Az ökumenikus fórum vezetőségi tagja lett Vinczéné Pálfi Judit lelkipásztor

Ciucur Losonczi Antonius

Ennek a szervezetnek harminckét európai ország a tagja, melyek közül mindössze tizenhatnak van szavazati joga. A fórumot három társelnök irányítja, jelenleg ők az örmény apostoli egyházhoz, a svéd református egyházhoz és a római katolikus egyházhoz tartoznak felekezeti szempontból. A munkájukat négy vezetőségi tag segíti, Vinczéné Pálfi Judit lett közülük az egyik a tisztújítást követően, a másik három angol és német protestáns, illetve szerb katolikus.

A Fórum 2022-ben ünnepli megalapításának 30. évfordulóját, hiszen 1982-ben hozta létre Ruth Epting svájci református teológus, lelkész azzal a céllal, hogy a nők hálózatban való együttműködését, egymás kölcsönös megértését a keresztény értékek felkarolásával elősegítse egy békés Európában történő együttélés érdekében. A konferenciának a Reménység és felelősség címet adták, ezzel kapcsolatban egy előadást hangzott el, a hangsúly azonban a csoportos foglalkozásokon, a párbeszéden volt. A kelet európai blokk képviselői azt a feladatot kapták, hogy próbáljanak meg közösen tervezni valamit, és a határok légiesítésével gyakrabban találkozni ezentúl egymással. Régebben már létezett egy hasonló elképzelés, a Szomszédolás-projekt, de ezt elsősorban a nyugat-európaiak gyakorolták. „A magam részéről én nagyon pártolom ezeket a társaságokat vagy egyesületeket. Huszonhat éve vagyok tag a Fórumban, Soós Noémi református lelkésznőn keresztül kerültem be. Többször voltam kint nagygyűléseken, az országos koordinátorok találkozóin, amíg ezeket a világjárványig meg lehetett tartani. Mindig úgy mentem el, hogy azért valamit haza is hozzak az ott tapasztaltakból. Tizenöt évvel ezelőtt ezekből az utazásaimból született meg a nagyváradi ökumenikus imalánc gondolata, ami teljesen egyedi, mert helyi szinten sehol sem tartanak ilyet más tagországokban” – magyarázta Vinczéné Pálfi Judit. Megjegyezte: azért pártolja ezeket az alkalmakat, mert azt érzékeli, hogy a házasságkötések legalább fele vegyes felekezetű, a mi tájainkon jellemzően református-katolikus vagy református-ortodox. Ezért tehát szükség van az interkonfesszionális kapcsolatok fejlesztésére a vidékünkön, és hát „nincs nemesebb feladat a békesség előmozdításánál” – fogalmazott a lelkipásztor.

Egy másik terv, amit Vinczéné Pálfi Judit szeretne Váradon vagy a környéken megvalósítani, egymásnak a jobb megismerése. Három évvel ezelőtt a németországi Bibliabusz Nagyváradon is megállt, és a közeli Holdas templom egyik papja bevitte a vendégeket az ortodox múzeumba. „Akkor döbbentem rá arra, hogy a velünk élő ortodoxokat sem ismerjük igazán. Holott, ha jobban ismernénk egymást, talán kevesebb lenne az előítélet. Ha már együtt élünk, meg kellene találnunk a közös utat; jó példa erre a Menet az életért, melyen minden történelmi egyház képviselve van, sőt a neoprotestánsok is” – mondta. Az egyetemes imahetek is szépek szoktak lenni, akárcsak a keresztény nők világimanapja, fűzte hozzá.

2001 áprilisában írta alá az Európai Egyházak Konferenciája és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa az Ökumenikus Egyezményt azért, hogy a felekezetek közti párbeszédet, jó viszonyt előmozdítsák. Ez a dokumentum nem igazán él a köztudatban, ezért Vinczéné Pálfi Judit a konferencián szorgalmazta azt is, hogy a gyülekezetekben népszerűsítsék ezt.