívan dolgozni a kétoldalú együttműködés és az európai integráció fejlesztése terén Magyarország miniszterelnökének kijevi látogatását követően
– szögezte le a tárca.
Jens Stoltenberg: a csúcstalálkozónak meg kell erősítenie Ukrajna támogatását
A NATO jövő heti csúcstalálkozójának legfontosabb feladata az lesz, hogy megerősítse az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok vezetőinek július 9. és 11. között Washingtonban tartandó találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagországok vezetői várhatóan átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, melynek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is.
Ezzel összefüggésben közölte: a NATO átveszi a nemzetközi biztonsági segítségnyújtás koordinálását, ami – emelte ki – javítani fogja Ukrajna védelmi képességeit. Hozzátette, hogy a szövetségesek pénzügyi támogatásra tesznek ígéretek Ukrajnának.
Ukrajnának győzedelmeskednie kell, amihez szüksége van rendíthetetlen támogatásunkra
– fogalmazott Stoltenberg, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajnának mindene meglesz, ami ahhoz szükséges, hogy megvédje magát és legyőzze Oroszországot.
Kijelentette: nincs jele annak, hogy Oroszország a békére készülne. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a tagországok a korábbinál több fegyvert és lőszert, valamint légvédelmi rendszereket juttatnak Ukrajna számára.
Mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát, és mihamarabb felkészítsük a szövetségünkhöz való csatlakozásra
– fogalmazott Stoltenberg, majd megerősítette: mindezen vállalások "hidat képeznek" Ukrajna NATO-tagsága felé.
Kérdésre válaszolva aláhúzta: mivel Ukrajna önálló és független ország, joga van eldönteni, hogy milyen feltételek felelnek meg neki egy béketárgyalás megkezdéséhez. A szövetségesek feleadata az, hogy erősítsék Ukrajnát, ugyanis – mint hangsúlyozta – szoros kapcsolat van a harctéri helyet és aközött, ami a tárgyalóasztalnál történik.
Ha tehát tárgyalásos megoldást akarunk, katonai támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának
– emelte ki.
A NATO-főtitkár közölte, az alapításának idén 75. évfordulóját ünneplő katonai szövetség csúcstalálkozója lehetőséget ad majd a közös védelem és elrettentés melletti elkötelezettség megerősítésére.
Tájékoztatása szerint a szövetségesek várhatóan jóváhagyják a transzatlanti védelmi ipari együttműködés megerősítésére vonatkozó ígéretet tartalmazó dokumentumot, mely a hadiipar fellendítését célozza. A NATO emellett tovább erősíti ballisztikus rakétavédelmét egy új bázis létrehozásával Lengyelországban – mondta. Továbbá üdvözölte, hogy 23 szövetséges ország jelenleg már a GDP-jének legalább 2 százalékát szánja védelemi kiadásokra.
A főtitkár azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozó vendége lesz Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea a globális partnerségi együttműködések elmélyítése érdekében.
Minél közelebb kerülnek egymáshoz a világ tekintélyelvű szereplői, annál fontosabb, hogy szorosan együttműködjünk indiai- és csendes-óceáni barátainkkal
– tette hozzá Stoltenberg.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok vezetőinek a július 9. és 11. között Washingtonban tervezett találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: Orbán Viktor tájékoztatta a szövetséget pénteki moszkvai látogatásáról.
Emlékeztetett: Magyarország számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amelyek elítélik Oroszország ukrajnai invázióját. Magyarország emellett minden NATO-kötelezettségének eleget tesz – húzta alá.
A NATO-főtitkár közölte, hogy a szövetséges országok között Magyarország is megerősítette, hogy Oroszország az agresszor, Oroszország az elkövető, Oroszország felelős a háborúért. A tagországok között Magyarország megerősítette azt is, hogy Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, leállítva Ukrajna elleni támadásait, valamint elismerte, hogy Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét tiszteletben kell tartani
– közölte.
Stoltenberg kiemelte továbbá: június elején, budapesti látogatásakor a NATO elfogadta Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogatásban, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.
Egészen biztos vagyok abban, hogy amikor jövő héten Washingtonban találkozunk, minden szövetséges ország vezetője el fogja ítélni Oroszország agresszióját, és kiáll Ukrajna területi egysége mellett
– tette hozzá nyilatkozatában a NATO-főtitkár.
Ukrán parancsnok: az orosz Fekete-tengeri Flotta kénytelen volt áthelyezni a hajóit a Krímből
Az orosz Fekete-tengeri Flotta kénytelen volt szinte valamennyi hajóját átirányítani más támaszpontokra a megszállt Krímből, és a fő haditengerészeti központja hasznavehetetlenné vált az ukrán támadások miatt - közölte az ukrán haditengerészet parancsnoka.
Olekszij Nejizspapa altengernagy a Reuters hírügynökségnek adott interjúban elmondta:
az ukrán rakéták és tengeri drónok súlyos károkat okoztak a szevasztopoli támaszponton, amely egyebek mellett a javítások, karbantartás, kiképzés és lőszertárolás szempontjából játszik fontos szerepet Oroszország számára.
