Kisajátítással megmenthető lenne a váradi huszárlaktanya

Pap István

Végveszélyben Várad civil barokk palotája – ezzel a címmel írtunk riportot a nagyváradi huszárlaktanyáról 2014 februárjában, tehát kereken tizenegy évvel ezelőtt. Döbbenetes, hogy az elmúlt több mint egy évtized után a címben foglalt megállapítás aktuálisabb, mint valaha. Pedig van jogi eszköz és vannak illetékes intézmények is, amelyek véget vethetnének az épület kálváriájának, ami azért lenne nagyon fontos, mert az ingatlan a város értékes építészeti örökségének a része. „A huszárlaktanya az egyetlen igazán értékes civil barokk épület a városban. Ezen kívül van még a Rhédey-ház, néhány földszintes lakóház Olasziban, az állomás mellett egy rangosabb barokk épület, de palota egy sincs, a többi váradi barokk épület vagy katonai jellegű, vagy egyházi ingatlan” – mondta a tizenegy évvel ezelőtti riportban Emődi Tamás építész, műemlékvédő. Ennek tudatában minden illetékes intézmény minden lehetséges eszközt igénybe kellene vegyen ahhoz, hogy megmentse a huszárlaktanyát. Ehelyett azonban a helyi lakosok és az illetékes intézmények szeme előtt pusztul immár évtizedek óta a Kaszárnya tér 17. szám alatti épület. Emődi Tamást a közelmúltban kérdeztük arról, hogy mit lehetne tenni az épület megmentése érdekében. A szakember elmondta, hogy a huszárlaktanya már legalább 15–20 éve olyan állapotban van, hogy a 2001/422. számú műemlékvédelmi törvény alapján ki lehetne sajátítani. Megítélése szerint a kisajátítást elvégezhetné a Kulturális Minisztérium, illetve az annak alárendelt intézmény, a megyei kulturális igazgatóság, a Bihar megyei önkormányzat és a nagyváradi helyi önkormányzat is. Emődi Tamás különösen ez utóbbi felelősségét hangsúlyozza, ugyanis a város más esetekben nagyon is aktív és folyamatosan sajátít ki telkeket, házakat, házrészeket. Mivel a huszárlaktanya pusztulása miatt felmerül a tulajdonos rosszhiszeműségének a gyanúja, ezért elképzelhető, hogy akár nagyon kevés pénzből is megtörténhetne a kisajátítás – véli az építész. 

Eddigi lépések 

A Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság talán a legfontosabb állami intézmény, amelyiknek feladata a műemlék épületek védelme. Az igazgatóság érdeklődésünkre válaszolva egy háromoldalas összeállítást küldött, melyben felsorolja, hogy az évek során milyen lépéseket tett a huszárlaktanya megmentése érdekében. A dokumentumban elöljáróban hangsúlyozzák, hogy amikor az ingatlan vagy a telek tulajdonosa bármilyen jóváhagyást fog kérni bármilyen beavatkozásra, első kötelessége lesz felújítani és restaurálni a műemlék épületet. 

A korábbi tulajdonos, a Szatmárnémetiben bejegyzett Avinka cég 2011-ben és 2013-ban is benyújtott megvalósíthatósági tanulmányt egy egészségügyi kezelési központ kialakítására, de ezek után sosem történt semmi. A kulturális igazgatóság is hivatkozik a 2001/422. számú műemlékvédelmi törvényre, mely kimondja, hogy a Kulturális Minisztérium maga vagy alárendelt intézményein keresztül kezdeményezi, vagy ha szükséges, kéri a megyei önkormányzatoktól azt, hogy sajátítsák ki a végveszélybe került műemlék épületeket. A megyei kulturális igazgatóság válaszában azt is leszögezte, hogy ennek a konkrét ügynek a megoldásában szerepet vállalhat a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal, a műemlékvédelmi alapítvány, a megyei építésfelügyelet, sőt, a rendőrség bűnügyi nyomozószolgálata is. Feltűnő, tesszük hozzá, hogy ennyi intézmény léphetne fel, mégsem történik semmi érdemleges a huszárlaktanya megmentése ügyében. 

Elővásárlási jog 

Az igazgatóság megjegyzi azt is, hogy a helyi önkormányzat elővásárlási joggal élhet az ingatlan eladásakor. Érdekes azonban, hogy az önkormányzat nem élt ezzel a jogával 2024-ben, amikor az Avinka cég eladta a huszárlaktanyát. A kulturális igazgatóság is mossa kezeit, hiszen válaszában azt írja, hogy nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy éljen elővásárlási jogával. A továbbiakban úgy fogalmaznak: „Nem ismerjük az okot, amiért nem volt kisajátítva az ingatlan. Ennek az aspektusnak a tisztázásához forduljon a Nagyváradi Polgármesteri Hivatalhoz vagy a Bihar Megyei Tanácshoz.” 

Az Andrei Borbély igazgató és a Mircea Pasca vezető tanácsos által aláírt dokumentumban a továbbiakban az olvasható, hogy az igazgatóság az évek során milyen lépéseket tett az értékes ingatlan érdekében. 2012-ben az akkori tulajdonost, az Avinka céget 4000 lejre bírságolta. Ugyanabban az évben az igazgatóság értesítette a céget arról, hogy közérdekre hivatkozva kisajátítják a huszárlaktanyát, ezt a javaslatot küldte el 2013. február 15-én a Bihar Megyei Tanácsnak és a Kulturális Minisztériumnak, de a kisajátítására vonatkozó javaslat „eredménytelen maradt” – fogalmaznak a dokumentumban. Az igazgatóság 2014 márciusában büntetőpert kezdeményezett a tulajdonos ellen, amit azonban 2015-ben ejtett a bíróság. 

