2024.11.29. 09:16
Oroszország több száz ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának
1010. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén orosz katonák egy T-90M Proriv típusú harckocsiról ugranak le bevetés előtti gyakorlatozáson egy meg nem nevezett helyszínen, az ukrajnai háború harmadik évében
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Kijev levelet küldött a NATO-nak, napirenden tartva a csatlakozás kérdését
A kijevi vezetés ugyan belátja, hogy nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, ennek ellenére levelet küldött az észak-atlanti szövetségnek, hogy megmutassa, a csatlakozás kérdése nem került le a napirendről - jelentette ki pénteken Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.
„Levelet küldtünk a szövetségeseknek, hogy a NATO-csatlakozás nem került le a napirendről, dacára az ezt övező különböző manipulációnak és találgatásnak"
- hangoztatta Sztefanyisina a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
A hírügynökség, amely betekintést kapott a levélbe, korábban közölte, hogy abban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte hivatali partnereit a NATO-tagállamoknál, hogy a szövetség december 3-án kezdődő kétnapos, brüsszeli tanácskozásán hívják meg Ukrajnát a NATO-ba.
Két donyecki település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rozdolne és Vorovszke települést - jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
Rozdolje az orosz erők által ostromlott Kurahove várostól délnyugatra, Vorovszke pedig délkeletre fekszik. Az orosz katonai tárca a héten korábban további egy-egy donyecki és harkivi település „felszabadításáról" adott hírt.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 23. és 29. között az orosz fegyveres erők egy tömeges és 32 csoportos csapást mértek légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiiparra, az ezt ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre, fegyverarzenálokra és egyéb katonai raktárakra. A beszámoló említést tett Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két és a Neptun hajóelhárító rakétarendszer egy indítóállásának megsemmisítéséről is.
Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 97 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint az említett időszakban több mint 12 500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 34 pedig megadta magát, közülük 17-en az oroszországi kurszki régióban. Pénteki bejelentés szerint a harcoló felek kiszolgáltatták egymásnak elesett katonák holttesteit: Oroszország 502, Ukrajna pedig 48 katona maradványait adta át.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, három HIMARS és két MRLS sorozatvető-indítóállást, húsz harckocsit és 61 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, tíz amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 15 francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 353 repülőgép típusú drónt.
Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 340 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 36 600 embert, 223 harckocsit, 158 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1201 páncélozott harcjárművet, 1056 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást.
Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem 47 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőtt le hat régió felett - 29 drónt Rosztov megye, nyolcat a Krasznodari terület felett, hármat-hármat Belgorod, Brjanszk és Voronyezs megye, egyet pedig a Krím légterében.
A rosztovi régió Kameszki járásában dróntámadás nyomán tűz ütött ki egy meg nem nevezett ipari létesítményében. A lángok elfojtására 109 embert és 38 műszaki eszközt vezényeltek ki.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a külügyminisztérium moszkvai diplomáciai akadémiáján megtartott pénteki előadásában azt mondta,
bizonyítottan több mint hetven ország állampolgárai harcolnak „zsoldosként" az ukrán fegyveres erők oldalán.
Közölte, hogy az orosz hatóságok el kívánják érni a büntetőjogi felelősségre vonásukat.
A Krím legfelsőbb bírósága kémkedés címén pénteken 17 évi fegyházra ítélt egy ukrán állampolgárságú jaltai lakost. A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le.
Az ukrán főparancsnok csapaterősítést ígért a keleti frontszakaszon
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka pénteken csapaterősítést ígért a kelet-ukrajnai frontszakaszon a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében állomásozó csapatoknál tett látogatása során.
Telegram oldalán azt közölte, hogy hamarosan katonákat, lőszert és egyéb felszerelést küldenek a csapatokhoz.
Pokrovszk és Kurahove térségében gyors iramban tör előre az orosz hadsereg, pénteken újabb két település bevételét jelentette be az orosz védelmi minisztérium.
Szirszkij ugyanakkor arról beszélt, hogy az ukrán csapatok feltartóztatják az orosz haderőt. „Továbbra is vissza tartjuk az ellenséget és súlyos veszteségeket okozunk neki élőerőkben és felszerelésben" - mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken leváltotta az ukrán szárazföldi erők parancsnokát, Olekszandr Pavljukot, helyére pedig Mihajlo Drapatijt nevezte ki.
„Az ukrán hadseregnek belső változásokra van szüksége, hogy teljességében elérhesse államunk céljait" - hangoztatta az ukrán elnök a Telegramon.
