Az Úrnapját ünnepelték Váradon

Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön a Katolikus Egyház az Úr Testének és Vérének ünnepét, ismertebb nevén Úrnapját ülte. A szentmisét követően került sor a körmenetre.

Úrnapján Exc. Böcskei László megyés püspök a helyi hagyomány szerint a város papjaival és híveivel közösen ünnepi szentmisét mutatott be a gyönyörűen feldíszített Székesegyházban. Bevezetőjében úgy fogalmazott: amikor szerda délelőtt megtudta, hogy Tempfli József megyés püspök eltávozott az élők sorából, azt gondolta: a haláleset talán beárnyékolja majd ezt a szép ünnepet, de most, hogy itt van, úgy érzi, nem így történt, mert az Úrjézust ünneplik, aki az oltáriszentségben sorsközösséget vállalt velünk, itt marad köztünk és értük, és az elhunyt megyés püspök is ünnepeltvolna.

Hangsúlyozta: Krisztus minden ember életében valamilyen formában, valamikor megszólal. Sokszor csendben vár, és mi észre se véve őt, elmegyünk mellette, vannak azonban kegyelmi pillanatok, amikor megérezzük az ittlétét, örülünk és hálát adunk a jelenlétéért, neki ajánljuk fel további lépéseinket. Ünnepeljük tehát, hogy az Úrjézus köztünk van, és ezúttal arra is gondolnunk kell, illetve hisszük, hogy mint jó pásztor, magához hívatta hűséges szolgáját, Tempfli atyát, aki az égben velünk ünnepel.

Isteni szeretet

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Homíliájában Böcskei László felidézte, hogy az elmúlt hónapokban többször elhangzott: megtapasztalhatjuk azt, hogy Isten azzal ajándékoz meg bennünket, hogy időnként rendkívüli időt és lehetőséget biztosít a mi számunkra, és ilyen az Irgalmasság Jubileumi Szentéve is, amikor a Bazilika szentkapuján átlépve megtapasztalhatjuk az ő vigasztaló, megbocsátó és reményt adó szeretetét, mely Jézusban öltött testet, akiben nincs semmi együttérzés nélküli. Ő nemcsak beszél a szeretetről, hanem láthatóvá és tapinthatóvátette ezt számunkra, az isteni szeretet tehát egy olyan valóság, mellyel az Úr választ adott az őt keresőknek. Az oltáriszentség azon rendkívüliségek közé sorolandó, melynek teljes lényegét nehéz elmagyarázni, amikor viszont ismételten átéljük Isten ajándékozó szeretetének közvetlenségét és közelségét, az apostolokhoz hasonlóan minket is eltölt az Úr akarata feletti csodálkozás öröme, amiért szövetséget köt velünk, és ennek látható jelei is vannak egyszerű kulcsszavak (ez az én testem, ez az én vérem, mely értetek adatik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre), valamint elérhető külső jegyek formájában (a kenyér és a bor színe alatt velünk van mindennap, a világ végezetéig).

A főpásztor ugyanakkor azt is kiemelte: a táplálkozás fontos része az életünknek, az oltáriszentség esetében azonban nem valamilyen alternatív megoldásról vagy kísérlet produktumról, hanem magáról Istenről, az ő megvalósított akaratáról van szó. Az oltáriszentség tehát sokat többet jelent mindennapi kenyerünknél: kimeríthetetlen forrása a lelki táplálkozásunknak, melyet Isten a saját megszentelődésünkre szolgál fel, ezért állandóan arra kell törekednünk, hogy büntetlenül vegyük magunkhoz.

A szentmisét követően került sor az ünnepség fénypontját jelentő úrnapi körmenetre aPüspöki Palota kertjében a monstranciával- ahol a különböző közösségek gyönyörű lombsátrakat készítettek-, melyre a főpásztor külön meghívta a város plébániáinak ez évi elsőáldozóit és bérmálkozóit.

Ciucur Losonczi Antonius