A Stonehenge világát mutatja be a British Museum kiállítása

Egy ötezer éves, kőből faragott dob, a nebrai korong és még több száz fontos korabeli lelet mutatja be a Stonehenge világát a londoni British Museumban csütörtökön megnyíló kiállításon.

A 2015-ben az észak-angliai Yorkshire közelében talált mészkő dobot először mutatják be azon a nagyszabású kiállításon, amely az újkőkorszaki Stonehenge-ről és annak történelmi összefüggéseiről szól.

Neil Wilkin, a The World of Stonehenge című kiállítás kurátora kiemelte, hogy a dob a legfontosabb prehisztorikus műalkotás, amelyet az elmúlt száz évben Nagy-Britanniában találtak.

A dobot valószínűleg inkább szobornak vagy talizmánnak szánták, nem hangszernek. Stonehenge-től 380 kilométerre bukkantak rá három, egymás mellé temetett gyermek sírjánál. A legidősebb gyermek feje felett helyezték el, egy szintén mészkőből faragott golyóval és csiszolt csonttűvel együtt.

Korábban hasonló kőgolyókat és tűket találtak Stonehenge környékén. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a térség egymástól akár nagyobb távolságokra élő közösségei is megosztották egymással művészetüket és feltehetően hitvilágukat is.

Wilkin szerint a faragványok elemzése hozzájárulhat a korszak szimbolikájának és hiedelmeinek megfejtéséhez és megértéséhez.

A British Museum gyűjteményében három hasonló dob szerepel, ezeket 1889-ben találták egy gyermek sírjánál, 24 kilométerre a legutóbbi leletektől. A múzeum szerint ezek a Folkton-doboknak nevezett leletek a leghíresebb és legrejtélyesebb ősi tárgyak közé tartoznak, amelyeket valaha Nagy-Britanniában találtak. A radiokarbonos kormeghatározás alapján a Stonehenge építésének első szakaszával egy időben, Kr. e. 3005 és 2890 között készültek.

A Stonehenge világa című kiállítás több mint 430 tárgyat gyűjtött össze Európából, hogy bemutassa Stonehenge alkotóit és életüket. Stonehenge építésének kora a radikális változások időszaka volt komoly technológiai fejlődéssel, népek vándorlásával és társadalmi átalakulással.

A kiállítás sztárja a 3600 éves, bronzból készült nebrai korong, amelyet a napot, a holdat és a csillagokat ábrázoló arany szimbólumok díszítenek, és az univerzum legrégebbi fennmaradt térképének tartják. A korongot 1999-ben találták Németországban, de az elkészítéséhez használt arany a délnyugat-angliai Cornwallból származik, ami azt igazolja, hogy az egykori britek szorosabb kapcsolatokat ápoltak, mint gondolnánk.

A kiállítás tárgyai azoknak a közösségeknek az életéről tanúskodnak, amelyek a mai Londontól 130 kilométerre délnyugatra fekvő területen éltek. A Stonehenge építésének első szakaszán dolgozó félnomád újkőkorszaki földműveseket a bronzkori gazdálkodók, kereskedők és harcosok követték, akik sok szállal kötődtek a kontinentális Európához. A társadalmi változásokat tükrözi az is, hogy az egyes korszakokban milyen szerepet töltött be Stonehenge.