Békéért könyörögtek a keresztény nők imavilágnapján

Ciucur Losonczi Antonius

Szép és megható programmal, sok közös énekléssel, a remény gyertyáinak a meggyújtásával vártak mindenkit erre a különleges alkalomra. Az esemény mottója: „Tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek” (Jer 29,11) volt, és erre építette elmélkedését Böcskei László megyés püspök is, aki az idén a székesegyházba hívta a béke ajándékáért imádkozó nőket. Hangsúlyozta: ezekben a napokban a béke iránti vágy, könyörgés nemcsak a jelenlevőké, hanem szerte a világban milliók juttatják kifejezésre ezen óhajukat, miközben imáikkal Istenhez fordulnak. Jeremiás próféta szavai kell visszacsengjenek a fülünkben, arra gondolva, hogy Istennek terve van velünk, még akkor is, ha talán most nem értjük és látjuk ezt, mert mindent elnyom az erőszak, a pusztítás, a gonoszság, a gyűlölet, a fájdalom. Mégis, ilyen körülmények közepette is erőteljes az Úrnak azon üzenete, hogy „Tudom mi a tervem veletek. Ha majd segítségül hívtok, meghallgatlak titeket”. A terve ugyanis a békére vonatkozik, melyet minden látszat ellenére Isten előkészít számunkra. Nekünk pedig feladatunk odafigyelni erre a kijelentésre, hogy így tudjunk szembenézni a félelemkeltő valósággal. Próbáljunk tehát a béke eszközeivé válni ott, ahol élünk, azzal a hittel, hogy ezáltal meg tudjuk változtatni a világot. Hordozzuk imáinkban egymást, a közösségünket, a menekülteket, de azokat is, akik nem értik ezt, és tudva vagy tudatlanul, akarva vagy akaratlanul, előidézték ezt a tragédiát, melynek most színtere a világ, tanácsolta a főpásztor.

Utalva a nők jelenlétére, azt is kiemelte a megyés püspök: az imákban benne van az anyai szeretet, gyöngédség, finomság, melyet a nők belevisznek, és amikre nagy szükség van, amikor arra vágyik a világ, hogy ismét élvezhesse a béke gyümölcseit. Ugyanakkor keresztény tanúságtételünk akkor válik igazán hatékonnyá, ha megfogadva Ferenc pápa szavait együtt haladunk a szinodális úton, a hit örömével, ennek három pillérére (közösség/részvétel/misszió) támaszkodva.

Virgil Bercea görögkatolikus megyés püspök ukrán menekültcsaládokkal való találkozásának személyes tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel. Úgy fogalmazott: az ima hangja elnyomja a bombákét, hinnünk kell ebben, hiszen új parancsot kaptunk az Úrtól, hogy szeressük egymást.

Vinczéné Pálfi Judit református lelkész, főszervező arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei imanap perselyes adakozása a romániai Solidaris Egyesület szolgálatát (is) támogatta, ennek a Menedékszoba-projektjét. Sok mindenki közreműködött abban, hogy az együttlét emlékezetes maradjon, nehéz volna mindenkit felsorolni. Kiemelendő a főoltár előtt kialakított díszlet, mely Zalder Éva és Márton Katalin tanárnők, illetve tizedikes diákok munkáját dicsérte, az oda kihelyezett gyümölcsöket pedig a Bonitas iskolába járó gyermekek kapták.