Odalett az emberek vetése

BN-összeállítás

„A gazdák által a polgármesteri hivatalokhoz benyújtott bejelentések alapján megállapítható, hogy az idei hőhullám és a talajszárazság 60 ezer hektár mezőgazdasági termést érintett” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Nicolae Hodișan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A leginkább a kukorica és a napraforgó szenvedte meg a hőséget és az aszályt. „Az ellenőrzött parcellákon az aszálykár mértéke 30 és 50 százalék között változik. A károk pontos mértéke a helyszíni ellenőrzések lezárása után válik ismertté” – tette hozzá. Ezt követően kiemelte: a hőségben legnagyobb mértékben kiégetett mezőgazdasági terület Bihar megye déli részén, Cséffa, Nagyszalonta, Illye és Keményfok környékén van, az itteni gazdák vesztesége hatalmas, mondja az igazgató. „Szombatság környékén például vannak olyan parcellák, ahol még a kukoricát sem érdemes betakarítani. A gazda csak azért megy be a kombájnnal a földre, hogy egy másik vetés számára megtisztítsa a földet” – fogalmazott az igazgató. A legnagyobb szárazság Bihar megyében a Nagyvárad és Nagyszalonta közötti térségben van. Egyes gazdák elmondása szerint ebben az övezetben vannak olyan helyek, ahol évek óta nem esett elegendő eső. „Már 3 éve nem esett rendesen az eső. Pár hete esett néhány csepp eső, de épp csak annyira, hogy vizes lett az autót. Mikor elállt, a kukoricaföldön ástam, és harminc centiméter mélyen már teljesen száraz volt a talaj” – mondta a hetilapnak Florin Ciurdariu, egy helybeli gazda. Szerinte a valóságban a veszteségek sokkal nagyobbak annál, mint amennyi a statisztikákban szerepel. „A károk felmérésekor az illetékes intézmények az Országos Statisztikai Intézet adataira támaszkodnak, amelyek nem mindig relevánsak. Ha a vetőmagoktól kezdve a műtrágyákig 10.000 tonna/hektár termés érdekében beruházásokat hajtok végre, de végül csak 2000 tonnát takarítok be hektáronként, akkor ez azt jelenti, hogy a veszteségem 80 százalék és nem 30, amekkorára azt az állam becsüli” – mondta. A hőség az összes termést kiégette, nemcsak a kukoricát, mondja a férfi. „50 hektár borsót vetettem, és egy szemet sem arattam le. Csak a vetőmag 200 ezer lejbe került, a munkaerőt és a gázolajat nem is számolom. Ez is veszteséges lett.” A nagyürögdi Frescoverde cég Bihar megye legnagyobb zöldségfeldolgozó vállalta, amely mintegy ezer hektárról veszi át a terményt, de az idén náluk is csökkent az átvett mennyiség. „A hőhullám hektáronként mintegy 30 százalékkal csökkenti a terményhozamot. Tekintettel arra, hogy különböző területeken működő beszállítókkal dolgozunk együtt, és némelyiküknél esik az eső, némelyiküknél pedig aszály van, a gazdáktól átvett mennyiségek 20 százalékkal kevesebbek, mint tavaly” –  fejtette ki  hetilapnak Sorin Pogana a cég igazgatója. Emiatt ő áremelkedésekre számít: „Az árakra nyomás nehezedik, mert nincs annyi termék, mint a korábbi években. A beszállítókkal rögzített szerződéseink vannak, de a kistermelők megemelték az árakat a piacokon” – magyarázta. Akkora volt a hőség az idén, és olyan hosszan tartott, hogy nemcsak a nagy szántóföldi növényeket perzselte meg, hanem a melegházakban termesztett paradicsomot és a kerti zöldségeket is. A virágok elszáradtak, a hőségben elszaporodtak a kártevők, és a kánikula hamar megérlelte a zöldségeket, csakhogy a korai érés miatt ezek íze rosszabb lett.

A hőség nemcsak a kukorica fejlődését állította meg, de a legelőket is kiégette, így a juhoknak nem volt mit legelniük. „Az elmúlt években voltak 3-4 napos hőhullámok, de ezek soha nem tartottak hónapokig, mint most. Minden mező sárgára száradt. Tényleg nem lehet kivinni a juhokat legelni, mert nincs mit enniük” – mondja a madarászi Ionică Sterp, a Romániai Hivatásos Juhászok Szövetségének alelnöke. Ha ez így folytatódik, akkor nagy lesz a baj, véli: „Ha a következő hetekben nem esik az eső, hogy kizöldítse a legelőket, akkor nem tudom, mi vár ránk. Az állatoknak nincs mit enniük a mezőkön, és a gazdák már most is a télire betárolt takarmányból etetik őket, és nem lesz elég nekik”. A hőhullám hatására nemcsak a zöldségfélék, de az állatok ára is emelkedni fog. „Mivel kétszer annyi költséged van, mert nem tudod legeltetni az állatokat, ezért jövőre nem fogod tudni kilónként 20 lejért eladni az élő bárányt, hanem 23 lejért vagy még többért, hogy megtérüljenek a költségeid” – mondja a juhász. Az egyesület képviselői a múlt héten Bukarestben találkoztak Marcel Ciolacu miniszterelnökkel és Florin Barbu mezőgazdasági miniszterrel, hogy támogatást kérjenek.