Az ukrán hadvezetés közlése szerint péntekre virradóra megtámadták a dél-oroszországi Rosztov megyében található Atlasz olajraktárat, tüzet okozva a létesítményben. „Az Atlasz része az orosz katonai-ipari komplexumnak, amely olajszármazékokkal látja el az orosz hadsereget" - ismertette az ukrán hadsereg a Telegram-oldalán hozzátéve, hogy eltalálták egy Buk típusú orosz légvédelmi rakétarendszer radarállomását a dél-ukrajnai Zaporizzsja régióban.
A nap folyamán Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai katonai és humanitárius helyzetet vitatta meg telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Steffen Hebestreit német kormányszóvivő szerint Scholz „Ukrajnával való tartós és töretlen szolidaritását" erősítette meg a beszélgetés során, valamint további katonai segélyeket ígért Kijevnek.
Oroszország több száz ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának
Az orosz hadsereg 502, főként a keleti fronton elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának, és hazaszállításuk a kormány felügyelete alatt befejeződött – jelentette be pénteken a hadifoglyok ügyeiért felelős ukrán kormányzati központ.
Hozzátették, hogy a halottak közül 397 katona a jelenleg folyó harcokban leginkább érintett Donyeck megyében esett el, ahol az orosz hadsereg egyre nagyobb területet von ellenőrzése alá. A közlemény szerint a holttestek azonosítása a lehető legrövidebb időn belül elkezdődik.
Novemberben ez volt a második eset, hogy Oroszország elesett katonák földi maradványait adta át Ukrajnának; a hónap elején 563 holttestet szállítottak haza.
Orosz hírszerzés: nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik
Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni.
A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.
„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek” – áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.
„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.
„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást” – mondta.
Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a (sült) hal”.
Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.
Ukrán légvédelem: egy ember meghalt és sokan megsebesültek az éjszakai orosz dróntámadás következtében
Egy nő meghalt, és sokan megsebesültek a péntekre virradó éjszaka végrehajtott orosz légitámadás következtében – közölte az ukrán légierő.
A közlemény szerint az orosz hadsereg ezúttal 132 drónnal támadta Ukrajnát. Az ukrán légvédelem közülük 88-at megsemmisített, egy drón visszatért az orosz légtérbe, 41 pedig eltűnt a radarokról, „vélhetően a védelmi erők elektronikus hadviselésének aktív ellenintézkedései következtében” – áll a jelentésben.
A frontvonalon található Herszonban egy nő életét vesztette a dróntámadás következtében, valamint hét lakóház és egy közigazgatási épület megrongálódott.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál Oleh Kiperre, az Odessza megyei katonai közigazgatás vezetőjére hivatkozva azt közölte, hogy „az ellenség a Fekete-tenger melletti régió kikötői és közlekedési infrastruktúráját támadta”. Hét ember megsebesült, egyikük állapota súlyos. Tizenhárom épületben keletkeztek károk az Odessza megyei kormányzó közlése szerint.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy Dnyiprovszkij kerületben egy lelőtt drón roncsai miatt egy ember megsebesült, kigyulladt a poliklinika épületének szigetelése, és több szomszédos épületben is károk keletkeztek.
Az orosz védelmi miniszter Észak-Koreában katonai és politikai vezetőkkel tárgyal
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter pénteken Észak-Koreába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson helyi katonai és politikai vezetőkkel.
A TASZSZ orosz hírügynökség a védelmi tárca közleményét idézve azt írta, hogy a látogatás bejelentésekor nem pontosították, kivel találkozik Belouszov, és mi lesz a megbeszélések célja. Az észak-koreai állami média nem erősítette meg azonnal a látogatást.
Belouszov látogatása napokkal azt követően történik, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök szerdán Szöulban fogadta a Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter vezette ukrán delegációt. Az államfő a találkozón arra szólított fel, hogy a két ország tegyen ellenintézkedéseket válaszul arra, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszországba az Ukrajna elleni harc támogatására.
Az Egyesült Államok és szövetségesei szerint Észak-Korea az elmúlt hetekben több mint tízezer katonát küldött Oroszországba, és a csapatok egy része harcokban vett részt.
A dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Sin Vonszik egy múlt heti tévéinterjúban azt mondta, Szöul úgy értékeli, hogy Oroszország légvédelmi rakétarendszereket adott Észak-Koreának a csapatai küldéséért cserébe.
Sin szerint Oroszország a jelek szerint gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző katonai technológiákat, köztük olyanokat, amelyek szükségesek az észak-koreaiak azon erőfeszítéseihez, hogy megbízható űralapú megfigyelőrendszert építsenek ki.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4756-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3744-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – olvasható a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
