Idősek, kikre büszkék lehetünk

Ciucur Losonczi Antonius

 A 93. életévében járó, de a kora ellenére kitűnő szellemi frissességnek örvendő Tóth L. Ágnes volt a meghívottja a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete által szervezett Beszélgetések a köztünk élő idősekkel, akikre büszkék vagyunk című rendezvénysorozat legutóbbi délutánjának csütörtökön. A Bunyitay könyvtárban megjelent érdeklődőket Szilágyi Ibolya, a PMNYE elnöke köszöntötte, majd Pásztor Gabriella magyar-francia szakos tanár társalgott a vendéggel. A jó hangulatú összejövetelen egyebek mellett szóba került, hogyan került a kolozsvári származású Tóth L. Ágnes Nagyváradra, milyen útravalót kapott a kincses városbeli Magyar Kereskedelmi Leánylíceumban, és miként élte meg a férjével közösen 1956-ot. A váradi munkahelyén miért állították pellengérre magyar származása miatt a kommunizmus idején, hogyan telnek a napjai az idősotthonban,  és miért hiányoznak neki a korábbi társas összejövetelek, például a premontrei öregdiákok havi találkozói. „Imáimban mindig erőért fohászkodtam, de nehézségeket kaptam, melyek megedzettek engem”, fogalmazott Tóth L. Ágnes, akinek neve ismerősen csenghet a Bihari Napló olvasói számára, hiszen többször is közöltük a leveleit a Postaláda rovatban.