6 órája
Bazilikális elrendezésű egyházi épület maradványaira bukkantak Biharon
A Szent László koronája című kötetet mutatták be január 23-án, csütörtökön este a nagyváradi Kanonok sori Bunyitay könyvtárban, az idei magyar kultúra-heti programsorozat részeként. Az egyik tanulmányból, mely a bihari református templommal foglalkozik, kiderült: a 2022 telén elkezdett felújítás során bazilikális elrendezésű egyházi épület maradványaira bukkantak ott.
Fotó: Mudrák Attila
Ciucur Losonczi Antonius
Olyasmi történt az idei magyar kultúra-heti programsorozat keretében zajlott rendezvényen, ami mostanában sajnos elég ritkán fordul elő: annyian akartak könyvet vásárolni, hogy többeknek nem jutott, ezért listára voltak kénytelenek feliratkozni, hogy hozzá tudjanak jutni a kiadványhoz. Ugyanakkor pótszékekre is szükség volt, hogy mindenkinek jusson hely. A nagy érdeklődés azzal magyarázható, hogy a kötet tizenöt művészettörténeti tanulmányt tartalmaz a Szent László-emlékezet vonatkozásában: több, a középkorban emelt, majd átépített vagy közel teljesen elpusztult templom és kolostor építészettörténetébe nyújt részletes betekintést, tovább elemezve a festett és faragott emlékeket.
Szent László kultusza
A megjelenteket Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, a látottak alapján örömének adva hangot, hogy Szent László tisztelete még mindig eleven. Nagy Zoltán Levente, a kolozsvári Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: öt éve könyvkiadással is foglalkoznak, a Szent László koronája pedig a sorozat harmadik kötete, és az elmúlt év végén került ki a nyomdából. Mint elhangzott, készül már a negyedik kiadvány is, Szent László országa címmel. Kollár Tibor szerkesztő is azt emelte ki: alapkoncepciójuk az, hogy olyan kutatási eredményeket mutassanak be, melyek sehol se jelentek meg.
Váratlan felfedezés
Az egyik témájáról bővebben beszélve Emődi Tamás kifejtette: a bihari református templom 2022 telén elkezdett felújítása során bazilikális elrendezésű egyházi épület maradványaira bukkantak. Ezek elvben lehetnének egy alig elkezdett és felhagyott püspöki templom (korabeli szóval egyház) helyben maradt hírmondói, de akár egy újonnan létrehozott, a városiasodás útjára térő település rangosnak ígérkező intézményéi is.
„A megoldáshoz közelebb azonban csak egy átfogó régészeti kutatással juthatunk” – fogalmazott a történész.
A témáról bővebben a Bihari Napló január 30-án megjelenő lapszámában olvashatnak.
