2024.12.03. 07:32
Joe Biden a döntéseivel nincs tekintettel az amerikai polgárokra
A leköszönő amerikai elnöknek mandátuma lejártáig teljes elnöki jogköre van, de illik tartózkodnia az olyan döntésektől, amelyek hosszú távon kötelezik az utódját. Joe Biden azonban az elmúlt napokban több olyan döntést is hozott, amellyel megnehezítheti Donald Trump megválasztott elnök munkáját – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Joe Biden bejelentette, hogy megkegyelmez fiának, Hunter Bidennek
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Nathan Posner
Néhány hét van már csak hátra Donald Trump hivatalba lépéséig, de Joe Biden egyre-másra hozza az olyan döntéseket, amelyekkel a Fehér Ház kész tények elé állítja a republikánus kormányzatot. Ilyen volt például az ATACMS rakéták oroszországi célpontok ellen való bevetésének engedélyezése, taposóaknák és további fegyverek küldése Ukrajnának, és ebbe a sorba illeszkedik a Joe Biden fiának adott elnöki kegyelem is, amely révén Hunter Biden elkerülheti az adócsalás, illetve a fegyvertartással kapcsolatos bűncselekmény miatt rá váró büntetést. Arról, hogy jogosan tette-e meg ezeket a lépéseket a bukott elnök, ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte a Magyar Nemzet.
Fotó: Brendan Smialowski / Forrás: AFP
Az Amerikai Egyesült Államokban az elnöki hatalomátadás időszakában, azaz a választások és az új elnök beiktatása közötti periódusban, amit gyakran „lame duck” időszaknak neveznek, a hivatalban lévő elnök továbbra is teljes alkotmányos jogkörrel rendelkezik
– mutatott rá Lomnici Zoltán arra utalva, hogy Joe Biden a hivatala végéig bármit megtehet, amire felhatalmazza a törvény – még a bűnöző Hunter Bident is megmentheti.
Joe Biden szembemegy a hagyományokkal
Az amerikai alkotmány szerint az elnök és az alelnök megbízatása január 20-án délben, a szenátorok és képviselők mandátuma pedig január 3-án délben jár le. Elmondható tehát, hogy az alkotmány biztosítja, hogy az elnök hivatali idejének utolsó napjáig gyakorolhatja jogköreit, és nincs olyan törvény, amely korlátozza a hatalomátadás időszakában – magyarázta a szakértő.
A leköszönő elnöknek azonban illik tartózkodni az olyan döntésektől, amelyek hosszú távon kötelezik az utódját, különösen külpolitikai vagy hadászati kérdéseket illetően
– emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán.
Ennek ellenére a demokraták ezt nem igazán szokták betartani, ahogyan azt Barack Obama korábbi elnök sem tette.
Fontos megjegyezni, hogy bár Bidennek joga van ezen „átmeneti időszakban” is bármilyen elnöki hatáskörbe utalt döntést meghozni, de tekintettel kellene lennie arra, hogy az amerikai állampolgárok világosan kimondták november 5-én: nem kérnek tovább a demokrata adminisztrációból, nem értenek egyet Bidenék politikájával, és nem kívánják számukra továbbra is biztosítani a demokratikus legitimációt – hangsúlyozta az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy a szükséges felhatalmazás hiányában az elnöknek – és általában minden politikusnak – tartózkodnia kell olyan döntések meghozatalától, amelyek szignifikánsan befolyásolják az ország jövőjét és az állampolgárok mindennapjait.
Miközben az Egyesült Államok előszeretettel oktatja ki Magyarországot a demokráciáról, ezek a döntések az amerikai jogállamiság helyzetéről is sokat elmondanak.
Bár az amerikai elnök és a demokrata adminisztráció nem rendelkezik a szükséges legitimációval, ez mégsem tartotta vissza őket attól, hogy a nemzetük és akár az egész világ sorsát meghatározó döntéseket hozzanak
– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
A döntéseik mögött egyrészt nincs meg a szükséges népi felhatalmazás, másrészt ezekkel a döntésekkel nyíltan szembehelyezkednek azzal a politikával, amit Donald Trump megígért és amivel választást nyert (tehát amit az emberek támogatnak) – magyarázta a szakértő.
Ugyanakkor Magyarországon a kormánypártoknak kétharmados (mandátumarányt tekintve 68 százalékos) felhatalmazásuk van. A Fidesz–KDNP minden döntése mögött széles népi legitimáció húzódik meg, és bár a kormány hivatkozhatna a választásokon kapott kivételes felhatalmazásra, a sorsfordító kérdésekben való döntések előtt mégis kikéri a magyarok véleményét népszavazás vagy nemzeti konzultáció formájában – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán.
A két ország demokráciájának összevetéséről bővebben ide kattintva olvashat.
