2015.10.05. 12:48
Harminc éves a Kazinczy Ferenc Társaság
Az abaúji-zempléni régió országos hírnevet szerzett irodalmi és közművelődési egyesületének, a Kazinczy Ferenc Társaságnak a létrehozását 1984 őszén helyi értelmiségiek egy csoportja kezdeményezte.
Az abaúji-zempléni régió országos hírnevet szerzett irodalmi és közművelődési egyesületének, a Kazinczy Ferenc Társaságnak a létrehozását 1984 őszén helyi értelmiségiek egy csoportja kezdeményezte.
Az alakuló közgyűlésre 1985. április 26-án, Sátoraljaújhelyen került sor, s az alapító elnök dr. Kováts Dániel, a titkár dr. Hőgye István lett. 1994-ben Fehér Józsefet, a társaságnak otthont adó Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatóját választották elnökké, aki több mint két évtizede tölti be ezt a tisztet. Az alapszabály három pontban jelöli ki a főbb célokat. Ezek: a névadó Kazinczy Ferenc szellemi örökségének gondozása, az abaúji és zempléni térségben a történeti és népi hagyományok kutatása és ápolása, valamint a közműveltség, azon belül különösen az anyanyelvi kultúra gyarapítása.
A Társaság változatos munkaformákat alkalmazva szolgálja céljai megvalósítását immáron három évtizede. Konferenciák, emlékülések, népfőiskolai és szabadegyetemi kurzusok, könyvbemutatók szervezésével teremt élő, személyes kapcsolatokat az országhatárokon átnyúló működési területén. Többek között a szlovákiai Kassa, Királyhelmec, Nagykapos és Tornalja, a romániai Érsemjén és Nagyvárad, a csehországi Brno magyar kulturális köreivel épített ki együttműködést; elsősorban a Kazinczy-kultusz szolgálatában jöttek létre közös programok
A Széphalom című évkönyv eddig megjelent huszonnégy kötetében a munkatársak értékes közleményei jelentek meg Kazinczy munkásságáról, korának szellemi törekvéseiről, honismereti-helytörténeti, néprajzi témákról, anyanyelvünk jellemzőiről. A Kazinczy Könyvtár című sorozatban eddig tizennégy mű látott napvilágot Kazinczy Ferenctől és a régi magyar irodalom Zemplénhez és Abaújhoz kapcsolódó alkotóitól, részben hasonmás kiadásban.
A helyi szellemi értékekre utaló tucatnyi emléktábla elhelyezésének szorgalmazása mellett a Társaság kezdeményezte a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma létrehozását, amely 2008. április 23-án nyitotta meg kapuit. Nagyszabású programsorozattal emlékeztek meg 2009-ben Kazinczy születésének 250. évfordulójáról. Többek között Érsemjénben, társaságunkkal közös rendezvény keretében.
A Kazinczy Ferenc Társaság a régió nagy tekintélyű alkotó közössége, amely véleményt alkot, javaslatot tesz a zempléni és abaúji tájakat érintő közművelődési kérdésekben, kapcsolatot tart fenn a hasonló célokért munkálkodó egyesületekkel, intézményekkel, elősegíti a helytörténeti értékek feltárását, gondozását. Támogatja az anyanyelvi mozgalmakat. Gyümölcsöző kapcsolatot épített ki többek között a debreceni egyetemmel, a nyíregyházi főiskolával és a sárospataki Comenius Főiskolai Karral, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeivel, a Honismereti Szövetséggel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társasággal, tagja a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének, jelen van a kassai Kazinczy-napokon és a partiumi honismereti rendezvényeken. Külön meg kell említeni, hogy a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, Fehér József, valamint titkára dr. Kiss Endre rendes tagjai társaságunknak.
A jubileumi év keretében 2015. október 2–4 között kerekasztal beszélgetést és konferenciát szerveztek. Társaságunk részéről nyolcan vettünk részt rajta.
Pénteken a sárospataki Rákóczy-vár megtekintésével kezdtük. Déltől gyülekezés Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Ebéd után Zemplén Levéltárának, Kazinczy egykori munkahelyének megtekintése volt, ahol találkoztunk Szamosvölgyi Péterrel, a város polgármesterével. Ezt követően Széphalmon Kazinczy Ferenc sírját, majd megtekintettük a Magyar Nyelv Múzeumát. Itt műhelybeszélgetésen vettünk részt egyetemi tanárokkal és a Kazinczy Ferenc Társaság vezetőségi tagjaival. Dukrét Géza beszámolt társaságunk eredményeiről.
Szombaton 9 órától gyülekeztünk a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban, ahol megtekintettük a kiállításokat. 10,30-tól a múzeum előadótermében megtartották a Kazinczy-konferenciát. Elhangzott hat előadás, többek között Kazinczy tanügyi iratainak művelődéstörténeti tanulságairól, verseinek kritikai kiadásáról, műveiről.
A program ebéddel zárult.
Dukrét Géza