Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy RMDSZ-képviselőt, mert családtagjait alkalmazta

Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a román legfelső bíróság Kerekes Károlyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjét amiatt, hogy feleségét, illetve fiát alkalmazta marosvásárhelyi képviselői irodájában - közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.

A képviselő ellen januárban emelt vádat a legfőbb ügyészség, miután a tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) érdekbeli összeférhetetlenségnek nyilvánította a családtagok alkalmazását.

Kerekes Károly akkor az MTI-nek elmondta: Európában sehol sem számít bűncselekménynek családtagot alkalmazni asszisztensként vagy irodavezetőként a törvényhozók területi irodáiban, Romániában viszont értelmezési vita van arról, hogy alkalmazhatók-e a törvényhozókra vagy sem a köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

A nem jogerős ítéletben a bíróság 3000 lej perköltség megtérítésére kötelezte a törvényhozót, négy év próbaidőt állapított meg, és mellékbüntetésként tíz évre eltiltotta állami tisztségek betöltésétől.

Az ANI szerint Kerekes Károly feleségét öt, fiát pedig négy évig alkalmazta irodájában, kettejüknek ez idő alatt nem egészen 100 ezer lejt fizetett ki a képviselőház.

Júniusban Máté András Leventét, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a legfelső bíróság amiatt, hogy feleségét alkalmazta irodájában.

Az ANI elnöke tavaly decemberben úgy nyilatkozott: az ügynökség fennállása óta 25 törvényhozó esetében állapított meg összeférhetetlenséget, nyolc esetben az ügyészség vádat is emelt.

Az utóbbi évben a román parlament több ízben próbálta módosítani a törvényhozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, de ezeket a kísérleteket alaptörvénybe ütközőnek ítélte az alkotmánybíróság.

Romániában a parlamenti képviselők és szenátorok bűnesetei, akárcsak a nagy korrupciós ügyek rögtön a legfelső szintre, azaz a legfelső bíróságra kerülnek (hivatalos nevén a Legfelső Semmítő- és Ítélőszékre). Alapfokon általában három-, a fellebbezésnél pedig öttagú bírói tanács ítélkezik.