Biharfüredi Regék Teljesítménytúra az EKE ’91 Nagyváraddal

Erdei Ferenc

A szervezőcsapat néhány tagja már napokkal előtte bejárta a lehetséges útvonalakat. Nem csak a „profi” túrázókra gondolva, három útvonalat terveztek: a „családbarát” útvonal 11 kilométer volt, 500 méteres szintemelkedéssel, öt óra szintidővel és három ellenőrzőponttal; a közepes távot 18 kilométer, 900 méter szintemelkedés, hat óra szintidő jellemezte öt ellenőrzőponttal; a hosszú táv paraméterei pedig 26 kilométer, 1100 méter szintemelkedés, nyolc óra szintidő és hat ellenőrzőpont volt. A túrához elkészítették az útvonalak leírását és a megfelelő térképeket. A teljes szervezőcsapat már pénteken kiutazott a helyszínre, és fölállította a főhadiszállást a Jadolina szállodában. A szálloda parkolójában volt kijelölve a rajt és a cél helyszíne. A szervezők pénteken újra bejárták a már véglegesített három útvonalat, ahol szükséges volt, jelzéseket helyeztek ki, színes szalagokat bokrokra, fák ágaira vagy jeleket a fák törzseire és sziklákra. Ezekre az ideiglenes jelzésekre szükség van, mert nagyban segítik a túrázók tájékozódását az általuk kiválasztott útvonalon. 

Szombaton kora reggel a szervezőcsapat több tagja elfoglalta helyét az ellenőrzőpontokban. Az egyik ilyen ponton sátort is állítottak, az volt az úgynevezett „hidratáló–etető–itató” pont, ahol a túrázók zsíros vagy lekváros kenyeret, friss vizet és gyümölcsöt kaptak. Szombaton reggel megérkezett a több mint száz túrázó, busszal Nagyváradról, sokan személygépkocsikkal. A teljesítménytúrán részt vevők jelentkeztek a szervezők fogadó sátránál, kiválasztották az útvonalakat, ekkor térképet és ellenőrző füzetet kapott minden túrázó, valamint egy sorszámot, és rögzítették az indulás időpontját. Általános szabály, hogy a túra idején a túrázó jelentkezik az ellenőrzőpontokban, ahol beírják az érkezési idejét, ezt pecséttel hitelesítik. Ez azért szükséges, hogy minden túrázó érintse az általa választott útvonal összes ellenőrzőpontját, mert csak így lesz érvényes a túrája. A sorszám arra is szolgál, hogy a szervezők követni tudják a túra résztvevőinek a haladását és értesítsék a pontokat, ha valaki nem érkezett meg és lehet, hogy segítségre szorul. 

A túrázók többsége a közepes távot választotta, köztük e sorok írója is, amely a szálloda elől indult és érintette a Négy Fenyő menedékházat. Az első ellenőrzőpont 6 kilométer megtétele után volt a Ló-Havas csúcs (1463 méter) közelében, a második ellenőrzőpont a Kis-Havas csúcs (1411 méter) közelében, 8 kilométer megtétele után. A Kis-Havas csúcson található egy 120 méter magas, szélsebességet rögzítő acél antenna. Már nagyon vártuk a 11 kilométer megtétele után a következő, a Pap fürdője nyeregben felállított, harmadik, sátorral felszerelt hidratáló ellenőrzőpontot. Következett egy elég meredek emelkedő, és két kilométer megtétele után megérkeztünk a negyedik ellenőrzőpontra, az Istenek Havasa – Bohogyó nyeregbe. Még öt kilométer megtétele várt ránk, a fáradtság jelei kezdtek megmutatkozni rajtunk, de már a nehezén túl voltunk. Felkapaszkodtunk a Mező-Havas nyeregbe, és három kilométer megtétele után leereszkedtünk ismét a Pap fürdője nyeregbe, az ötödik ellenőrzőpontba. Innen következett a táv legkönnyebb szakasza, két kilométer a Jadolina szállodáig, a Csodaforrás érintésével. 

A teljesítményekben nagyok voltak a különbségek, sajnos többen nem voltak elég figyelmesek, nagyon akartak bizonyítani, nem vették figyelembe a választott útvonalnak megfelelő jelzéseket, eltévesztették az utat, így az ellenőrző füzeteikben nem szerepelt az összes hitelesítő pecsét, ezért nem kaptak oklevelet. A többség időszinten belül vagy azon kívül, de teljesítette az általa választott távot, és megkapta a neki járó oklevelet. Az időszintek lehetővé tették a természet szépségeinek a megcsodálását, szép felvételek készítését, kevés szamóca és áfonya szedését. Talán túl sok időt szentelt a mi kis négyfős csapatunk a természet csodálásának, és ezért a szintidőt negyed órával túlhaladva teljesítette a távot. A célban a szervezők egy tányér finom bográcsossal várták a beérkezőket. Vidám, jó hangulatban zajlott le az EKE ’91 Nagyvárad által szervezett harmadik teljesítménytúra, csak dicsérni lehet a Balogh László és Bara Lilla által vezetett szervezői csapatot. Az eléggé összetett, nem könnyű munkájukat pontosan, céltudatosan és gördülékenyen végezték. Köszönet érte! Jövő évben talán még több résztvevője lesz a negyedik teljesítménytúrának, mert egy kis odafigyeléssel teljesíthető, közösségformáló, élményekkel gazdagító és kellemesen fáradva is élvezhető.