Megmondóestet szerveztek Nagyváradon Navracsics Tiborral és Kelemen Hunorral

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Biró Rozália váradi polgármesterjelölt köszöntötte. Úgy vélte: az együttlétnek szimbolikus jelentősége is van, hiszen a Nemzeti Összetartozás Napjának előestéjén szervezték meg, a június 9-i választások után pedig új fejezetnek kell kezdődnie Nagyvárad életében, amikor remélhetőleg „vésővel, hogy maradandó legyen” fogják majd megörökíteni a történelemkönyvekben ismét csupa nagybetűvel a nevét.

Vitaindítóként Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felvetette: többfajta megközelítésből lehet beszélni az Európai Unióról (a számok tükrében, a válságok fényében, a háború és béke ügyében), és mindegyiknek van némi igazságtartalma. Ha optimistán vizsgáljuk a történteket, akkor azt látjuk, hogy Románia GDP-je 2007-ben, vagyis a csatlakozás évében 174,8 milliárd dollár volt, 2023-ban azonban  már 350 milliárd dollár, a minimálbér pedig bruttó 390 lejről több mint 3000 lejre nőtt stb. – valóban érzékelhető tehát a felzárkózás. Ennél azért egy kicsit összetettebb a helyzet, reagált erre Navracsics Tibor, szerinte ugyanis a fejlődés főleg a fővárosokban, illetve a nagy településeken tapasztalható, a vidék továbbra is le van maradva az uniós átlagtól. Ezért a csatlakozás fő kedvezményezettjei a nagyvárosokban élők, a magas iskolai végzettségűek és a több nyelvet beszélők.

Az euroszkepticizmus növekedési tendenciája került ezután szóba. Kelemen Hunor ezt azzal indokolta, hogy nagyobbak voltak az elvárások annál, mint amik végül teljesültek a vágyakból, valamint „a Minority SafePack-el körüli cirkusszal” és az egymást követő válságokkal (gazdasági, migrációs, egészségügyi, energetikai, háborús). Navracsics Tibor úgy vélte: nincs egy konkrét időpont, s „aztán másnap minden más lett”, viszont ha egy eseményt kellene említeni, ami törést eredményezett az EU életében, akkor az a Brexit. A britek kiválásával zavar keletkezett az Unió saját szerepfelfogásában, geopolitikai önmeghatározásában, és a jövőt illető elképzeléseiben. Az EU csupán egy kontinentális szövetséggé vált, a súlypont Németország felé tolódott el, és elkezdődött egy politikai sodródás az erős progresszivista, társadalmi mérnökségi irányba. „A jelenlegi Európai Bizottság nem hasonlít egyetlen korábbihoz sem, ennél még a Juncker-féle is jobb volt” – közölte a volt uniós biztos.

Annak egyik okát, hogy az EU egyre hátrább kerül a globális versenyben, Navracsics abban látja, hogy a demográfiai probléma miatt pánikhangulat alakult ki, s ezért fogalmazódtak meg „az eszementségig szélsőséges álláspontok” a migrációval kapcsolatban. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: már az alapító atyák egyike, Robert Schumann kijelentette, hogy előbb kulturális szövetséggé kell válnia az európai közösségnek, s csak utána gazdaságinak és védelminek, de ez az elvárás a mai napig nem teljesült.

A háború és béke témáját boncolgatva Navracsics felidézte, hogy annak idején az európai integráció egy békeprojektként indult. Több mint hetven éven keresztül ez volt a legfontosabb érv az EU fennmaradása mellett, illetve a nyugat-balkáni bővítés. 2022 februárjában azonban egy új felvonás kezdődött. Az EU többé nem teljesíti az eredeti küldetését, hanem „egy geopolitikai kalandba bocsátkozott, ami labilissá teszi az egész európai helyzetet”.

Végül azt kérdezte Kelemen Hunor a magyarországi vendégtől: Brüsszel mondana-e valamit, ha a következő román kormány felszámolná a megyerendszert, s ez hátrányos volna az itt élő magyarok szempontjából. „Ha az önkormányzatiság nem csorbulna, akkor valószínűleg nem, mert ezt az ország belügyének tekintené. De azért kell ott lenniük az RMDSZ-es képviselőknek az európai és a román parlamentben, hogy ez ne fordulhasson elő!” – hangzott Navracsics Tibor válasza.