Nagyváradi „hangvágó” az Oscarra jelölendő filmben

A Saul fia nemrégiben elnyerte a Cannes-i fesztivál nagydíját, és Oscarra is jelölik. Gondolnák-e, hogy ehhez a sikerhez nekünk, Bihar megyeieknek is közünk lehet? Mert van, mégpedig Székely Tamás révén, aki Váradon született, majd Budapestre kerülve lett „hangvágó”.

A Saul fia című 2015-ös, Nemes Jeles László rendezte film – egyéb elismerések mellett – a Cannes-i filmfesztivál nagydíját nyerte el nemrégiben, újra ráirányítva a nemzetközi reflektorfényt a magyar filmgyártásra. Nem meglepően Magyarország ezt a filmet nevezi a 2016-os Oscar-díjra, az idegen nyelvű filmek kategóriájában, bár egyes szakértők szerint akár a „főbb kategóriákban” is esélyes lenne az Oscarra. Gondolná-e a kedves olvasó, hogy ebben a sikerben „nekünk”, Bihar megyeieknek is lehet részünk? Mert van! A stáblistát böngészve azon találjuk Zányi Tamás hangmérnököt, akinek egyik fontos segítője volt az a Székely Tamás, aki Nagyváradon született, majd Budapestre kerülve lett „hangvágó”. Hogy mit dolgozik, hogyan került kapcsolatba a Saul fiával – minderről exkluzív interjúban beszélt lapunknak.

– Ki ön, Székely Tamás, és hogyan került Budapestre?

– Nagyváradon születtem 1984-ben, ott is nőttem fel. Óvodás koromban kerültem először kapcsolatba az Ady Endre Líceum épületével és az általánost leszámítva érettségiig ki is tartottam mellette. Kémia-biológia osztályba jártam és bár szüleim nagy kémikusok – édesanyám gyógyszerésznő, édesapám vegyészmérnök – számomra nagyon hamar kiderült, hogy nem ez lesz a fő csapásvonal az életemben. 15 évesen kezdtem gitározni tanulni, valamint megismerkedni a hangmérnöki szakma alapjaival és többé nem volt kérdés: hangmérnök leszek. Bár azt akkor még nem sejtettem, hogy a zenéhez igen kevés közöm lesz. 2002-ben Pestre jöttem, a Budapesti Műszaki Főiskola Villamosmérnöki karára. A főiskola harmadik évében mindenkinek szakmai gyakorlatra kellett menni. Az összes budapesti stúdióhoz bejelentkeztem, de csak kevesen álltak szóba velem. Az R.D.I. Stúdióba – aminek fő profilja a filmes hangutómunka – rövid levélváltás után be is hívtak és onnantól kezdve mint lelkes kibic vettem részt a stúdió életében. Így kerültem hát kapcsolatba a film világával. A szakmai gyakorlat pár hónapja alatt többet tanultam, mint főiskolás éveim alatt összesen. Ebben óriási szerepe volt dr. Erdélyi Gábornak, a stúdió tulajdonosának, aki igen tekintélyes szakmai múltra tekinthet vissza. Ő volt a hangmérnöke ugyanis számos legendás magyar nagyjátékfilmnek, mint például „A tizedes meg a többiek”. Azóta eltelt tíz év és roppant szerencsésnek mondhatom magam, amiért folyamatosan a legjobbaktól tanulhattam.

Összetett folyamat

– Mit is jelent az, ha valaki „hangvágó ”, ahogyan ön fogalmazott előzetes beszélgetésünkben?

– A hangvágó szónak több jelentése is lehet. A legegyszerűbb, legkézenfekvőbb a szinkronfilmes példa, amikor a magyar szöveget kell egy idegen nyelvű film szájmozgására „ráigazítani”. Játékfilmeknél viszont ennél sokkal összetettebb, kreatívabb dologról lehet szó, ami több munkafolyamatot is magába foglalhat. Így a hangvágó nem is mindig találó kifejezés, viszont a magyar nomenklatúrában nincs megfelelőbb szó rá. A filmhang-utómunka több folyamatból áll össze. Minden az eredeti, forgatáson felvett dialógok vágásával, tisztogatásával kezdődik, legtöbb esetben ez lesz a film váza. Erre kerülnek rá a különböző atmoszférák, hogy a néző egy térbe kerülhessen a cselekménnyel, a speciális effektek, amik egy autósüldözés hangjaitól a menetelő ork seregig nagyon sok mindent magukba foglalhatnak, a dialóg és zörejszinkron felvételek, valamint a zene. Egy hollywoodi film vége-főcímét böngészve láthatjuk, hogy külön ember vagy csapat felel az eredeti hangokért, más veszi fel a zörejszinkront, amit aztán majd más valaki vág meg és így tovább és így tovább, egészen a keverésig, aminek a végén a sok építőkockából felépül a filmnek a moziban is hallható kevert hangja. A kreatív folyamatot ott a sound designer – hangtervező – tartja kézben, és olyannyira fontosnak tartják mind a vágást, mind a keverést, hogy külön Oscar díjjal jutalmazzák mindkettőt. Ezzel a sokszor 25–30 fős hangstábbal szemben itthon nagyon sokáig 1 ember vitte végig az egész filmet a forgatástól a keverésig. Ő volt a hangmérnök. Mellette a hangvágó csak mint technikai kisegítő személyzet szerepelt. Az elmúlt pár évben ez kezdett megváltozni és megfigyelhetünk itthon is 2–3 fős kis „hangcsapatokat”. Viszont a feladatkörök messze nem annyira szeparáltak, mint külföldön, az elnevezések pedig semmit sem változtak a régi rendszerhez képest.  A „hangmérnök” tartja kézben a szálakat, az ő elképzelései alapján  jön létre a film hangja, amit aztán ő is kever le. Ő a „sound designer”. Viszont a „hangvágó” megszűnt csak technikai kisegítő lenni.  A „hangvágás” elnevezésbe ma épp úgy beletartozhat a szó szerinti szinkron vágás, mint egy teljes jelenet hangjának a felépítése vagy az előkeverés.

