2009.03.05. 07:28
Együtt, többszáz kilométer távolságból
<p>Bihar megye - Az érdi Széchenyi István<br /> és a nagyváradi George Cosbuc<br /> általános iskolák közötti<br /> együttműködés<br /> lehetőségeiről tárgyaltak az<br /> említett iskolák igazgatói és<br /> lelkes pedagógusai az, egy alkotónapot<br /> illetve Nagyvárad és Nagyszalonta<br /> nevezetességeit megismertetni hivatott<br /> sétákat magába foglaló<br /> hétvégén.</p>
Ezek színvonalát emelte Péter
I. Zoltán hangulatos, igényes
városvezetése, valamint a város
emblematikus épületében, a
bazilikában és a Szent László
Múzeumban eltöltött idő.
„Bár kezdetben a nagyváradi Pertinax
Egyesület és a Széchenyi iskola Pro
Scola et Juventute Alapítványának
(melyek között másfél éve
együttmûködési
megállapodás létezik)
rendezvényein találkoztak a két iskola
pedagógusai és diákjai, a
közös tevékenységek és
beszélgetések
elõmozdították a két iskola
közti kapcsolatot is." -mondta Tunyogi Katalin, a
Pertinax Egyesület elnöke, e kapcsolat
elindítója és
elõmozdítója. A vendégeket
végigvezették az iskola
épületeiben, tájékoztatták
az iskola felszereltségérõl, az
iskolaépületek
történetérõl.
„Kialakulóban van a két
intézmény közt egy testvériskolai
kapcsolat, melyet egy kétoldalú
szerzõdéssel szándékszunk
szentesíteni." – nyilatkozta Soós
Sándor, a George Co?buc Általános
Iskola igazgatója. Belátható
idõn belül ünnepélyes keretek
közt szándékozzák
aláírni a két iskola közti
együttmûködési
megállapodást, amely különösen
a közös projektek kivitelezésében
játszhat jelentõs szerepet. Az elsõ
fontosabb lépések már meg is
történtek, hisz két-két
osztály már
„testvérosztály" szinten tervezi
és szervezi a közös
tevékenységeket.
Kihelyezett tantestületi értekezletek,
tanulmányutak, versenyek, közös
kiadványok, alkotótáborok, a
két iskola tanulóit, pedagógusait,
szülõi közösségét
megismertetõ-összefogó
rendezvények szerepelnek a tervek
között.
Leszák Ferenc, az érdi Széchenyi
István Általános Iskola
igazgatója reflexióiban fontos helyet
foglalt el a személyes kapcsolatok
megélése, az hogy mennyire fontos
közös múltunk - és nemcsak
– megismerése. Az érdi
pedagógusok nagyra
értékelték azt, hogy
Váradon mennyire élnek az õsi
kézmûves hagyományok.
Legutóbb a Magyar Népi Kultúra
Napja alkalmából az iskolánkban
szervezett rendezvényeken csak egyedül
képviselte az érdi iskolát, de az
aktívan együtt töltött
alkotónapon már óriási
lelkesedéssel gyúrták a nemezt a
két iskola igazgatói,
tanítói, tanárai. A
kedvcsináló program sikeres voltát
jelzi, hogy már az érdiek gondolkodnak
azon, hogyan szervezzék meg iskolájukban
a nemezelést és több népi
kismesterség foglalkozásait.
"Nagy érdeklõdéssel
tanulmányoztuk a romániai
tankönyveket, értékelvén
és elemezvén az
eltéréseket. A kollégáknak
nagy élmény volt megismerni az
oktatási rendszert, a tananyagot, iskolai
szokásokat, az eltéréseket
például az
írástanításban..." Ez
utóbbi gondolat mindenki arcára mosolyt
csalt, hiszen még friss a közös
élmény: a magyarországi
tanítók, felfedezvén az els?s
tanterem falát díszítõ
hívóképeket, lelkesen
állnak a váradi tanítók
elé a furcsa kéréssel:
"Tanítsátok meg nekünk a
‘r’ betût írni!" –
és kis idõ múlva tele lett a
vonalas tábla... "Nagyon érdekes volt a
naplókat és más tanügyi
nyomtatványokat látni, mert
Magyarországon mást használunk"-
folytatja az igazgató úr. Az alsó
tagozaton tanítók megvitatták a
Magyarországon mûködõ
szöveges értékelés
elõnyeit és hátrányait,
hisz a Cosbuc iskolában 1o. éve
mûködõ alternatív
oktatási rendszer is ezzel az
értékelési formával
dolgozik.
Búcsúzáskor sem volt hiány
a kedves, baráti szavakban:
"Köszönjük a csodás
vendéglátást … és
mély átéléssel szurkolunk
az iskola
felújításáért, mint
ahogy a sajátunkért is."- hangzik
Leszák Ferenc bátorító
búcsúmondata.