Hiánypótló fordító-tolmács mesterképzés indult a PKE-n

Pikó Stefánia

Bár lehetőség volt és van már alapszakon szinkronfordítástól kezdve, feliratozáson át szak- és műfordításra is, a szakirány megérett az önállósodásra. „Az egyre nagyobb érdeklődés mellett, mivel jómagam is foglalkozom műfordítással és tolmácsolással is, régóta szívem csücske ez a szakma” – fogalmazott dr. Bökös Borbála dékán. Ahhoz, hogy elindulhasson egy új mesterképzés, szükség van egy belső jóváhagyásra, akkreditációra. Ehhez egy nagyon komoly dokumentációt kell benyújtani, mellyel a kezdeményezőknek meg kell mutatniuk, hogy a szaknak van létjogosultsága. „Elvégeztünk egy munkaerőpiaci felmérést Bihar megye szintjén, valamint ez alapján egy tanulmányt, és bizony kiderült, hogy nagyon-nagy szükség van fordítókra és tolmácsokra” – mondta.

Mindemellett már végzett és jelenlegi hallgatókat megcélzó, nagy léptékű kérdőívezés is lezajlott, melyre több száz visszajelzés érkezett. Ebben arról kérdezték a válaszadókat, hogy mit szeretnének tanulni leginkább ezen a szakon, mik az elvárásaik. Miután ez elkészült, és a vezetőség rábólintott, akkor következett a bukaresti akkreditáció megszerzése, melyhez szintén rengeteg dokumentumra, részletes tervekre volt szükség, valamint nem mellékesen egy-két évre.

Oktatók

„A kezdetektől fogva arra összpontosítottunk, hogy minőségében nagyon erős, a lehető legszínvonalasabb oktatást tudjuk nyújtani a szakon. Ez azért is fontos, mert a régióban nincs máshol ilyen mesterképzés, úttörők vagyunk ezen a területen. Az oktatói gárda egy része elsősorban azokból alakul ki természetesen, akik az angol alapképzésben is oktatnak, tehát a helyi tanárok, akiket a legtöbben már ismernek. Esetenként át is képeztük magunkat, felkészültünk. Ezen felül három nagy egyetemről jönnek a vendégoktatók: a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről és a Marosvásárhelyi Sapientia Egyetemről. Mindhárom egyetemen nagy hagyománya van a fordító-tolmács képzésnek. Igyekeztünk olyan tanárokat felkérni, akik világszínvonalon működnek a saját területükön, mint például dr. Imre Attila, aki a Memoq fordítóprogram kezelését oktatja, dr. Sohár Anikó, aki nagyon neves szakember műfordításban, fordításelméletet pedig dr. Kovács Tímeával tanulnak a hallgatóink” – számolt be az oktatók kiválasztásáról Bökös Borbála, hozzátéve, hogy ezekkel az egyetemekkel már régóta szoros kapcsolatban áll a PKE, több közös workshop is lezajlott már, illetve tartottak már itt vendégelőadásokat is.

Tantárgyak és felszerelés

A hallgatók először különféle bevezető, alapozó órákon vesznek részt, de a fordításelmélet mellett már az első félévben szakgyakorlatot is kell végezniük, melynek lehetőségét szintén biztosítja az egyetem. A mesterképzés azonban nincs leszűkítve csupán a fordításelméletre és gyakorlatra, hanem vannak egyéb tantárgyak is, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki jó legyen a szakmájában. Ilyen például a PR és protokoll, az interkulturális tanulmányok, a kutatásmódszertan, majd a továbbiakban tanulni fognak kommunikációt, nyilvános beszédet is.

Fontos megjegyezni, hogy a mesterképzősök egy világszerte népszerű, több száz eurós fordítástámogató szoftverrel dolgozhatnak, melyhez ingyenes hozzáférésük van a képzés végéig, de abszolváláskor a Memoq lehetőséget nyújt ahhoz, hogy egy igen kedvezményes, mondhatni jelképes összegért vásárolják meg ehhez a hosszú távú licencet. A Memoq használatának ilyen formájú lehetősége Romániában a PKE-n kívül csak a marosvásárhelyi egyetemen létezik, ennek is köszönhető a szak különlegessége. Emellett az egyetem tolmácsgépeket is beszerzett a diákok számára.

A jövőbeli tervek között szerepel a szakkollégium fellendítése, egy kutatócsoport létrehozása, valamint a majdani, legjobban sikerült TDK és államvizsga dolgozatok kötetbe szedése és kiadása, illetve, amint lehetséges lesz, workshopokat, vendégelőadásokat szeretnének szervezni, de már a jövő félévtől számítani lehet különlegesebb, online programokra.

A diákok

Az első évfolyam összetettsége jól tükrözi, hogy ez a képzés nemcsak azok számára hasznos, akiknek még egyáltalán nincs, vagy csak kevés tapasztalatuk van, hanem azoknak is, akik már évek óta a szakma gyakorlói. Bozsódi-Nagy Orsolya, akit sokan a színház irodalmi titkáraként ismernek, annak ellenére jelentkezett erre a szakra, hogy sok éves tapasztalattal rendelkezik fordítás és tolmácsolás terén egyaránt. „Nagyon fontos a mai világban, hogy az ember folyamatosan tanulja a szakmáját. Minden óra, szakmai beszélgetés alkalmával érzem, hogy tanulok, hogy egyre jobban belelátok a dolgokba, a mechanizmusokba. (…) Annak ellenére, hogy van tapasztalatom, az egyetem egy teljesen más közeg, mint a munka, és kihívás elé tud állítani. Komolyabban foglalkozunk az elmélettel, az olyan részletekkel, amiken munka közben nem mindig akad idő túl sokat gondolkodni. Van egy diskurzus, párbeszéd, ami mindig többletet jelent, és amit aztán fel lehet használni a munkában. Úgy gondolom, hogy a tanulásra, fejlődésre folyamatosan szükség van, legyen szó bármilyen szakmáról” – fogalmazott.

Silaghi Annabella, a szak egy másik hallgatójának régi álma volt a fordítás, és nagyon örült, amikor az új szakot meghirdette az egyetem. Bár jelenlegi állását is nagyon szereti, az egyetem elvégzése után mindenképpen szeretne a fordítással foglalkozni, ezen belül is leginkább a filmes feliratokkal, filmes szövegek fordításával. Lelkesen számolt be eddigi benyomásairól: „Nagyon tetszik a szak, így online oktatás mellett is meg vagyok elégedve, mindez köszönhető a tanárainknak, akik türelemmel válaszolnak a kérdéseinkre, és köszönhető a csoporttársaknak is, akikkel ugyan még személyesen nem sikerült találkoznom, de úgy gondolom így is jó kis csapattá kovácsolódtunk. (...) Legjobban a csapat és a tanárok hozzáállása tetszik, nem könnyű online oktatni és tanulni, mégis mindenki lelkes, és igyekszik a lehető legjobbat kihozni a jelenlegi helyzetből.”

Borítókép: Illusztráció