"Sok évtizeden, talán évszázadon át építették, és nyilvánvalóan el fogják veszíteni a központjukat" - mondta az ukrán altengernagy a vasárnapi Ukrán Haditengerészet Napja alkalmából adott interjúban.
Ukrajna, amely nem rendelkezik nagyobb hadihajókkal, robbanószerrel megrakott személyzet nélküli hajókkal támadt orosz hajókra, és Storm Shadow és ATACM rakétákkal lőtte a flotta létesítményeit és más krími katonai célpontokat.
"Az ellenség szinte valamennyi harcra kész hajót áthelyezett a Fekete-tengeri Flotta fő támaszpontjáról. A hajók jelenleg Novorosszijszkban, néhány pedig az Azovi-tengeren állomásozik" - mondta az altengernagy.
Moszkva 2014-ben foglalta el és kebelezte be a Krím félszigetet, ahol a többtucatnyi hadihajóból álló Fekete-tengeri Flottáját állomásoztatja.
Az altengernagy szerint az orosz védekező álláspont jele, hogy egyes hadihajók, amelyek korábban alig léptek be a Krímtől keletre fekvő Azovi-tengerbe, most hivatalosan is ott állomásoznak.
A Fekete-tengeri Flottát elsősorban logisztikai célokra, kismértékben part menti területi ellenőrzésre, valamint Kalibr rakéták Ukrajna elleni kilövésére használják - mondta az altengernagy.
A tengeri drónoknak és légitámadásoknak köszönhetően az orosz hadihajók nem lépnek be a Fekete-tenger északnyugati részén egy megközelítőleg 25 ezer négyzetkilométeres területre
- mondta az altengernagy.
A megígért amerikai F-16-os vadászgépek, amelyeknek érkezésére Ukrajna várakozásai szerint rövidesen sor kerül, felgyorsítják a szembeszállást a Fekete-tenger fölötti légtér "teljes körű orosz dominanciájával" - mondta a parancsnok, aki szerint a megfelelő felszereléssel ellátott F-16-osokkal képesek lesznek visszaszorítani az orosz harci gépeket. "A Fekete-tenger északnyugati része, elsősorban a polgári hajók számára fenntartott folyosó szinte százszázalékosan biztonságos lesz" - fogalmazott a parancsnok.
Orbán Viktor: a következő fél év a békemisszióról szól (videó)
Európának a béke a legfontosabb. A magyar EU-elnökség a következő félévet – az akkor végzendő munkát – békemissziónak tekinti – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtótájékoztatóján pénteken Moszkvában.
Nem fegyvernyugvást kell elérni az ukrajnai háborúban, Oroszország a konfliktus teljes és végleges lezárását akarja elérni
– jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott pénteki moszkvai tárgyalások után tartott közös sajtónyilatkozatban.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Kreml: Moszkva nagyra értékeli, hogy a magyar kormányfő összeveti a szemben álló felek álláspontját
Oroszország nagyra értékeli Orbán Viktor irányvonalát, amelynek célja Oroszország és Ukrajna álláspontjának összevetése - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 tévécsatornának a magyar miniszterelnöknek a Kremlben pénteken Vlagyimir Putyin elnökkel tartott találkozójáról.
"Teljesen egyértelműen nagyra lehet értékelni Orbánnak ezt a szilárd, világos és következetes irányvonalát, amely azt célozza, hogy megpróbálja összevetni a két fél álláspontját"
- mondta Peszkov.
Elmondta, hogy a pénteki moszkvai találkozót a magyar miniszterelnök kezdeményezte szerdán.
Orbán Viktor kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel tárgyalt az ukrajnai rendezés kilátásairól.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója ugyancsak a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin "jól ismeri egymást", és ezért a Kremlben pénteken "őszinte megbeszélést folytatott minden éles kérdésről", elsősorban az ukrán válsággal kapcsolatban, és érintették a kétoldalú kapcsolatokat is. A tárgyalások légkörét jónak minősítette.
Usakov szerint
az orosz fél Orbán Viktor jogkörét a moszkvai útja során magyar miniszterelnökként értelmezi, "de senki nem vonta meg tőle az EU-tanács elnöki jogkörét".
Német nagykövet: Berlin újabb Patriot rendszert adott át Ukrajnának
Újabb Patriot légvédelmi rendszert szállított Berlin Ukrajnának – hozta nyilvánosságra Martin Jäger, Németország kijevi nagykövete pénteken az X közösségi portálon.
A diplomata kiemelte: ez már a harmadik Patriot, amelyet hazája átadott Ukrajnának. Szerinte a légvédelmi fegyver elősegíti az ukrán lakosság és az infrastruktúra védelmének javítását. A rendszert működtető ukrán katonák sikeresen elvégezték a megfelelő kiképzést Németországban – tette hozzá.