– Milyen munkái voltak korábban? Esetleg milyen ismert filmen dolgozott?

– Az elmúlt 10 évben több mint 40 produkcióban vettem részt. Dolgoztam a Varga Katalin című filmben, amiért a hangcsapatot a 2008-as berlini filmfesztiválon ezüst medvével jutalmazták. Kevertem egy indiai filmet The Ship Of Theseus címmel, ami Mumbaiban legjobb hangi díjat kapott és a TIFF-en is nagy sikerrel mutatták be. A Liza, a rókatündérben a zörejszinkron felvételért és vágásért voltam felelős, az HBO Terápia és Társas játék című sorozatának egyes epizódjainak pedig az eredeti hangjáért. De volt szerencsém februárban a Magyarországon forgó új Ridley Scott film forgatásán is részt venni, látni, hogy dolgoznak a nagyon nagyok.

Építőkockák a filmhangba 

– Hogyan került kapcsolatba  a Saul fiával , és mi volt a feladata?

– Szabadúszóként már több mint 2 éve dolgozom Zányi Tamás stúdiójában, a Saint Audioban. Általa kerültem kapcsolatba Nemes Jeles Lászlóval és a Saul fiával. Miután megnéztem a filmet, boldogan mondtam igent arra a kérdésre, hogy lenne-e kedvem segíteni neki a hangutómunkában. Ők régóta dolgoznak együtt, hisz László első filmjének, a Türelemnek is Tamás volt a hangmérnöke. Első menetben egy igen átfogó zörej és hangeffekt listát készítettem, hogy lássuk pontosan milyen hangokra lesz szükségünk. Azok közül mit tudunk esetleg mi magunk rögzíteni és ehhez milyen kellékek szükségesek. A vizes jelenetekhez például a Dunában pancsolva gyűjtöttünk hangmintákat, ami március elején annyira nem volt kellemes. Ezután olyan atmoszférákat kerestem, melyek valami miatt érdekesek és felhasználhatók a filmben. Egyáltalán nem könnyű és igen nyomasztó dolog elképzelni, hogy milyen hangja is lehetett egy haláltábornak… Végül pedig egy-egy jelenet – mint például a film végi lázadás – részletesebb kidolgozására kért Tamás. Ehhez korhű lövés, robbanás hangokat kellett bevágni, kiabálás, verekedés hangjait. Megteremteni a lázadás káoszát. Általánosságban elmondható, hogy építőkockákat adtam Zányinak, amit aztán ő saját elképzelései szerint gyúrt, formált, alakított és épített be a filmhang egészébe.

– Mennyire érzi részesnek magát a sikerben, illetve változott-e valami ennek következtében az életében? Például nőtt-e a szakmai tekintélye?

– Ez igen érdekes kérdés. Számomra is a díjátadó estéjén jött a felismerés a filmnek való drukkolás közben, hogy bár a film végleges hangjáért teljes mértékben Zányi Tamás a felelős, abszolút részesnek érzem magam a sikerben, az valamennyire az enyém is. De ettől még nem hiszem, hogy bárminek is meg kéne változni az életemben, a szakmai tekintélyem sem nőtt szerintem jelentős mértékben.

Új munkák

– Milyen filmeken dolgozik most?

– Jelen pillanatban szintén Zányi Tamással dolgozunk Edelényi János The carer című filmjén, amit Angliában forgattak Brian Cox főszereplésével, de hamarosan kezdődik az HBO ősszel debütáló sorozatának hangutómunkája, aminek én leszek az egyik vezető hangmérnöke.

Rencz Csaba