6 órája
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a magyarok 1956 óta a szabadság népe
A magyarok 1956 óta a szabadság népe, az a nép, amely ma is éberen reagál minden idegen beavatkozásra, amely a nemzeti szuverenitását sérti – mondta a honvédelmi miniszter a tárcának és a Magyar Honvédségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett központi ünnepségén, hétfőn Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségén, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából a Bálna Honvédelmi Központban 2024. október 21-én
Forrás: MTI
Fotó: Kocsis Zoltán
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Bálna Honvédelmi Központban tartott ünnepségen kiemelte:
1956 hősei a nemzeti szuverenitásért harcoltak, az idegen hatalmak diktatúrája alatt élő magyar nép rövid találkozása a szabadsággal mégis megváltoztatta a világtörténelmet, és új irányt szabott a magyarság sorsának.
Úgy fogalmazott: éberségre márpedig ma is szükség van, „mert bőven vannak most is olyanok, akik, ha rajtuk múlna, lemondanának a nemzeti szuverenitásról, és saját hatalmukért cserébe átengednék Magyarországot idegen érdekeknek”.
Nemzeti hősökre ezért ma is szükség van – jelentette ki, megtisztelőnek nevezve, hogy ott lehet néhány olyan mai hőssel, aki, ha kell, a hazát védi, ha kell, a gáton van vagy éppen békemisszióban szolgál.
Hozzátette: az a csaknem hét évtized, amely 1956 óta eltelt, alapjaiban változtatta meg Magyarországot, az ország szabadon rendelkezhet a sorsa felett, „de ezért a szabadságért 56 hősei komoly árat fizettek”.
A mi nemzedékünknek is megvan a maga feladata: el kell hárítanunk minden veszélyt, amely a nemzet biztonságát fenyegeti
– emelte ki.
Magyarországon a béke idejét éljük – fűzte hozzá –, de ez a béke nagyon törékenynek és sebezhetőnek látszik, a szomszédos háború csak terjed, és könnyen belesodródhatnak európai országok.
Az elkövetkezendő évek kérdésének nevezte, hogy lesz-e elég erő a békéhez. Az az ország, amelynek elaltatták nemzeti szuverenitását, könnyen idegen hatalmak bábjává válhat
– emelte ki.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt arról is, hogy „van minek örülnünk és van mire büszkének lennünk, de rengeteg feladat áll még előttünk”. Azt mondta, a Magyar Honvédség állománya szemléletében és kultúrájában megújult, és ma már olyan katonákból áll, akik legyőzik a kihívásokat és büszkék hagyományaikra.
Hozzátette: sikeres volt a tavalyi Adaptive Hussars gyakorlat és a honvédség készül az újabb megmérettetésekre, ezért is egyszerűsítik a jogszabályi környezetet. A honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a haderő megfeleljen a világ folyamatos változásainak, mert olyan korban élünk, amelyben a gyorsaság, a reagálóképeség és alkalmazkodás létkérdés – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta: folyamatosan érkeznek és állnak szolgálatba az új fegyverek és eszközök, már 2600-an jelentkeztek az önkéntes tartalékos területvédelmi ezredbe, és sikeres a honvéd kadét program is, a középiskolás fiatalok 155 partneriskolában tanulják a honvédelmi alapismereteket, és szeptemberben már 140 iskolában oktatták a honvédelem tantárgyat.
A honvédelem ügye újra az egész nemzetet érdeklő üggyé válik
– jegyezte meg.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden nemzedéknek más küzdelem jut osztályrészéül.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott:
Ez a haza a miénk, mert a mi otthonaink állnak benne. Ezt a hazát csak akkor védhetjük meg a veszélyekkel szemben, ha összefogunk és összeadjuk az erőnket ezekben a nehéz pillanatokban.
A rendezvényen kinevezésekről, előléptetésekről szóló határozatokat ismertettek, valamint kitüntetéseket, elismeréseket adott át a miniszter, Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára.
