Hazai bajok, illetve uniós támogatások

Tüntetéseket is szervezhet a PNL is a PSD gazdasági intézkedései ellen – hangzott el Váradon. Amúgy Románia az aktuális, 2014-2020-as költségvetési ciklusban 3,2 milliárd euró európai uniós támogatást hívott le. De még van hely az önkormányzatok fejlesztésére, hogy hatékonyabban ténykedjenek.

Évente megtartják, pénteken volt az idei: az európai pénzalapokról, regionális fejlesztési alapokról tanácskoztak Váradon PNL-sak, illetve a vállalkozói szféra egyes meghívottjai. A rendezvényen jelen volt a PNL-elnök Ludovic Orban, a párt uniós támogatásokért és projektekért felelős megbízottja, Petru Luhan, továbbá Ilie Bolojan váradi polgármester, aki a PNL megyei vezetője is, valamint a tömörülés színeiben megválasztott egyes polgármesterek. Orban azt nyilatkozta: a PNL erős ellenlépéseket, tiltakozásokat tervez a PSD-kormány által átvini akart adóügyi intézkedések ellen. Ezek sorában tüntetések sem kizártak. Előbb azonban az üzleti szféra és a civil társadalom képviselőivel konzultálnak, és ennek során kidolgoznak egy cselekvési tervet, közben pedig az alkotmánybíróságon és az ombudsmannál is megtámadják majd az intézkedéseket.

Vita

Orban úgy látja, a kormány csakis sürgősségi rendelettel fogadhatja el az intézkedéseket, tekintettel arra, hogy a - szerinte - egyébként is megkésett költségvetési törvényt nem alapozhatják egy olyan jogszabályra, amelyet még el sem fogadtak. "Már késtek az állami költségvetés tervezetével, amelyet októberben kellett volna ismertetniük. Véleményem szerint rendelettel fogják elfogadni ezeket az intézkedéseket. És ezt megpróbáljuk majd minden rendelkezésre álló eszközzel megtámadni, Ez nem játék. Ezek nagyon súlyos intézkedések. Ezek teljes mértékben kompromittálják Románia közép- és hosszú távú fejlődési lehetőségeit, és válsághoz fognak vezetni" - hangsúlyozta Orban. Amúgy szinte ezzel egy időben a PSD szenátora, Eugen Teodorovici azt mondta: nem lenne szabad kormányrendelettel átvinniük az elképzeléseket. Az adótörvénykönyvet a parlament által megvitatott törvénnyel kell módosítani; a politikai pártoknak félre kellene tenniük a hiúságukat, és az ország érdekeit szolgáló döntéseket kellene hozniuk - nyilatkozta a felsőház költségvetési bizottságának elnöke. Engem nem vontak be a kormányprogram kidolgozásába, mert nem voltam elég képzett ehhez. Azt szeretném, hogy a kormány ne sürgősségi rendelettel módosítsa az adótörvénykönyvet. Törvénytervezetre van szükség, amelyet megtárgyal a két ház. (...) Nem értem, miért kell önmagunkkal versenyeznünk. Miért kell 5 százalékról nullára módosítani az osztalékadót? Van még egy ország Európában, ahol nulla százalékos? Nincs. Kérte valaki, hogy nulla százalék legyen az osztalékadó? Senki. Lemondunk arról az öt százalék bevételről, amit gond nélkül befizetnek. Félre kell tenni a hiúságokat, és az ország érdekében kell döntéseket hozni, politikai színezettől függetlenül – nyilatkozta. Teodorovici szerint a romániai munkaerőhiányt Moldovából lehetne pótolni. Hans Klemm amerikai nagykövet felvetésére, miszerint aggodalomra adhat okot, hogy a Világbank szerint az üzleti környezet kedvezőbb a Moldovai Köztársaságban, mint Romániában, Teodorovici azt mondta: nem azért aggódik, hogy Moldova megelőzött minket, hanem azért, ami Romániában történik. Orban egyébként Váradon azt mondta: Mihai Tudose miniszterelnöknek és Ionuţ Mişa pénzügyminiszternek le kell mondaniuk, amiért azt hazudták, hogy a társadalmi partnerek beleegyeztek az adóügyi változtatásokba. Később eről közleményt is kiadott, amelyben így fogalmaz: „A becsületes román állampolgárok és a tisztességes vállalkozók már nem bírják az utálatos Dragnea-Tudose-Mişa trió által naponta bejelentett adóügyi aberrációkat. Ez nem mehet így tovább, az emberek minden nap újabb pénzügyi képtelenségekkel szembesülnek, amelyek az ország egyetlen gondját sem orvosolják, mi több, aláássák hosszú távú fejlődését. A kaotikus PSD-kormányzat pénzügyi káoszba sodorta az országot”.

