A válaszúti Bánffy-kastélyban jártak a partiumi nyugdíjasok

Ciucur Losonczi Antonius

A kincses várostól 25 kilométeres távolságra, Bonchida községhez tartozó faluban álló műemléképület egyelőre nem látogatható bárki által, de a PMNYE sikerrel pályázott erre a Kolozs Megyei Tanácsnál, és Vákár István alelnök aláírásával megkapta rá az engedélyt. Mint elhangzott, a kastély helyén korábban a Bánffy-család udvarháza állt. Az építés időpontjára nézve nincs adat, de Magyarország első katonai felmérése térképén már látható, Bánffy György főispán idején pedig ott tartották Doboka vármegye gyűléseit és levéltárát 1792–1805 között. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt az udvarház súlyosan megrongálódott, újjáépítésére 1859 előtt került sor Bánffy Albert megrendelésére. 1870-ben Bánffy Ádám (1847–1887) költözött az épületbe; 1875–1887 között ő végeztette a legjelentősebb átépítést; ekkor épült az emelet, és megújultak a kastély belső terei. A gyönyörű belső faragványokat és a berendezés egy részét maga Bánffy Ádám készítette. Az 1944-es évek körül a kastélyt kirabolták, az ebédlőben lévő festményeket elpusztították. Az 1960-as évek végén kisegítő iskolát rendeztek be az épületben, amely 2007-ig működött. A Kolozs Megyei Tanács kulturális központot szándékozik kialakítani benne; a felújítási munkálatok 2021 májusában kezdődtek és 2023 novemberében adták át a kész épületet.

Noha jelenleg nincs bebútorozva az ingatlan, azért volt mit megcsodálniuk a Nagyváradról, Fugyivásárhelyről és Élesdről érkezett szépkorúaknak: a kazettás mennyezetet, a kert felé néző homlokzatot, a zöldmázas cserépkályhát, a széles félköríves lépcsőkarokat, a földszinti csarnok falait borító, tölgy- és kőrisfából készült neoreneszánsz jellegű burkolatot, a rókát ábrázoló tűzzománcot.

A napot a társaság egy újabb feledhetetlen élménnyel, Puccini Manon Lescaut című operájának a megtekintésével zárta a Kolozsvári Magyar Operában.