Kisajátítani! 

A kulturális igazgatóság 2019-ben két alkalommal is javasolta (júniusban és szeptemberben) mind a megyei tanácsnak, mind a polgármesteri hivatalnak a huszárlaktanya kisajátítását, az Avinka céget pedig felszólította arra, hogy tegye meg a szükséges biztonsági intézkedéseket, hogy az épület ne omoljon össze. Aztán eltelt még két év, 2021-ben az igazgatóság átadta a rendőrségnek a tulajdonos elérhetőségét, a váradi polgármesteri hivatalt pedig arról értesítette, hogy sürgős beavatkozásra van szükség a huszárlaktanya konzerválása érdekében. Mivel a tulajdonos nem tett semmit, az igazgatóság 2022-ben ismét felszólította őket arra, hogy tegyék meg a biztonsági intézkedéseket. A megyei kulturális igazgatóság utolsó intézkedése 2024. január 8-ra datálódik. Ebben a Nagyváradi Polgármesteri Hivatalnak küldött átiratban egy belvárosi védett övezeti városrendezési terv (PUZCP) elkészítését kéri, továbbá javasolja az ingatlan kisajátítását, mert az igazgatóság megítélése szerint „ez az egyetlen eszköz arra, hogy a teljes tönkremeneteltől megmentsük az épületet”. A kulturális igazgatóság válasza így zárul: „A régi tulajdonost évek óta nem lehetett elérni. A Bihar Megyei Kulturális Igazgatóságnak a kisajátításra vonatkozó kérése semmilyen eredményre nem vezetett.” 

Egymásra mutogatás 

Érdeklődtünk az ügyben a Bihar Megyei Tanácsnál, de Mircea Mălan ideiglenes tanácselnök azt mondta, hogy a huszárlaktanyát a nagyváradi önkormányzat kellene kisajátítsa. Radu Fortiș, Nagyvárad főépítésze pedig azt válaszolta kérdéseinkre, hogy a kulturális igazgatóság kellene rákényszerítse a tulajdonost arra, hogy tegyen valamit az épülettel. Mint mondta, a nagyváradi főépítészi hivatalnak nincs semmilyen eszköz a kezében ahhoz, hogy rábírja a tulajdonosokat az épület megmentésére. 

A főépítész elmondása szerint az Avinka cég 2022-ben kért egy előzetes jóváhagyást a huszárlaktanya felújítására, mellé pedig egy multifunkcionális épület felhúzására. A beruházás hasznosságára és megvalósítására vonatkozó előzetes jóváhagyást meg is kapta a főépítészi hivataltól. Ezután a következő lépés egy városrendezési terv (PUZ) elkészítése lett volna, mondta Radu Fortiș, de – jellemző módon, tehetjük hozzá – azóta sem történt semmi, a cég nem követte a további lépéseket, sőt, 2024 végén eladta a huszárlaktanyát. Mivel az adásvétel december végén történt, a nagyváradi önkormányzat még az 500 százalékos többletadót sem tudta kivetni az új tulajdonosra: ezt majd csak a jövő évtől teheti meg a város, mert először a felszólítást kell kiküldeni. A többletadóztatás vonatkozásában tehát kicsúszott az időből a város, mert ezt az adótípust csak az év végén veti ki az önkormányzat – tudtuk meg Sorin Iacobtól, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságának az aligazgatójától. Vagyis az az abszurd helyzet állt elő Nagyváradon, hogy miközben más ingatlanok tulajdonosai 500 százalékos többletadót fizetnek azért, mert lehullott a vakolat az épületükről, addig az összeomlás szélén álló, tetőzet nélküli, kidőlt falú huszárlaktanya tulajdonosa nem fizet idén többletadót az épület rossz állapota miatt. 

Florin Birta, Nagyvárad polgármestere felvillantott egy halvány reménysugarat, amikor kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy kisajátítják az épületet, igaz, csak akkor, ha szerez pénzt a város annak felújítására. „Nem az a probléma, hogy kisajátítsuk az épületet, hanem az, hogy mit kezdünk vele azután. A Nemzetközi Finanszírozású Projektek Menedzsment-igazgatósága egy ideje már keresi a finanszírozási forrásokat a huszárlaktanya felújítására. Uniós alapokat egyelőre nem találtunk, ezért megpróbálkozunk a kormányzati alapokkal” – fogalmazott a polgármester. 

Florin Birta hozzátette, hogy az ügyben tárgyalni fog Cseke Attila fejlesztési miniszterrel is, és ha megtalálják a pénzforrást, „akkor biztos, hogy a polgármesteri hivatal végrehajtja a szükséges kisajátítást. Azt nem tudom megmondani, hogy mikor lesz ez, mert nem rajtunk múlik, hogy mikor nyílnak meg a finanszírozási vonalak ebben a témában” – zárta szavait a polgármester. 

Érdeklődtük az ügyben Marius Moșnál, a Nemzetközi Finanszírozású Projektek Menedzsment-igazgatóságának a vezetőjénél is, aki azonban érdemi választ nem adott, azzal hárítva el a kérdést, hogy a kisajátítások nem tartoznak az igazgatóság hatáskörébe. Arra viszont emlékeztetett, hogy a huszárlaktanyával szemben álló egykori lovarda épülete az önkormányzat tulajdonában van, és arra már ki is dolgoztak egy felújítási projektet, melyet benyújtottak finanszírozásra. A projekt nem nyert, de várólistán van, ami azt jelenti, hogy ha a pályázati csomagban még marad pénz a nyertes projektek megvalósítása után is, akkor a várólistáról is választanak projekteket finanszírozásra, tehát még megvan a remény arra, hogy a lovarda korszerűsítésére kap támogatást a város.