Tizenhárom év fegyházra ítélték a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottját

A Fővárosi Törvényszék hétfői ítéletében 13 év fegyházbüntetésre ítélte a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottját.Tarsoly Csaba Istvánt tíz évre a közügyektől is eltiltották, továbbá elrendelték az őrizetbe vételét legfeljebb 72 órára. A többi tíz vádlott közül a másod- és negyedrendű vádlott kivételével mindenkire büntetést szabtak ki. A legsúlyosabbat, 16 év fegyházbüntetést a harmadrendű vádlott kapta, őt szintén őrizetbe vették 72 órára – közölte az MTI.

Quaestor-károsultak tüntetnek a brókercég debreceni fiókja előtt 2015 március 20-án

Forrás: Mandiner/MTI

Fotó: Czeglédi Zsolt

Steiner Gábor bíró az indoklás során elismeréssel szólt az ügyészség munkájáról, amely fél év alatt lezárta a nyomozást,

ugyanakkor keményen bírálta a vádlottakat és védőiket, amiért nyilvánvalóan az eljárás elhúzására játszottak

– írja a Mandiner.

A hírportál szerint volt, aki még az ítélet előtt egy héttel is előterjesztett indítványt egy szakértő kizárására. De olyan elképesztő húzásra is volt példa, hogy valaki olyan szakértőt akart kizáratni, aki nem is vett részt az eljárásban. Steiner szerint a vádlottak állításaival szemben fel sem merülhetett, hogy koncepciós eljárás folyt volna velük szemben.

A bíró példaként említette a harmadrendű vádlott Mayer Zsolt levelezését, amelyben még a botrány kipattanása előtt maga is elismerte, hogy bűncselekményeket folytattak.

Más vádlottak az egymás közötti levelezésekben szintén elismerték a csalásokat és sikkasztásokat, amelyeket egyikük sem cáfolt. Sőt, előrevetítették a büntetőeljárást is.

Quaestor-ügy – a rendszerváltozás utáni legnagyobb pénzügyi csalás

A rendszerváltozás utáni legnagyobb pénzintézeti csalásra, illetve brókerbotrányra 2015 márciusában elején derült fény, amikor több pénzügyi cég (így a Buda-Cash) csődje miatt a kisbefektetők meg akartak szabadulni részvényeiktől Quaestor részvényeiktől. Ez a Postabank bedőléséhez hasonlítható pénzügyi pánik mindent borított, a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett be.

Egy nappal később a Magyar Nemzeti Bank közölte, részlegesen felfüggeszti a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, a csoport élére pedig felügyeleti biztost rendeltek ki, a be és kifizetéseket zárolták, a kisbefektetők pedig futhattak a pénzük után – eleveníti fel az előzményeket a Mandiner cikke.

A jegybaki vizsgálat megállapította, hogy

a csoport által kibocsátott és a brókercége által forgalmazott kötvények egy része fiktív volt, a 210 milliárd forintnyi kötvényállományból 150 milliárdot engedély nélkül bocsátottak ki.

A nyomozás azonnal megindult, rövidesen több személyt is őrizetbe vettek. 2015. március 29-én két társával együtt előzetes letartóztatásba helyezték Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

Az ügyben 2016-ban emelt vádat a Fővárosi Főügyészség összesen 11 személlyel szemben, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.

A tárgyalássorozat 2016 áprilisában kezdődött, de már ekkor gondok adódtak, a törvényszék ugyanis az előkészítő ülésen a vádirat hiányosságainak pótlására hívta fel a főügyészséget. A per végül júliusban kezdődött el ténylegesen.

Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli volt.

Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forintra rúgott, az ügynek pedig több mint 30 ezer sértettje volt. A vádirat több ezer oldalt tett ki.

A további részletekért és a teljes cikkért kattintson IDE.