'56-os megemlékezést tartottak Nagyváradon

MPE-sajtóanyag

A megjelent érdeklődőket és a meghívott előadót, Bank Barbara történészt, Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte. Mint elmondta, Bank Barbara a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének volt a hallgatója, ott is doktorált, és jelenleg az egyetem adjunktusa. 2014-ben lett a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. A Bizottságot az Országgyűlés az Alaptörvény alapján, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi törvénnyel állította fel. A Bizottság törvény szerinti feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint együttműködés az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében.

Bank Barbara előadásában a magyarországi 1956-os forradalmat és szabadságharcot, valamint erdélyi, romániai hatásait mutatta be röviden az érdeklődőknek. Mint elmondta, sokan nem is tudják, hogy az 1956-os forradalom Debrecenből indult, itt voltak az első megmozdulások, itt dördültek el az első lövések is. A debreceni sortüzért, illetve a későbbi sortüzekért soha nem vontak felelősségre senkit.
A magyarországi forradalom hatására Erdélyben több egyetemen is szervezkedni kezdtek a diákok, így Kolozsváron, Bukarestben, Marosvásárhelyen és Temesváron is, ahol a legnagyobb megmozdulásra került sor. A hatalom igyekezett ezeket a mozgalmakat csírájában elfojtani, Temesváron például közel háromezer diákot tartóztattak le, közülük 31-et súlyos börtönévekre ítéltek. Romániában egyébként több személyt tartóztattak le az 1956-os forradalom után, mint Magyarországon. Harmincezer személyt letartóztattak, több ezret börtönbe vetettek és 45 halálos ítélet született a román kommunista hatalom döntése nyomán. A román kommunista pártvezetés már október 24-én válságtanácskozást tartott, riadókészültséget rendeltek el a hadseregben, fokozták a cenzúrát, és minden ügynököt kiküldtek az egyetemekre, gyárakba stb.

Bank Barbara előadása után a Városháza elől fáklyás, magyar lobogós menet indult a Partiumi Keresztény Egyetemig. Az egyetem belső udvarán lévő ’56-os emléktáblánál Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte az érdeklődőket, majd Tőkés László, az EMNT elnöke tartott rövid beszédet. Tőkés László párhuzamot vont az 1848-as és 1956-os szabadságharc között, kijelentve: „a magyar nép története nem más, mint a szabadságharcok története”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke beszélt arról is, hogy „a forradalom egyik, talán a legkiemelkedőbb eseménye az volt, amikor Budapest öntudatra ébredt, fellázadt népe hatalmas lelkesedéssel ledöntötte a hatalom bálványának, Sztálinnak a szobrát, határozottan szakítva ezáltal Sztálin és Rákosi Mátyás diktatórikus személyi kultuszával. Ehhez fogható nagy eseménynek mi is tanúi voltunk, amikor Ceauşescu, a román Kondukátor rémuralma hullott a porba”.
A beszédek után koszorúzásra került sor, ahol a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevében Bank Barbara helyezte el koszorúját, majd az EMNT, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Egyesület és a Partiumi Keresztény Egyetem diákjai is elhelyezték koszorúikat.

A Szózat és a Himnusz eléneklése után az egyetem dísztermében Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes és a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szakos hallgatóinak előadását hallgathatták meg az érdeklődők. A vastapssal jutalmazott, felemelő előadásban népénekek feldolgozásai hangzottak el, majd egy hosszabb részlet következett Erkel Ferenc Bánk bán című operájából. A rendezvény méltó lezárásaként az opera híres áriája, a Hazám, hazám is elhangzott, benne az 1956-os eseményekre is rímelő sorokkal: „Magyar hazám, te mindenem! Te érted bátran meghalok, Te Szent Magyar hazám!”