A PNL elnöke Váradon úgy fogalmazott: „Mindeközben még az európai uniós támogatások a legbiztosabb jövedelmei ennek az országnak, nem az a pénz, amit összevissza ígérnek Dragneáék, aztán mégsem adnak. Közben mégis rosszul teljesítünk uniós támogatások megszerzésében is. A PSD vezetésével pedig a fejlesztési minisztérium sem az ország lemaradásának behozásán dolgozik már, ami uniós pénzekkel lenne lehetséges, nincs egysége fejlesztési stratégia ebben az országban”. Petru Luhan hozzátette: az EU-pénzek akadozó megszerzésért „nem Brüsszel a felelős, sőt, onnan adnák a pénz, a hazai bürokrácia a fő akadály, aztán az, hogy a projektekhez nem tudnak megfelelő partnerek összeállni, utána meg az, hogy nincs pénz önrészre”. Ilie Bolojan azt emelte ki, hogy a PSD-kormány intézkedései miatt a nagyobb városok költségvetése is csökkenhet. „Legekevesebb 10, legtöbb 40 százalékkal lesz kevesebb pénzünk miattuk” – mondta.

Háttér

És hogy összességében hol tartunk e témakörben? Marius Nica európai alapokért felelős miniszter azt nyilatkozta pár napja, hogy Románia az aktuális, 2014-2020-as költségvetési ciklusban 3,2 milliárd euró európai uniós támogatást hívott le. A pénz nagy része, 2,6 milliárd euró a mezőgazdasági szektorba érkezett, az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) által, 600 millió eurót pedig a fejlesztési minisztérium hívott le. A miniszter szerint ez az arány kielégítő , tekintettel arra, hogy 2016-ban súlyos mulasztások történtek ezen a területen. Közben jó hír jött a téma kapcsán: Günther Oettinger, az Európai Unió költségvetésért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy az Európai Unió egyszerűsíteni szeretne az európai alapok pályázási feltételein, majd hozzátette, Románia sokat fejlődött a helyi önkormányzatok fejlesztésének terén és van rá potenciál, hogy hatékonyabban lehívják a támogatásokat. "Szeretnénk egyszerűsíteni a támogatási alapok odaítélésének folyamatát, és egyszerűbb szabályzást szeretnénk létrehozni a kedvezményezettek számára, ugyanakkor felkészítenénk a hivatalnokokat, nem csak Bukarestben, hanem a vidéki önkormányzatoknál dolgozókat is, hogy hatékonyabban hozzájárulhassanak az alapok lehívásához" - nyilatkozta. A biztos, hangsúlyozta, van fejlődési lehetőség arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatok hatékonyabban pályázzanak az EU-s támogatásokra. "Arra is kell gondolnunk, hogy Románia csak tíz éve az Európai Unió tagja, miközben más államok 60 éve az unió tagjai. Ilyen körülmények között van potenciál a helyi önkormányzatok fejlesztésére, hogy hatékonyabban is lehívják a támogatásokat" – magyarázta.

 Szeghalmi Örs