Kizárólag minőségi vetőmagból gazdálkodnak

Pongrácz Gyula egész életében a mezőgazdaság területén tevékenykedett. Felesége, a faluban csak Eszti néninek szólított házastárs pedig mindig is szívesen foglalkozott növénytermesztéssel. Eszti néni ottjártunkkor éppen a megyeszékhely szamosnegyedi zöldségpiacán tartózkodott – ahogy Pongrácz Gyula mondta: „mint szinte mindig”. A 75 esztendős családfő ottjártunkkor szívesen válaszolt kérdéseinkre.

A nyugdíjas házaspár lánya, Gyöngyi és vejük, Géza szinte házasságkötésük pillanatát követően nagyban kezdtek el zöldségtermesztéssel és virágkertészettel foglalkozni – mesélte Pongrácz Gyula, aki elmondta, hogy a fiatalok átvették tőlük a mezőgazdaság iránti szeretetet és ragaszkodást és a jövőben is ezzel kívánnak foglalkozni. Kora tavasszal vetőmag kereskedéssel, később a növénypalánták értékesítésével és saját termesztéssel is foglalkoznak. Interjúalanyunk kihangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a sikeres zöldségtermesztés titka abban van, hogy kizárólag minőségi vetőmagból gazdálkodnak, amelyeket elsősorban Magyarországról, de Németországból, Hollandiából és az EU más tagállamaiból szereznek be a fiatalok. Mint elmondta, késő tavasszal, a palánták szabadba való kiültetése előtt szinte az egész falu tőlük szerzi be a különböző, minőségi növénypalántákat, főleg a zöldségpalántákat: paradicsomot, paprikát, uborkát, káposztát, karfiolt, padlizsánt, vagy ahogyan nálunk emlegetik, a vinettát.

Gyula bácsi elmondta, hogy a minőségi vetőmagokat kis ládákban elhelyezett, jó termőföldbe teszik, amelyek kora tavasszal a meleg üvegházba kerülnek. Majd néhány hét múlva a még alig kibújt és nagyon érzékeny zöldségpalántákat átviszik a nagyobb méretű szoláriumba és ott ápolják addig, amíg ki nem lehet ültetni őket a szabadba. Mint megtudtuk, nem csak a falut, de a környéket, sőt a megyeszékhely egy részét is ellátják saját termesztésű, minőségi zöldségfélékkel, emellett pedig halottak napjára, nők napjára, anyák napjára és az esztendő más jelentős alkalmaira virágok ezreit értékesítik az emberek körében: „Aki pedig a virágot szereti, az rossz ember nem lehet” - idézte mosolyogva az ősi mondást Gyula bácsi, aki bármikor szívesen fogadja a hozzájuk látogatókat.