A Főtér arcai

Kolozsvár jelképe és központja a Főtér, amely a város eseményeit, a mindennapi élet lüktetését, a lakóinak életét tükrözi. Ugyanakkor fontos turisztikai vonzerőt is jelent.

A Kolozsvári Televízió Magyar Adásának jubileumi ünneplése alkalmából bemutatták A Főtér arcai-című dokumentumfilmet a Tranzit Házban. Bardocz Sándor szerkesztésében készült film a kolozsvári Főtér metamorfózisáról szól az elmúlt 25 év társadalmi, politikai és kulturális folyamatának tükrében. Archív felvételek felhasználásával mutatta be a polgári megmozdulásokat, érzékeltetve azokat az eseményeket, amelyek különböző időszakokban történtek. Bardocz Sándor, a Román Televízió Kolozsvári Stúdiójának munkatársa, elmondta, nagyon sok anyagból kellett választania. Ennek következtében nagyon nehéz volt a választás. A film átfogó, hiteles képet mutat be a Főtéren történtekről. A dokumentumfilmben érezhetők azok a feszültségekkel teli évek történései, amelyeket Gheorghe Funar polgármester magyarellenes intézkedései eredményeztek. A város magyar lakossága nem egyszer tiltakozását fejezte ki a xenofóbiában szenvedő polgármester főtéri intézkedései ellen. 1992-ben tiltakoztak az ellen, hogy a Mátyás szoborcsoport talapzatára visszahelyezzék a Iorga - táblát. A Iorga- táblát, először, 1932-ben helyezték el, amit 1940-ben távolítottak el.

1994-ben a régészeti ásatások ellen is tiltakozó kísérletek voltak. A kiásott föld helyét üvegablakkal fedték le. Az utóbbi években a Főtér arculata átalakult. A film megrázó jeleneteket mutatott be a tiltakozók és a rendfenntartó erők összecsapásaiból. A ’90-es években, erőteljes indulatok uralták a teret. A Mátyás szobor körüli élő lánc a történelmi értékek megvédésére irányult.

A Főtér történetének fontos momentumát jelentette a Mátyás- szobor restaurálása, melynek munkálatait Kolozsi Tibor szobrászművész vezette. Számtalan tudósítás, írás jelent meg a Főtéren levő „helyfoglalással” kapcsolatban.

Főtéri „helyfoglalás”

Manapság a Főtér hajdani szépségéből, meghittségéből és szakrális fenségéből sokat vesztett. Ezen a helyzeten javít az a sok kulturális megnyilvánulás, melyeket a civil szervezetek szerveznek. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál közönségvonzó, értékes filmeket mutat be. Rendkívül érdekes az operaelőadásoknak a Főtéren történő bemutatása. A rendezői szándék az, hogy az operát, a kulturális rendezvényt, a nézőhöz kell közel hozni. Koncertek színhelye a Főtér. Az évente megrendezett Könyvhét az emberek érdeklődését váltotta ki. Azonban a kézműves butikok termékeinek értékesítése, az évek óta megrendezett sörfesztivál szervezése talán a város más terén is megvalósítható lehetne.

A Főtér arculatának és funkcióváltozásának vagyunk a tanúi. Új elemek jelennek meg a rendezvények szervezésével kapcsolatban. A Főtért rendkívül értékes műemlékek veszik körül. A koncertek szervezői sokszor nem számolnak azzal, hogy milyen hatással van a környezetre a dallam, a ritmus fokozott rezonánciája.

Főtér arculatváltozása

A filmvetítést a közéleti személyiségekkel való beszélgetés követte, amelyen részt vett Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, Horváth István szociológus, Marius Tabacu, a Transilvania Filharmónia igazgatója, Guttmann Szabolcs műépítész. A moderátor szerepét Bardocz Sándor töltötte be.

Hogyan érezte volna magát alpolgármesterként 1992-ben, amikor a Iorga- táblát újfent visszatették a Mátyás- szobor talapzatára? – kérdezte Horváth Annát. Horváth Anna szerint sokan vagyunk olyanok, akik ezekben az években nem éltünk Kolozsváron. A város magyar közössége, annak vezetői, a lakosság sok megpróbáltatást élt meg. Marius Tabacu azokban az években átélt tapasztalatáról beszélt. Mint mondta, sok emberrel készített interjúkat. „A forradalom után attól féltem, hogy olyan indulatok robbannak ki, amelyeket nem lehet kezelni. Nem a „bőrömet” féltettem. Hanem arra gondoltam, vajon mi lesz ebből”. Szerencsésnek tartotta, hogy nem alakult ki a vásárhelyi helyzethez hasonló konfliktus. A kolozsváriak bölcsességét fejezi ki, ahogy kezelték a helyzetet. Olyan helyen születtem, ahol etnikumközi konfliktus nem volt.

Horváth István hivatkozik Feischmidt Margit egyik írására, amelyben a tér szimbolikus helyfoglalásáról írt. Most fogyasztói modellek ütköznek – mondta a szociológus. Pluralizálódnak az ideológiák, amelyek megjelennek a térben. Jelenleg a Főtér a különböző civil mozgalmak eseményeinek a színhelye. Guttmann Szabolcs, 2009- 2011 közötti időszakban, a főtéri átalakítási munkálatok vezetője volt. Szerinte nem valósították, teljes mértékben, a tervben szereplő átalakítási munkálatok kitételeit. „Nyomorék” Főtér alakult ki, mert meghagyták körülötte a körforgalmat. Ezáltal olyan, mint egy sziget. A köztér arról szól, hogy megáll körülötte a forgalom. Ott, nincs mit keresnie az autóknak. A beszélgetés során felvetődött a kérdés, hova tesszük a személyi gépkocsikat? Guttmann Szabolcs kiemelte, hogy posztmodern városfejlesztésre, a tömegközlekedés szabályozására van szükség. Horváth Anna a városrendezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárást lefolytatja. A Főtér nyugati oldalát korszerűsíti, sétálóövezetté alakítják át.

Kolozsvári Főtérről

1316-ban, Károlyi Róbert idejében, Kolozsvár királyi várossá lesz. Főterének eredeti neve Nagypiac volt. 1869-ben vált hivatalossá a Főtér megnevezése. Neve az évtizedek során változott. A 20. század fordulóján Mátyás király térnek nevezték. A két világháború közötti időszakban és 1991-től újra az Egyesülés terének hívják. Közben még a Szabadság tér névvel is illették.

A kolozsváriak továbbra is Főtérnek nevezik.

Csomafáy Ferenc