Fura, de akad, amit a Covidnak köszönhetünk

A diplomás férfiak körében kimagasló, de az internethasználó lakosság körében is kedvező a telemedicina és a mesterséges intelligencia elfogadottsága, ami stabil alap az egészségügy fejlesztésének fókuszterületei számára. A jó egészségügyi ellátáshoz jó minőségű adatok kellenek, ez pedig az adatszolgáltatás, -tárolás és -feldolgozás széles körű digitalizálásával érhető el.

Jó egészségügyi ellátáshoz jó minőségű adatok kellenek, ez pedig az adatszolgáltatás, -továbbítás és -tárolás technikai és jogi feltételeinek megteremtését igényli a meglévő egészségügyi szaktudás hatékony alkalmazás mellett – összegezhető az a kérdéskör, amely köré a 2. Digital Health Essential című egészségipari konferencia előadásai szerveződtek.

A telemedicina mint új ellátási forma lehetőségét Magyarországon a koronavírus-járvány teremtette meg és szélesítette ki – írja a VG. A Máltai Szeretetszolgálat tavasszal indult pilotprojektjében a 300 legszegényebb magyarországi települést 13 telemedicinás autó járja. Így juttatják el az ott élőkhöz az alapellátás lehetőségét, azokhoz, akik helyi házi- és gyermekorvos híján nem jutnak hozzá, és pénzük sincs elutazni a rendelésekre. Nagy Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi vezetője elmondta, hogy mobil orvosi rendelővel érkeznek a páciensekhez.

A  jármű személyzete egy gépkocsivezetőből és egy szakképzett egészségügyi dolgozóból áll. Az orvos a rendelésbe videókapcsolat segítségével csatlakozik. Modern orvostechnikai eszközök használatával – a tapintást kivéve – az összes betegvizsgálati módszer kivitelezhető így, de a szeretetszolgálat a telemedicinára mint ellátási formára nem célként, hanem eszközként tekint.

A legszegényebb településeken nem az infrastruktúra, hanem a humán erőforrás az orvosi ellátás legnagyobb akadálya, mert bár több helyen vannak orvosi rendelők, de nem költöznek oda orvosok. A telemedicina segítségével azonban megoldható, hogy még ha nem is személyesen, de közvetlenül és jelen időben kapcsolatba kerüljön a beteg az orvossal. Minden úgy zajlik, mint egy klasszikus orvosi rendelőben, csak a beteg nem közvetlenül néz az orvos szemébe, hanem egy kamerán keresztül.

Az egészségügy digitalizálását segítik a különböző kutatások is. A Szinapszis kutatócég friss, áprilisban végzett felmérése például azt vizsgálja, hogy hol járnak digitális egészségügyben ma Magyarországon a krónikus betegek. Kertész Balázs, Szinapszis Kft. innovációs igazgató és ügyvezető igazgatója rámutatott, a legtöbb esemény a krónikus betegek köré csoportosul, ezért foglalkoztak külön ezzel a csoporttal.

Egy 600 fős mintából szűrték le azt, hogy

minél idősebb egy beteg, annál kevésbé van jelen az online térben.

Az eszközhasználat és digitális affinitás vizsgálata érdekes eredményt hozott az internethasználó krónikus betegek körében, akiknek 92 százaléka okostelefont használ, ugyanennyien információszerzésre is előnyben részesítik az online platformokat. Egyre elterjedtebb az okosórák, okos mérőeszközök használata is, a betegek 89 százaléka használ öndiagnosztikai eszközöket, aminek veszélyei is vannak, nem csak előnyei.

– közölte a kutató – , de az általános hírportálok híreit is követi a betegek 55 százaléka. A kutatás megállapította, hogy a magánrendelők, magánklinikák weboldala is sokat fejlődött, egyre nagyobb arányban érik el célközönségüket közvetlenül.

