4 órája
Véglegessé vált az Ax-4 űrmisszió legénysége
A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR - Magyar Űrhajós Program csütörtökön az MTI-vel.
HUNOR-program: véglegessé vált az Ax-4 űrmisszió legénysége
Forrás: MTI
A közlemény szerint csütörtökön a misszió legénységének első hivatalos sajtótájékoztatóján bemutatták a küldetés hivatalos jelvényét (mission patch), valamint azt a ruhát is, amelyben az űrállomás fedélzetére fognak utazni (flight suit).
Fotó: -----------------
A sajtótájékoztatón részt vett az Ax-4 küldetés teljes legénysége: Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós mellett Peggy Whitson amerikai parancsnok, Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel küldetésspecialista, továbbá Shubanshu Shukla indiai pilóta is beszámolt kiképzésük aktualitásairól és a misszióban való részvételük céljairól.
Kapu Tibor kiemelte, hogy 45 év után újra magyar megy a világűrbe, ami megerősíti a nemzetközi térben elfoglalt pozíciónkat az űrkutatás területén.
Elmondta, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el, valamint azt is elárulta, hogy a magyar zászló és néhány magyar ételkülönlegesség mellett vele utazik majd egy olyan tárgy is, amely az első magyar űrhajóst is elkísérte a világűrbe.
A HUNOR-program kapcsán elmondta:
„hazánk egy kis ország, de jelentős a történelmünk és nagyok az álmaink is. A nyelvünket kevesen beszélik, de annál több tehetséges honfitársunk van. Ezért is döntöttük el 2021-ben, hogy új űrprogramot indítunk, magyarokat választunk ki és készítünk fel arra, hogy hazai kutatásokat juttassanak el a világűrbe".
A magyar program célja, hogy élénkítse a hazai űrszektort, és kiemelkedő karrierlehetőségeket teremtsen az országon belül, segíteni fogja az űrszektor további fejlődését. További célja, hogy felkeltse az űrtudomány iránti érdeklődést a magyarok, különösen a fiatalabb generációk körében - tette hozzá a magyar űrhajós.
A HUNOR olyan erősségekre és űrkutatási hagyományokra épít, mint az űrtáplálkozás, az élettudományok és a sugártan. „Nyílt felhívást tettünk közzé magyar egyetemek, vállalatok és kutatók számára, hogy bemutathassák, milyen tudományos kísérletet végeznének az űrben. Tucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze Magyarország minden tájáról, amelyek végrehajtásában kulcsszerepem lesz" - emelte ki a magyar kutatóűrhajós.
Kapu Tibor először adott betekintést a HUNOR-program tudományos portfóliójába is.
Hazai egyetemek, kutatóműhelyek és cégek egyedülálló tudományos és technológiai kísérleteit hajthatja végre majd az űrállomáson, a mikrogravitáció és a világűr speciális környezeti feltételeit kihasználva.
A kísérletcsomagban szerepel biotechnológiai kutatás, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a természetes önjavító mechanizmusokat vizsgálja, folyadékdinamikai kísérlet, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációban. Egy másik kutatás célja egy kompakt dózismérő eszköz tesztelése, amely valós időben méri az űrhajósokat érő sugárzást, míg a mikrogravitáció által okozott látásromlás kezelésének módszereit is fogja tesztelni egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével.
Gőzerővel készül a második magyar űrhajós, elmondta, hogy érzi magát
– A sugárzással és a mikrogravitációval kapcsolatos kísérleteket fogunk végezni a nemzetközi űrállomáson, nagyon izgatott vagyok ezek miatt, és nagyon várom, hogy a világűrből láthassam a földet – mondta Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós az Axiom–4 misszió legénységének első hivatalos, angol nyelvű online sajtótájékoztatóján. Hozzátette, több tucatnyi kísérletet hajtottak végre, amire rendkívül büszke - írta a Magyar Nemzet.
– Hazánknak az a célja az űrprogrammal, hogy megvessük a lábunkat az űrkutatók közösségében, hozzájáruljunk a globális űriparhoz a legjobb tudásunk szerint és egy asztalnál üljünk az űripari óriásokkal.
A missziónak és a nemzetközi partnereknek köszönhetően vagyunk ennél az asztalnál. Céljaink eléréséhez óriási szellemi erőre van szükség, ebből pedig bőven van Magyarországon. Űrhajósként az egyik legnagyobb felelősség a kutatások elvégzése, ez ennek a szellemi kapacitásnak az eredménye. A kutatóknak azt üzenem: nem sokan mondhatják el, hogy a munkájuk látható a csillagokból, de ti igen. Nem egyedül repülök, hanem viszem a ti álmaitokat is. Az emberek, akikkel együtt megyek, mellettem vannak. Az elmúlt hónapokban a legénységre az elkötelezettség, a bizalom, a tudás és a jó hangulat volt jellemző, ezért nincs afelől kétségem, hogy mi négyen, egy hozzáértő és szorgalmas csapattal a hátunk mögött, hihetetlen dolgokat fogunk véghez vinni – fogalmazott.
Megvalósult gyermekkori álom
Kapu Tibor felidézte: Magyarország keleti felén nőtt fel, két álma volt: először vadászrepülőgépet akart vezetni, ezért a szülei légibemutatókra vitték és tematikus magazinokat vettek neki. Édesanyjával együtt nézte az olimpiát és azt szerette volna, hogy neki is legyen trikója a saját nevével és a zászlójával, illetve képviselhesse a hazáját a világ színe előtt. Hobbiból húsz évig kosárlabdázott, végül azért lett gépészmérnök, mert szeret építeni és alkotni, hasonlóan édesapjához, aki a példaképe, ezért egyik legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy a szülei büszkék lehetnek rá.
– Azért indítottak űrprogramot, hogy kísérleteket hajtsanak végre a nemzetközi űrállomás fedélzetén.
A Hunor-programot az erősségeinkre és olyan űrörökségünkre építettük, mint a sugárzásmérés, a táplálkozás az űrben, az élettani tudományok és az emberi biológia. Emellett megkérdezték az egyetemeket, a vállalatokat és a kutatócsoportokat, hogy milyen tudományokkal foglalkoznának a világűrben – tudatta.
A Magyar Nemzet teljes cikkéért KATTINTSON.
