Tandem – kiállítás nyílt a püspöki palotában

Ciucur Losonczi Antonius

A Jakobovits Miklós-díjjal kitüntetett képzőművészek, tanárok (Jankó-Szép Noémi a művészeti líceumban, míg Márton Katalin a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban oktat) legutóbb tíz éve jelentkeztek közös tárlattal. „A Tandem megáll, összegez” – fogalmazott a meghívóban a két kiállító, akiknek az eltelt tíz év alkotói időszakát veszik górcső alá. Ebből kapnak ízelítőt az érdeklődők, a kiállításba válogatott 30-30 papírkollázs és merített papír, illetve kerámiaképek segítségével.

A vernisszázson a szervezők nevében Lakatos Attila üdvözölte a szép számú érdeklődőt, köztük számos pedagógust, a kiállítók kollégáit. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény és a zsidó hagyomány szerint az emberi civilizáció története a teremtés hatodik napján kezdődött, amikor a Teremtés könyve 26. verse szerint Isten embert alkotott a saját képmására és hasonlatosságára. Könyvtári irodalma van annak, hogy eme mondatot miként kell értelmezni, de a zsidó bölcsek szerint ez a Tórának a 26. sora, és az előző 25 sorból Istennek csak egyetlen egy tulajdonságát ismerik el, azt, hogy teremtő erővel bír. „Ha tehát Isten a saját képmására és hasonlatosságára alkotta az embert, akkor ez azt jelenti, hogy teremtő erővel ruházta őt fel. Nagyon kevés helyen evidens annyira ez a teremtő  erő, mint itt, a nagyváradi püspöki palota kiállítótermeiben, ahol két nagyszerű művész közös tárlatát nyitjuk most meg” – jelentette ki Lakatos Attila.

A teremtő erőről beszélt Böcskei László megyés püspök is, mely meglátásában abban is megnyilvánult, hogy nem sokkal a nagybányai festőtelep alkotásaiból összeállított kiállítás lezárása után egy újabb tárlatot avathattak. „Egy nagyon izgalmas, számomra is meglepetést okozó gyönyörű gyűjtemény fogad itt bennünket” – fogalmazott, arra kérve a jelenlevő tanárokat, hogy a következő hetekben jöjjenek el a diákjaikkal is megtekinteni a kiállítást, mert érdemes itt időzni, és sok mindent ki lehet olvasni a munkákból. A főpásztor ezután külön értékelte azt, hogy a két alkotó együttműködve, jó hangulatban, örömmel járult hozzá a kiállítás létrejöttéhez.

Jakobovits Márta kurátor, kerámiaművész felidézte, hogy középiskolás koruk óta ismeri az idén egyaránt ötvenéves két művészt. Nyomon követte az aktivitásukat, a fejlődésüket, a kibontakozásukat, mely tavaly januárban abban csúcsosodott ki, hogy a magyar kultúra napja alkalmából átvehették a néhai férje, Jakobovits Miklós festőművész emlékére alapított társaság díját. Megjegyezte: nem könnyű szavakkal leírni azokat az érzéseket, melyeket a munkáik kiváltanak a nézőkből. Úgy vélte: nagyon érdekes, ahogy a személyiségeik kiegészítik egymást. Jankó-Szép Noémi megfontoltabb, komolyabb, a saját maga diktálta szabályoknak a követője, nála mindennek megvan az előre kitervelt helye, miközben Márton Katalin játékosabb, nem ragaszkodik annyira az eredeti ötleteihez. Közös jellemvonásuk azonban, hogy „megnemesítik az egyszerű anyagokat” és „értékes igazgyöngyszemek” kerülnek ki a kezeik közül – magyarázta Jakobovits Márta.

Jankó-Szép Noémi és Márton Katalin hangsúlyozták: köszönik a lehetőséget Böcskei László megyés püspöknek, hogy a négy termet megtölthették a nagybányai festők pazar tárlata után. Hálásak ugyanakkor Lakatos Attila és Balla Tünde önfeláldozó, szakértő munkájáért is, ahogy életre keltették alkotásaikat maximális munkabírással, a fényekkel, a pozitív visszajelzéssel. „Jakobovits Márta a védjegye a mi tandemünknek, s ez nemcsak erre a kiállításra vonatkozik. Elkísér, buzdít, jutalmaz, szakmailag útbaigazít., ami számunkra hatalmas megtiszteltetés, nem lehet szavakkal megköszönni” – fogalmaztak.

Az ünnepséget a Mircescu-ikrek, Georgiana és Ariadna fuvolaművészek, tanárok fellépése foglalta keretbe.