2 órája
Az evésen keresztül lehet megérteni egy népcsoport történetét (videó)
A Poétikon e heti adásának vendége Sarnyai Benedek író, a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa volt, akivel Elfeledték magukat című kötetéről, gasztronómiai különlegességekről és piackutatásról egyaránt beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra.
Viola Szandra, a Poétikon műsorvezetője
Forrás: MW
Az Elfeledték magukat fülszövegében az áll, hogy napi 8 órában gasztrovideókat nézel, hogy kell ezt elképzelni? – indította a beszélgetést a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsorában Viola Szandra.
Forrás: MW
„Ha kiszámolnánk azt, hogy nettóban egyébként mennyi időt töltünk így, munkaközben, neten szörfölésekkel bizonyos videók közt, egészen magas szám jönne ki. Nekem ezek például az ilyen short gasztrovideók szoktak lenni, amiben kedves ázsiai lányok random sok olajban kirántanak különböző, furcsa lényeket. Skorpiót, adott esetben krokodilt vagy aligátort. Ez a kettő olyan állat, amitől nagyon-nagyon félek, ezért mindig nagyon jó esik, amikor valaki kirántja őket” – hangzott a válasz.
„Tényleg fontos számodra egy nemzet kultúrájában az evés szerepe?” – terelte a kultúratudomány irányba a beszélgetést Viola Szandra.
„Igen, az evésen keresztül lehet megérteni egy népcsoportnak, kultúrának a történetét és sajátosságait. Például az egyik ilyen személyes kedvencem egy kazah nemzeti ételnek a története.
Az étel lóhúst és borjúhúst, zsírt, meg némi csilipaprikát és rizst tartalmaz. Az elkészített étel tetején pedig van egy birkafej. És a birkafejnek egyébként alapvetően az a története, hogy volt egy kazah nemzeti hős, akit ott, Közép-Ázsiában valamelyik király elfogott, és az volt a büntetése, ami egyébként egy nagyon komoly büntetés, hogy megetetik, viszont csak egyféle dolgot ehet onnantól kezdve, hogy ő náluk ott van, a fogságban. Ezért ő azt választotta, hogy akkor ő birkafejet fog enni, mert gyakorlatilag abban minden olyan fontos vitamin, ott van, ami egyébként a teljes értékű táplálkozáshoz kell
– mutatott be egy szemléletes példát Sarnyai Benedek.
A hagyományok után a jelenkori problémákra terelődött a beszélgetés, például a kamera, a fényképezőgép és a technológia életünkben betöltött, fokozottabb jelenlétére.
„Nagyon fontosnak tartom a kötet utolsó novelláját, amelyben a főhős úgy jár, hogy a fényképezőgép ránő az arcára, a test és a gép összenő. Találtam egy 1949-ben írt Heidegger-tanulmányt, amelynek A technika kérdése a címe, és pont arról szól, hogy a tárgy és az ember hogyan fog összevonódni, és ez a személyiség fejlődését gátolni fogja. Neked mi a véleményed a gépek személyiségre gyakorolt hatásáról?” – érdeklődött a témáról Viola Szandra.
„Vannak dolgok, amik észrevétlenül a világunk részévé válnak és vannak, amik nem tudnak úgy a világunknak a részévé válni, hogy arra ne reflektáljunk folyamatosan. Ilyen például az idő, mert mindig gyakorlatilag oda kell érnünk valahova, tartunk attól, hogy lemaradunk valamiről” – fejtette ki a technológia és az idő állandó jelentével kapcsolatos nézeteit Sarnyai Benedek.
„Az Elfeledték magukat novellafüzér szereplőinek időhöz való viszonya is különleges. A polgármester, aki már 50 éve kilencvenéves, például eladja az időt, az egyik ikonikus szereplő pedig rendszeresen az ablakok alatt énekel, így próbálja meg tudattalanul fenntartani az idő állandóságának látszatát. Hol található az az elképzelt település, amely a novellák színhelyéül szolgál? Hiszen csak Románia felől lehet bejutni, mert Magyarország felől van egy hatalmas tölgyfa, ami elkeríti és azt nem lehet megkerülni” – utalt a műsorvezető a novellafüzér különleges idő- és helykezelésére.
Forrás: MW
„Hogyha van egy ilyen kis kétdimenziós terünk, akkor ha arra ráállítunk egy háromdimenziósat, akkor az jó kérdés, hogy a kétdimenziósak fognak-e minket érzékelni? Valószínűleg nem. Az egyik matematikus ismerősömtől hallottam, hogy négydimenziós lények úgy el tudnának elvégezni rajtunk egy szívműtétet, hogy nem vennénk észre a kezüket. És valahogy erre a merőleges ez az ernyicsei világ egy adott ponton, amikor ráfordul arra a rá merőleges síkra” – fejtegette a szerző képzelt helyszínének tulajdonságait.
A teljes beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:
