Áder János szerint az eszmék tovább élnek örökségünk megőrzésében (videó)

A közönség október 8-tól látogathatja a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítását, amely a komáromi Csillagerődben nyitja meg kapuit. A felújított erőd szerdai megnyitóján többek között Áder János köztársasági elnök tartott beszédet.

Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében – fogalmazott a köztársasági elnök az aradi vértanúk emléknapján. Továbbá emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat a Csillagerőd környezetében vívtak meg. Áder János szerint tehát Komárom és környéke megszentelt föld, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül.

A Csillagerőd ma újra őrtorony és bástya, illetve őrhelye a Szépművészeti Múzeum egyedülálló gyűjteményének. A köztársasági elnök szerint az erőd megújulása és bővítése egy megnyert 21. századi csata, illetve győzelem a romok, a felejtés és a pusztulás felett.

Amikor 1848 és 1849 hőseiről beszélünk, látnunk kell az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött a törékeny embereket, a személyes gyötrelmeiket, a súlyos döntéseiket és a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat – fogalmazott az államfő. Továbbá kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaiként is tanulnunk kell tőlük, hogy újra és újra észrevegyük, nagy érték a szabadság. Hozzátette, 1848 és 1849 hősei az életüket is kockára tették ezért.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítményt bemutatva elmondta, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult, 6 milliárd forintos beruházással egy új, 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre. Itt talált továbbá otthonra 70 év után a Szépművészeti Múzeum szobormásolatainak több száz darabja is.

A több mint három évig tartó munkálatok után, Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján az erőd épülete és környezete kulturális központtal és modern kiállítótérrel bővült.

Az intézményben a látogatók megcsodálhatják többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas, lovas szobrainak másolatát. Továbbá a gyűjteményhez tartozik a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport és Michelangelo több szobrának hasonmása is.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője elmondta, az új funkciót kapott erőd a görög, a római és a reneszánsz szobrok bemutatásával Európa szellemi örökségét védelmezi, illetve adja tovább a jövő generációinak.

A Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait. Az eredeti állapotra törekedve végül 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméter kőfelületet újítottak fel és 115 ezer bontott téglát építettek be a munkálatok közben.

Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászatot bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti csarnokait kifejezetten a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg.

Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult.

A második világháború alatt így nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket. A megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen helyiségébe, a Román Csarnokba zsúfolták be. Néhány darabot viszont a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállítottak. Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolatokat tartalmazó gyűjtemények rehabilitációja. Az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak. A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak. Más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.

A Csillagerőd számos funkciót töltött be az évtizedek alatt

A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, de befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek. Ezzel pedig az erődítmények elveszítették hadászati jelentőségüket. A Csillagerődöt a hadsereg laktanyaként és raktárként használta. Továbbá lengyel menekültek kaptak itt helyet, miután Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett, zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.

A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta műemlékként látogatható.