A távdiagnózis ritka még, de már találkozott vele a válaszadók 18 százaléka is. A többség viszont személyesen keresi fel háziorvosát, 22 százalékuk telefonon is tartja vele a kapcsolatot, 15 százalékuk időnként e-mailben is konzultál vele.

Terápiatámogató programokban a betegek 50 százaléka venne részt szívesen, csak 30 százalékuk zárkózott el ettől. Új kezelési módok kipróbálására 11 százalékuk azonnal hajlandó lenne, 57 százalékuk akkor, ha másoknál már bevált, és csak 32 százalék ragaszkodik a régi módszerekhez. A mesterséges intelligencia felhasználását az egészségügyben 12 százalékuk kifejezetten, 42 százalékuk „inkább pozitívan” fogadta, 21 százalék volt szkeptikus, és 6 százalék elutasító, míg 14 százalékuk nem tudja megítélni.

Az orvos kihagyásával felírt terápiát a betegek 5 százaléka elfogadná, 36 százalékuk feltételekkel. A robotsebészet iránt még nagyobb a bizalom, a betegek 25 százalék inkább azt választaná, 35 százaléka inkább a hagyományos műtéti eljárásokat, és 40 százalék nem tudta megmondani.

A férfiak és diplomások az átlagnál szívesebben választják az új megoldásokat, de egyértelmű, hogy

– mondta Kertész Balázs.

Meglehetősen magas a lakosság körében a krónikus betegek aránya, és nagyon magas a krónikus betegek között a polimorbid betegek aránya, a távdiagnosztika és a telemedicina iránti igény egyre nő, és az újdonságok elfogadottsága is egyre nagyobb.

A mesterséges intelligencia használati lehetőségei az egészségügy területén egyre bővülnek – erről  Patai Roland, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa tartott előadást, aki elmondta, hogy a ChatGPT, a szövegből diagnózist módszere egyre megbízhatóbb, olyannyira, hogy  jó eredménnyel képes megoldani orvosok által nem megoldott eseteket is. Hibás válaszai pedig hasonlítanak a valós hibákhoz. A ChatGPT és a nagy nyelvi modellek értékes és innovatív kiegészítői lehetnek a modern orvoslásban, különösen az orvosi diagnosztikában.

– szögezte le Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője. A digitális egészségügyi fejlesztések hosszú távú célja is a mesterséges intelligencia beépítése, de ehhez még sok lépés szükséges.

Az információbiztonság növelése és a hálózat korszerűsítése is nagyon fontos feladat mindehhez.

A Covid idején kétmillióan használták a myEESZT mobil alkalmazást, amelynek a továbbfejlesztése már Egészség Ablak néven ugyancsak cél, beleépítve az időpontfoglalás és az egészségügyi dokumentációk elérését is.

Az EESZT legfontosabb fejlesztései közül a főosztályvezető kiemelte az eDOC-ot, az adatmegosztást nem egészségügyi állami szervezetekkel, aminek elsősorban az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány átadásában van kulcsszerepe.

Az egészségügy adatvagyon-hasznosítása olyan fontos és nagy feladat, hogy erre létrehoztak egy adatvagyon-gazdálkodási osztályt is a minisztériumban, amelynek egyebek között az a feladata, hogy kidolgozza a mesterséges intelligencia felelősségi és etikai szabályait.

Az egészségügyi ágazati fejlesztésekről Tolnay Roland, az ESZFK ügyvezetője tartott előadást.

– hangsúlyozta az állami nonprofit társaság vezetője. Fontos, hogy információ és adat között különbséget kell tenni, az EESZT-ben most sok PDF-ben feltöltött, strukturáltan nehezen értelmezhető adat van. Az EESZT továbbfejlesztési fókuszai között szerepel a telemedicina és a távdiagnosztika kiterjesztése, valamint a laborleletek strukturált tárolása, amiből az adatkinyerést a mestersége intelligencia segítségével szeretnék lehetővé tenni.