2024.01.27. 11:26
Egyre inkább népbetegséggé válik a demencia
A Romániai Keresztyén Nők Ökumenikus Fóruma és a Nagyvárad-Csillagváros Alapítvány két összejövetelt is szervezett az elmúlt hétvégén a csillagvárosi református egyházközség gyülekezeti termében. Péntek délután az Alzheimer Café-rendezvényen Kondor Zsóka szociális munkás, mentálhigiénés szakember a demenciáról beszélt, míg szombat reggel Szilágyi Ágnes zenetanárnő biztatta éneklésre a hölgyeket.
Ciucur Losonczi Antonius
Az egybegyűlteket Vinczéné Pálfi Judit lelkésznő köszöntötte mindkét alkalommal.
Péntek délután Kondor Zsóka szociális munkás, mentálhigiénés szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több ember érintett ebben a kérdésben, maholnap népbetegségnek fog számítani a demencia. Ugyanakkor még mindig kissé megmagyarázhatatlan, hogy mi váltja ki ezt a problémát- mindenesetre körülbelül ötvenmillió embert érint világszerte, és a szakemberek szerint néhány éven belül ez a szám megduplázódik. Magyarországon 250-300 ezren vannak nyilvántartva, de valószínűleg ennél sokkal többen lehetnek. Maga a demencia lényegében egy összetett fogalom, mely több mindent takar. Sokszor úgy jelentkezik, hogy az illető személy eltéved, vagy nem ismeri ki magát a megszokott környezetében. Nem is az a gond, hogy elfelejt dolgokat, hiszen mindannyiunkkal néha elő szokott ez fordulni, hanem az, hogy később se jutnak eszébe. Memóriazavar lép fel, amit csúnya szóval butulásnak szoktunk nevezni- ez eleinte egy „ártatlan” állapotnak tűnik, de az idő múlásával a helyzet egyre durvul, magyarázta Kondor Zsóka. Hangsúlyozta: amikor pedig a személyiség már elkezd torzulni, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Megjegyezte: a hozzátartozók ezt általában észre szokták venni, mert látják, hogy az illető nem úgy viselkedik mint korábban, nincs vele valami rendben.
Arról is beszélt a meghívott: kulturálisan is meghatározza azt, hogy miként gondolkodunk erről a betegségről is. Régebben sajnos a család szégyene volt ez a probléma, holott a viszonyulásban fontos az is, hogy a demens személyről nem mondunk le végleg, legyintve, hogy „ő már csak ilyen”, hanem megtanuljuk helyesen kezelni az ügyet. Az érzelmi kapcsolat ugyanis megmarad, mert érdekes módon a beteg azért érzékeli azt, hogy hogyan viszonyulnak hozzá: elfogadják-e vagy tehernek tekintik-e őt. És ugyanakkor fontos a támogatói környezet is, hogy a hozzátartozó is érezze azt, hogy nincs egyedül ebben a helyzetben, fogalmazott Kondor Zsóka.
Szombat reggel az ének és a beszéd felszabadító ereje volt a téma. Igei felvezetőjében Vinczéné Pálfi Judit lelkésznő az ószövetségbeli Eszter történetét mesélte el, aki zsidó létének dacára a perzsa uralkodó felesége lett. Amikor pedig ki akarták irtani Isten választott népét a birodalomban, nem félt felemelni a szavát a zsidók védelme érdekében. Kitartott tehát a hite mellett, s ezáltal jó hatással volt a környezetére is. Nem összetörte a szíveket, hanem a szeretet mellett érvelt a mondandójával, mutatott rá a lelkésznő.