Lettország júliusban 2500 drónt ad át Ukrajnának. Ez a Lettország által vezetett „drónkoalíció” keretein belül fog megtörténni, összköltsége körülbelül 4 millió euró – számolt be a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a lett védelmi minisztériumra hivatkozva. A tárca közlése szerint az első szállítmány ebből a tételből – 300 drón – a következő napokban érkezik meg. Ezeket a különböző típusú és célú harci drónokat hét lett vállalat gyártotta. Az idei évre a lett védelmi minisztérium Ukrajnának szánt drónok beszerzésére 20 millió eurót különített el, amelyből több mint 10 milliót a lett védelmi ipar drónjainak vásárlására fordítanak.
Vadim Filaskin, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy csütörtökön orosz csapások következtében három ember halt meg, és további 24-en szenvedtek sérüléseket a régióban.
Az energetikai minisztérium arról tájékoztatott, hogy orosz támadások következtében a donyecki régió két bányájában szakadt meg az áramellátás, ami miatt hatvan bányász a föld alatt rekedt. Az áramszolgáltatás helyreállítása után az összes bányászt a felszínre hozták.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 155 katonai összecsapást rögzítettek a fronton, a legtöbb, 38 orosz támadást a Donyeck megyei Pokrovszknál. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 549 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 54 tüzérségi rendszert és 57 drónt.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy péntekre virradó éjjel Oroszország 32 Sahid típusú csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem az összeset megsemmisítette a levegőben.
Az ukrán déli védelmi erők a közösségi oldalakon azt írták, hogy az orosz erők jelentősen növelték a felderítő drónok használatát az ország déli részében, az elmúlt nap alatt 296 ilyen drón repülését rögzítették a hadműveleti övezetükön belül.
Jens Stoltenberg: a csúcstalálkozónak meg kell erősítenie Ukrajna támogatását
A NATO jövő heti csúcstalálkozójának legfontosabb feladata az lesz, hogy megerősítse az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok vezetőinek a július 9. és 11. között Washingtonban tartandó találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján közölte, a tagországok vezetői várhatóan átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, melynek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett katonai képzés biztosítása is lesz.
Ezzel összefüggésben közölte, a NATO átveszi a nemzetközi biztonsági segítségnyújtás koordinálását, ami – szavai szerint – javítani fogja Ukrajna honvédő háborúját.
Ukrajnának győzedelmeskednie kell, melyhez szüksége van rendíthetetlen támogatásunkra
– fogalmazott a NATO-főtitkár.
Erőteljes robbanás történt Csernomorszk kikötőjében
Erőteljes robbanás történt Csernomorszk kikötőjében, Odesszában – számolt be a TSN a Telegramon.
Korábban az orosz hadsereg harcosai eltalálták az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) katonai létesítményét Odessza közelében. Egyéb részleteket nem közöltek.
Ezt megelőzően azt jelentették, hogy robbanások történtek repülőtereken Kijevben és a kijevi régióban.
Páratlan légvédelem
Egységes légvédelmi rendszert telepítettek Oroszországban, beleértve a különleges műveleti zónát is, az ukrán fegyveres erők légi fegyverei ellen. Senki másnak nincs ilyen rendszere – jelentette be Andrej Szemenov altábornagy, a légvédelmi és rakétavédelmi erők parancsnoka, az Orosz Föderáció légierőinek főparancsnok-helyettese.
Orbán Viktor: tudunk jó eszköz lenni a békét akaró emberek kezében – HALLGASSA MEG!
Ukrajna ötven drónnal támadta Oroszországot
Július 5-én, pénteken éjjel az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ötven drónt indítottak útnak Oroszország ellen – számolt be a Honvédelmi Minisztérium a Telegramon.
Tisztázták, hogy Ukrajna 26 drónnal próbálta megtámadni Zaporizzsja régióját, 10 drónnal a rosztovi területet, 14 repülőgéppel pedig Kubant. A célokat légvédelmi rendszerek találták el.
Drónokkal támadták Krasznodar területét, hat ember került kórházba
Hat ember került kórházba, miután pilóta nélküli légi járművek támadást intéztek Primorsko-Ahtarszkban, Krasznodar területén. Az áldozatok között két gyermek is van – tájékoztatott a régió vezetője, Veniamin Kondratyev a Telegram-csatornáján. A kormányzó azt is közölte, hogy
a támadás következtében egy háromemeletes lakóház megrongálódott.
Tüzet okozott a dróntámadás Rosztovban
Az orosz légvédelem állítólag 10 drónt lőtt ki Rosztov megye felett – jelentette Vaszilij Golubev kormányzó.
Feltehetően dróntörmelék hullott a Don-menti Rosztov város bal partjára, ami hatalmas tüzet okozott.
Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Egy zeneiskolát ért ukrán rakétatalálat Oroszországban
Egy zeneiskola épülete rongálódott meg az Ukrán Fegyveres Erők ágyúzása során a Kurszk régió egyik településén. Személyi sérülés nem történt – közölte a régió megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov a Telegram-csatornáján, írja az Origo.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7681-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6499-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Szijjártó Péter: Magyarországnál kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját