A béke feltételei: biztonsági garancia és a kisebbségi jogok biztosítása

Hargita Népe

A Répás Zsuzsannáról, a második Orbán-kormány néhai nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkáráról való megemlékezéssel kezdődött a nemzetpolitikai kerekasztal pénteken, a 32. Tusványoson. A magyar közösségek helyzetét ismertető panelbeszélgetésen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a 2010 óta tartó nemzetegyesítés lépéseiről számolt be. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a külhoni magyar nemzetrészek megmaradhassanak, elsősorban erős Magyarország szükséges, majd rámutatott: 2010 óta megtízszerezték a nemzetpolitikai támogatásokat, 50 ezer nagy jelentőségű támogatást biztosítottak 500 milliárd forint értékben, 96 nemzeti jelentőségű intézmény működését biztosítják.
Példaként említette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. 5400 nagyberuházást támogattak, illetve háromezer templom felújításához és mintegy ezer óvoda építéséhez biztosították a szükséges anyagi keretet. A Szülőföldön magyarul támogatást 22 ezer forintról 100 ezer forintra növelték. A Határtalanul programban 500 ezer gyermek vett részt, illetve támogatták a családokat és a vállalkozásokat is. Semjén Zsolt szerint a nemzetegyesítés egyik lépése volt a Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó segítségével újraindított Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) is. 

Nemzetegyesítés sportközvetítésekkel is 
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: a nemzetegyesítés része a sportközvetítések kiterjesztése a külhonba is. „Eddig ebben ellenünk volt a brüsszeli bizottság, köbméternyi levelet írtam, ellenálltak. A jogszolgáltatók még arra sem voltak hajlandók, hogy azt engedjék, hogy Magyarország megvásárolja a közvetítési jogot, mondjuk, Romániára és Szlovákiára, pedig dupla bevételük lett volna. Itt is sokat léptünk előre, kerül, amibe kerül, iszonyú összeg volt, de megvettük 2032-ig az összes téli és nyári olimpia, a 2024-es és a 2028-as Európa-bajnokság, minden magyar válogatott selejtező és a Nemzetek Ligája közvetítési jogát is. Összesen hetvenöt ilyen nagy sportesemény közvetítési jogát vettük meg, tizenöt sportágról tudunk közvetíteni. Ám ennél tovább akarunk menni: azt szeretnénk, hogy a közmédiának ne csak a sportműsorai legyenek szabadon elérhetők a határokon túl, hanem a kulturális és közéleti műsorai is. Ezért a nemzetegyesítésnek január elsejével lesz egy olyan forradalmi része, hogy VPN-rendszeren keresztül minden magyar állampolgár, bárhol is él, kaphat egy IP-címet, amely által egy virtuális nemzeti tér jön létre, és onnantól kezdve a teljes közmédiához hozzáfér. Azt gondolom, alkotmányos kötelességünk az, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, amelyben előrébb van a technika, mint az EU-s jogalkotás” – jelentette be Semjén Zsolt.

Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár szintén a magyar nemzetpolitika sikereiről szólt. „Nekünk ebben a megváltozott, nehezebb helyzetben, amikor nominálisan sem csökkent a nemzetpolitikára fordított forrás, elsősorban arra kell törekednünk, hogy a 2022-ig, 2023-ig elért eredményeket közösen meg tudjuk őrizni, és ez sem kis feladat” – mondta az államtitkár.
A kerekasztal-beszélgetésen jelen volt Bihari Szabolcs, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Bocskor Andrea, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti képviselője, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián, a szlovákiai Szövetség-Aliancia elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Valamennyi politikus beszámolójában elhangzott, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek életét az elmúlt időszakban megnehezítette az orosz–ukrán háború miatti energiaválság, az infláció. Elhangzott: valamennyi magyar közösség életében fokozottabban kellene figyelni a kisebbségi jogok biztosítására. Sok helyen problémát jelent a népességfogyás, a munkanélküliség és az elvándorlás. Bocskor Andrea rámutatott: Ukrajnában a kisebbségi jogok tekintetében azért sem a legjobb a helyzet, mert ha valaki is bírálja a kisebbségi politikát, azt megbélyegzik, de úgy véli, a negatívumok is átfordíthatók jóra, és abban bíznak, hogy a háború lezárásával a kisebbségpolitika is kedvező irányba fordítható.

Tánczos Barna kiemelte: az RMDSZ az elmúlt két évben olyan víziót hozott a román közpolitikába, amellyel öt-, tíz-, húszéves távlatokra határozta meg azt. „Minden kollégánk, minden államtitkárunk, parlamenti képviselőnk, aki támogatta az RMDSZ-nek a kormányon lévő munkáját, bebizonyította, hogy a mércét magasra tettük. Azt kívánom mindenkinek, aki utánunk jön, hogy ugorja meg azt a szintet, amit ott hagytunk, legyenek jobbak, mint mi, mert abból Románia csak nyerni fog” – mondta Tánczos Barna, aki precedensértékű munkájukként említette a szimbólumhasználati és a medvekérdésben tett lépéseiket, amelyeket már nem lehet visszafordítani, amelyek referenciaként szolgálnak a jövőben. Hozzátette: ennek ellenére mégis kissé keserű szájízzel távoztak a kormányból, hiszen kiszorították őket onnan. „Akkor kezdődött ez a folyamat, amikor nyíltan kérték fel Kelemen Hunort arra, hogy határolódjon el attól, ami tavaly Tusványoson történt. Nincs az a szorítás, az a kényszer, az a fenyegetés, amely arra tudná kényszeríteni az erdélyi magyarságot, hogy megtagadja azt a nemzetpolitikai szempontból is támogatott összetartozást, amelynek letéteményesei vagyunk, és amelyről tanúbizonyságot kell tennünk. Nem fogunk sem elhatárolódni, nem fogunk senkit megtagadni, és nem fogunk egyetlenegy lépést sem hátralépni, akkor sem, ha nem két, hanem húsz évet kell ellenzékben ülnünk” – szögezte le Tánczos.

Az egész világot fenyegeti az orosz–ukrán háború
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „A béke ideje” Tusványos-mottóhoz kapcsolódva rámutatott: a békéhez két dolog kell. „Az egyik, hogy biztonsági garanciát kell adni mindenkinek. A másik pedig az, hogy minden kisebbség jogát biztosítani kell. Zárójelben megjegyzem, hogy ha ez megtörtént volna, lehet, hogy ki sem tört volna ez a háború. Egy dolog biztos: mindenkinek biztonsági garanciát kell adni, minden kisebbségnek a jogait biztosítani kell” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök-helyettes. Megjegyezte: az orosz–ukrán háború miatt nemcsak a szomszédos országok veszélyeztetettek, hanem az egész világ, ezért Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy azonnali tűzszünet és béketárgyalás szükséges.