Az angyalok is tőlük tanulnak hódolatot

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kántorai és kórusvezetői számára szervezett lelki napot az Egyházzenei Központ szombaton a Kanonok sor 13. szám alatti Lelkipásztori Központban.

„A mi kántorunk- tudja- olyan, hogy talán az angyalok is tőle tanulnak hódolatot. Ő úgy imádkozik, amikor énekel, hogy szinte szent irigység fog el, mert a lelkemben én is úgy énekelek, ahogy ő..., bárcsak tudnék a számmal is, a hangommal is úgy imádkozni, ahogy ő”. Ezen mottó jegyében zajlott az elmúlt szombaton a nagyváradi egyházmegyében ötödik alkalommal megrendezésre kerülő lelki nap, melyre a szervezők az egyházi alkalmazásban lévő, illetve az önkéntesen szolgálatot teljesítő kántorokat és kórusvezetőket egyaránt szeretettel várták.

A délelőtt 9 óra után közös imával kezdődött program témája A húsvéti idő liturgikus énekei volt, előadója pedig Kercza Asztrik OFM, ferences szerzetes, aki Zalaegerszegről érkezett. Böcskei László megyés püspök köszöntötte a vendégeket és a résztvevő kántorokat, majd a vendég előadó drámapedagógia elemekkel is kiegészített, interaktív előadást tartott a húsvéti idő liturgikus zenéjéről úgy, hogy a nagyhét egyházi liturgiáját is érintette.

Az örökkévalóság illata

A ferences testvér azt nyilatkozta az erdon.ro-nak: a püspökség meghívására azért jött Nagyváradra a kántorok továbbképzésére, hogy megossza velük azokat a meglátásokat, amelyek a húsvéti időszak utáni graduálé tételeknek a lelki üzenetei, azért, hogy átlelkesülve ők maguk is egy magasabb szférába tudják emelni azokat a híveket, akiknek a liturgikus vezetése rájuk van bízva. Krisztus feltámadása hatja át ezt az időszakot, és ez egy belső világosság, derű és öröm, mely leginkább az énekben tud megmutatkozni, hiszen az ének az valamilyen módon az örökkévalóság illatát hozza ebbe a világba, és ez a béke a részletesebben elemzett, a kántorok számára az összefüggéseiben bemutatott szövegekkel egyetemben töltekezésre alkalmas, illetve reményei szerint megfelelő lelki épülésre is kitűnő lehetőség. Nagy örömmel jött ide, ő maga is elvégezte a zeneakadémiát egyházzenei szakon, és azt gondolja, hogy az internacionális, tehát az országok közötti képzések összehangolása is egy nagyon fontos kérdés az egyházzenében, hiszen római központtal vannak megáldva, melynek megvan a saját törvényszerűsége. Az pedig, hogy ennek a liturgiának ma már van népnyelvű változata, természetesen a határon túli magyar ajkú testvéreknek az istendicséretét is érinti, és hát így a közös örömnek, de a közös vívmányoknak, a közös anyagnak is megpróbálnak eleget tenni, felzárkózni ehhez a tartalomhoz.

„Nem titok, hogy amikor valaki énekel, akkor annak a mai pszichológiai ismeretek alapján négyszeres hatóereje van ahhoz képest, mintha valamit mondunk. Egy énekes, amikor elkezd énekelni, nemcsak annyit mond el, mint amennyit egy felolvasott szövegekkel el tudna mondani, hanem kifejezi azt is, hogy mi a valóságnak a belső összefüggése, hogy ebből ő mennyit észlelt, fogott fel, ő hogyan viszonyul ehhez a valósághoz, őrája hogyan hatott ez, és amikor énekel, akkor átengedi magán ennek az érintettségnek minden magasságát, mélységét, hosszúságát, és ezáltal egy univerzumba hívja meg mindazokat, akiknek az előimádkozója”- fogalmazott Kercza Asztrik atya.

Ciucur Losonczi Antonius