Kolozsvárról Iraláig, a Halál szigetéig

János Piroska

Két témája volt annak a pódiumbeszélgetésnek, amelyet múlt csütörtök este szerveztek meg a nagyváradi római-katolikus püspöki palota alagsorában található FIX rendezvényteremben: Nemes István egyrészt a versenyképes tudást biztosító oktatásról, illetve a meghívott életútjáról, az Irala szigetén szerzett tapasztalatokról kérdezte dr. Benedek Dezső nyelvészt, antropológust.
Benedek Dezső Kolozsváron született 1950. május 14-én, 1973-ban angol–német szakos diplomát szerzett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 1971–1978 között japán nyelvet tanított Kolozsváron, ezt követően emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Doktori címet 1987-ben szerzett a Pennsylvaniai Állami Egyetemen irodalom és kulturális antropológia szakon, ezen az egyetemen dolgozott, majd 1988-tól a Georgiai Állami Egyetem oktatója volt, 1991-től nyugdíjazásáig annak egyetemi tanáraként tevékenykedett. Évente tart előadásokat a Babeș-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán. A Tajvan délkeleti partvidékén található Orchidea-szigeteken (más néven Irala) négy éven keresztül vizsgálta jami törzs életét. A meghívott az est során rámutatott: az anyanyelven történő tanulás fontosságára, illetve az idegennyelv-tanuláséra is, meglátása szerint az angol mellett az egyik nyelv, amelyet fontos lenne megtanulni, az a kínai. Felhívta a figyelmet a versenyképes, valamint a pragmatikus tudás jelentőségére, elmondta ugyanakkor azt is, hogy lényeges megmutatni a gyerekeknek, hogy tanulás által sokra vihetik, illetve nem használ számukra, ha a szülő oldja meg a házi feladatokat.
Az est második részében izgalmas élettörténete került előtérbe, melynek során a közönség megtudhatta például, hogy japánul egy könyvből tanult meg. Tizenöt éves korában a kolozsvári egyetemi könyvtárban talált egy több mint hatszáz oldalas kiadványt a japán nyelvtanról. Mivel a könyvet nem lehetett kikölcsönözni, ezért füzetekbe másolta ki – összesen 17 füzetbe – és öt év alatt ilyen módon meg is tanulta a nyelvet. Már egyetemista volt, amikor a vonatállomáson összefutott egy japánnal, vele volt lehetősége először japánul beszélgetni. Ekkor derült ki, hogy egy olyan archaikus japán nyelvet tanult meg, amelyet három generációval azelőtt beszéltek. A vietnámi nyelvet úgy sajátította el, hogy beköltözött az egyetem bentlakásába, ahol vietnámi hallgatókkal volt lehetősége beszélgetni, holott az egyetemmel szemben lakott. Benedek Dezső beszélt az Irala szigetére vezető útjáról is. A Pennsylvania Egyetem küldte ki Kínába ösztöndíjjal, ahol külföldi diákként a kötelező tananyag mellé fel kellett vennie egy keleti harcművészetet és egy kulturális kurzust is, ez a tékvandó és az ecsetírás lett, de utóbbi helyett végül a kínai konyhát választotta.
Így szerzett szakácsengedélyt az ázsiai országban és munkavállalási vízum hiányában vált a felségvizeken kívül hajószakáccsá egy holland hajóskapitány irányítása alatt. Itt találkozott egy Irala szigetéről származó fiatalemberrel, aki beszélt neki otthonáról. Így került később kalandos úton, egy hungarocell-darabba fogódzva csomagjával az áramlatokra bízva Irala szigetére, ahol nincs írásbeliség, mindent, amit tudnak, a skandálva előadandó Ősök énekéből ismernek a jamik, és a tulajdonjogot is különös módon értelmezik: csak olyan tárgy lehet tulajdon számukra, amelyet a törzs minden tagja birtokol – derült ki többek között az antropológus élménybeszámolójából.
A beszélgetés végén Nagy Tímea-Zita, a Mathias Corvinus Collegium képviselet-vezetője az MCC következő programjaira hívta fel a figyelmet: november 26-án a természetes intelligenciáról szerveznek beszélgetést, december 4-én a labdarúgás kerül középpontba, a meghívottak között szerepel Diószegi László is, december 12-én pedig Ana Blandiana, Visky András és –, amennyiben egészségi állapota engedi, akkor – Bodor Ádám részvételével szerveznek pódiumbeszélgetést.