Orbán Balázs: a békéért dolgozni kell!

Orbán Balázs többek között arról írt, hogy a napjainkban zajló két nagy fegyveres konfliktus – az orosz–ukrán háború, valamint Izraelnek a Hamasz erőivel folytatott harca – megítélése sajátos módon vágja ketté a progresszív politikusokat és véleményformálókat.

Egyfelől hallani sem akarnak béketárgyalásokról az orosz–ukrán háború esetében, s kikérik maguknak, ha mondjuk a magyar kormány felveti ennek szükségességét, viszont épp ilyen vehemenciával sürgetnek béketárgyalásokat a közel-keleti konfliktus esetében – hangsúlyozta.

A politikai igazgató szerint bár ezekkel a következetlenségekkel csak az érdekeiket követik, ami „nettó képmutatás”, viszont ezzel a magyarázattal – mint fogalmazott – „megfosztjuk magunkat attól, hogy megértsük, miért nincs igazuk a progresszíveknek, és miért van igaza a magyar kormánynak”.

Kifejtette: 

 – szögezte le Orbán Balázs, aki szerint ezért is lett volna kifejezetten üdvös, ha a háború résztvevői már az első pillanatban hallgatnak a magyar kormány békefelhívására, vagy legalább folytatják a 2022 márciusában megkezdett törökországi tárgyalásokat.

Ez a felismerés tovább növeli a béketárgyalások megkezdésének mielőbbi szükségességét, és ez újfent a magyar kormány béke iránti elkötelezettséget igazolja – hangsúlyozta a szerző.

Az adatokat tovább elemezve a politikai igazgató azt írta, hogy ezen konfliktusok fele valamilyen tárgyalásos rendezéssel, gyakrabban tűzszünettel, ritkábban békemegállapodással zárul és a kettő közötti fontos különbséget abban látja, hogy az első az erőszak ideiglenes vagy permanens felfüggesztéséről szóló megállapodás, míg a második a konfliktus főbb okait orvosló megállapodás, ennek megfelelően az elsőt számos alkalommal megsértik a felek.

Orbán Balázs ismertetése szerint egy fegyveres konfliktus az esetek 30 százalékában tűzszünettel, 21 százalékában az egyik fél győzelmével, 16 százalékában békekötéssel, 33 százalékában pedig ettől eltérő eredménnyel zárul.

A háborús állapot idővel nemcsak a hadviselő felek, de külső szereplők számára is fenntarthatatlanná válik, egy mindkét félnek fájó patthelyzet a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti a szereplőket, akik ilyenkor elismerik, hogy árt nekik a status quo, de azt is tudják, hogy katonailag nem tudják legyőzni a másik oldalt. A tárgyalások tehát logikus utat jelentenek a fenntarthatatlan állapot feloldásában – szögezte le cikkében a politikai igazgató.

Orbán Balázs a békepolitika kritikusairól szólva azt írta: ők általában úgy érvelnek, hogy konkrét béketerv nélkül nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni, pedig a békefolyamatokra vonatkozó tudás nem őket igazolja.

Vélekedése szerint az Edinburghi Egyetem Politikai Rendezések Kutatási Programjának vizsgálatai szerint minden békefolyamat legelső és nélkülözhetetlen eleme a tűzszünet, a békemegállapodás előkészítése csak ezután következik.

Azaz a feleknek jellemzően nincs jól körvonalazott béketervük, mielőtt tűzszünetet hirdetnek és tárgyalásokba kezdenek, hanem több paraméter kényszeríti őket a harcok először ideiglenes beszüntetésére és a béketárgyalások megkezdésére.

– hangsúlyozta Orbán Balázs.

Orbán Balázs következtetése az, hogy a magyar kormány kritikusainak konkrét béketervre vonatkozó görcsös mániája minden alapot nélkülöz és érthetetlennek nevezte, hogy a nyugati világ, az Egyesült Államok és Európa vezetői miért zárkóznak el attól, hogy érdemi lépéseket tegyenek a béke érdekében, hiszen így egyre nagyobb az esélye annak, hogy az orosz-ukrán konfliktus magasabb intenzitásúvá válik, és minél tovább húzzák az időt, annál kisebb az esély arra, hogy a harcok nem válnak évtizedes konfliktussá.

 – hangsúlyozta a szerző.

Véleménycikkét Orbán Balázs azzal zárta, hogy a magyar álláspont nemcsak érdekeink szerint való, hanem helyes is: a békéhez előbb tűzszünetre van szükség, s csak ez után lehet elkezdeni a konkrét béketerv kidolgozását.